Józef Piłsudski

A bajusz milyensége 90%-ban előre meghatározza az ember sorsát, meg azt is, hogy milyen fából faragták. Ez most lehet, hogy üres lózungnak hangzik, de ha rápillantotok Józef arcszőrzetére és rögtön utána elolvassátok a cikket, nem lesz kétségetek az igazságtartalmáról.

pilsudski.jpg

Józef Piłsudski 1867. december 5-én született a cári Oroszország egykori lengyel-litván területén, egy Zulow nevű kis faluban. Régi, nemesi család sarja, mindig megette az ebédet, meg a szokásos dolgok. Orvosnak tanult, de aztán szerencséjére rossz társaságba keveredett.

1887. március 22-én megvádolták azzal, hogy merényletet szervezett III. Sándor cár ellen. Maga az ötlet nem is lett volna rossz, csakhogy kivételesen nem volt semmi köze a csínytevéshez, annál inkább az orvosin megismert kommunista barátainak. Mindenesetre a jutalma 15 év lett Szibériában, amiből csak 5-öt töltött le. Na de milyen 5 év volt az! Szított egy kis börtönlázadást, aminek a leverése után plusz büntetést kapott, ezért éhségsztrájkba lépett, és még kirakták egy éjszakára is a -40o-ban.

jozef_pilsudski.jpg

Józef végül 1893-ban szabadult, és nem tétlenkedett. Csatlakozott a lengyel szocialista párthoz, de náluk kicsit radikálisabb nézeteket vallott. A következő évben saját újságot (Robotnik – Munkás) adott ki, és ahogy felocsúdott, már egy év múlva a párt elnöke volt.

Elnökként megalapította a „bojówkit”, a félkatonai kis magánalakulatát. Ezekkel a srácokkal sok borsot törtek az oroszok orra alá. Ők a kedvességüket a kozákok bevetésével viszonozták, ami nagyon nem jó dolog.

1900-ban árulásért tartóztatták le. Egyenesen a varsói várbörtönbe vitték, ami a kor egyik Alcatrazának számított. Józefet azonban nem lehet csak úgy börtönre ítélni. Úgy ítélte, hogy más esélye nincs a szökésre, ezért őrültséget színlelt. Nagyon jól csinálhatta, mert átvitték a szentpétervári elmegyógyintézetbe, ahonnan már játszi könnyedséggel megszökött.

Innentől kezdve már nem volt félig legális, újságkiadós játszadozás. A szökés után sorra rabolta ki a bankokat és a vonatokat, hogy fizetni tudja a legényeit, és hogy minden földi jót biztosítson nekik. 1908-ban volt egy nagyon nagy fogásuk. Egy vonat kirablása során 200 000 rubelt szereztek. Később ez szolgáltatta a seregének az alapját.

440px-jozef_pilsudski_with_kasztanka.jpg

Közvetlen a rekord-rablás után tört ki az orosz-japán háború, ami valóságos vérfürdő volt, mondhatni az új fegyverek és eljárások első világháború előtti tesztelése. Józef úgy gondolta, hogy talán szövetségesekre lelhet az oroszok ellen a japánok személyében. A japánok udvariasan közölték, hogy szó sem lehet róla. Józef szomorúan utazott vissza a felosztott Lengyelországba. A hosszú úton juthatott eszébe, hogy talán megkéne kérdezni az osztrákokat. Szerencsére meg is tette, akiknél értő fülekre talált. Gyorsan alapított is egy „sportlövő” klubbot, hogy egyszerűsítsék a kiképzést és a fegyverek/lőszerek beszerzését. A háború kezdetére már 12.000 sportszerető ember volt tag.

Az első világháború előtt is csurrant-cseppent az ellátmány Józef csapataihoz, na de a háború kitörését követően valósággal ömlött az utánpótlás hozzájuk, a Lengyel Légióhoz. A lengyel legények derekasan állták a sarat. A német és az osztrák-magyar csapatokkal karöltve 1916-ra kipucolták az oroszokat az országból. Ezzel csak egy baj volt. Most jött volna az, hogy a németek kérik Józefet, hogy esküdjön hűséget nekik. Na, még mit nem! Undorral az arcán, velős káromkodások közepette küldte el őket a fenébe. A császár nem fogadta jól a dolgot. Bedugta a magdeburgi böribe, kihagyva a háború maradék részét.

kielce_pilsudski.jpg

A világháború végeztével egyből hazaengedték a függetlenné vált Lengyelországba, ahol hősként fogadták. Egyből a hadsereg parancsnokává és a Második Lengyel Köztársaság államfőjévé választották. Na nem kell irigykedni. Nem volt egy sétagalopp. Teljes káosz volt az országban. A kivonuló németek, osztrákok és oroszok után maradt 9 különböző jogrendszer, 5 pénznem, 66 fajta vasúti rendszer és többek között 165 különböző típusú mozdony.

Józefnek ez nem szegte kedvét. Egyből munkához látott. A fegyverkezésen kívül (mert biztos volt benne, hogy az oroszokkal még lesz összetűzés) bevezette a 8 órás munkaidőt és szavazati jogot adott a nőknek.

Az oroszokkal tényleg meggyűlt még a bajuk. Józef kötött az ukrán nacionalistákkal egy szerződést, miszerint megkapja Kelet-Galíciát, cserébe támogatja őket. A vörösöknek ez annyira nem tetszett. Mondjuk eleinte úgy tűnt, hogy pont rossz lóra tettek. 1919. május 7-én a lengyel csapatok bevették Kijevet az oroszoktól. Utána jött a baj. Beindult a szovjet úthenger. A lengyeleket egészen Varsóig tolták hátra, ami kb. az utolsó védvonal volt. Minden veszve látszott, amíg egy durván bajszos férfi elő nem állt egy vakmerő ötlettel. Igen, ez a férfi Józef volt.

full_bitwa_warszawska_1920_770.jpg

A terv a következő volt: A derék lengyel legények tartják a habzó szájú orosz hordákat, amíg Józef 5 dandárral mögéjük kerül, de nem a hagyományos módon a főerő mögé. Nem-nem. Piłsudski a tartalék mögé került! Az oroszok egyből összeomlottak. Tartalék és utánpótlás nélkül egy sereg sem húzza sokáig. A lengyelek több, mint 100 000 hadifoglyot ejtettek. Ezt követően a vörösök békét kértek, és meg is kapták.

Három börtön, egy világháború és egy orosz támadás visszaverése után Józef úgy volt vele, hogy most már igazán csinálhatna más is valamit. 1923-ban vonult vissza a politikától, abban a hiszemben, hogy most már Lengyelország jó kezekben van. Hát, rosszul hitte. Az acsarkodó politikusok miatt csak 3 évig tudott nyugdíjban lenni, majd reaktiválta magát, rögtön egy puccsal. Nem volt nehéz dolga, mindenki imádta.

kossak-wojciech-marszalka.jpg

1934-ben, Hitler hatalomra kerülését követően rögtön követeket menesztett Párizsba, azzal a felkiáltással, hogy egy francia-lengyel szövetség keretében csak megkéne fékezni a fegyverkező Hitlert. A franciák a szokásos gőgös arroganciával nemet mondtak. Nekik már megvolt a Maginot-vonal, tehát leszarták, hogy mi fog történni tőlük keletre.

Nem volt mit tenni. Piłsudski még ebben az évben aláírt egy 10 éves megnemtámadási szerződést Németországgal, majd a Szovjetunióval is. Megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni a nem túl rózsás helyzetből.

1935-ban, 67 éves korában hunyt el rákban. Személyét a legnagyobb lengyel hősök között tartják számon.

„Aki nem tiszteli és értékeli a múltat, az nem érdemli meg a jelent, és nincs joga a jövőre.”

Forrás:
http://www.sjsu.edu/faculty/watkins/pilsudski.htm
http://www.firstworldwar.com/source/poland_pilsudski1.htm
http://www.polishgreatness.com/jozefpilsudski.html
http://www.badassoftheweek.com/index.cgi?id=8050819803

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 
 
 

We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies.
CiyaShop

Join Our Newsletter

Subscribe to the CiyaShop mailing list to receive updates on new arrivals, special offers and other discount information.
Product added!
The product is already in the wishlist!
Removed from Wishlist

Shopping cart

close