Európai szinten is kiemelkedő I. világháborús katonai adatbázist adott át szeptember 14-én a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az átfogó, nyolc évig tartó kutató, digitalizáló és feldolgozó munka során 1 538 818 magyar honosságú katona adatsorait dokumentálták. A Nagy Háború veszteséglistája a katonahoseink.militaria.hu oldalon tekinthető meg.

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.

Petőfi Sándor

A Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban

Felmenőink révén mindnyájan részesei voltunk a világégésnek. Eltűnt, fogságba esett ükapák, akik soha nem tértek haza. Dédapák, akiknek sosem tehettünk virágot a sírjára. Nagyapák, kik a hideg lövészárokban haltak hősi halált, családjuk fényképével a kezükben. Az I. világháború kitörésének centenáriuma felé közeledve egyre több megrendítő bejegyzés, cikk és tanulmány született, ami a hadigépezet mögött rejlő egyénre fókuszált.

Egyre nagyobb igény mutatkozott egy katonai névjegyzékre:

Sokan szerettek volna minél többet megtudni a fronton harcolt családtagjaik sorsáról.

Az adattár a jelentős társadalmi érdeklődés mellett a családfakutatók, a hadtörténet, valamint a szociológia iránt érdeklődők számára is értékes kutatási anyagot biztosít. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kitartó munkájának köszönhetően bárki rákereshet felmenőire az újonnan létrehozott katonai adatbázisban.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Honvédelmi Minisztérium külön erre a célra biztosított támogatásával 2012-ben kezdte meg a magyar honosságú katonák veszteségi adatainak kereshető adatbázisba történő feldolgozását. Ez a Magyar Katona Áldozatvállalása, azaz a hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett katonák adatbázisa – írja a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

Hogyan készült?

Az adatbázisban szereplő információk elsődlegesforrása a császári és királyi Hadügyminisztérium által Bécsben kiadott úgynevezett veszteséglista volt. Ezeket sorszámozott füzetekben adták ki, heti rendszerességgel. A feldolgozás szükségességét az indokolta, hogy a több mint 700 számban megjelentetett veszteségi lajstromokhoz nem készült összevont névmutató. Ez jelentősen megnehezítette a keresést, ugyanis a hozzátartozók többnyire nem ismerik az elhalálozás vagy a sebesülés idejét, sőt, éppen ezek után érdeklődnek.

A másik jelentős kiindulópontot a halotti anyakönyvek adták. A budapesti Hadtörténelmi Levéltárból közel 400, a bécsi Hadilevéltárból és a pozsonyi Hadtörténeti Levéltárból 376 anyakönyv mintegy 118 ezer lapoldal terjedelemben lett digitalizálva. A munka nehézségét a névmutató katalógus hiánya okozta, ugyanis enélkül szinte lehetetlen volt a csapattestenként rendezett anyakönyvek közti kutatás.

Záró gondolatok

A jelen megértéséhez elengedhetetlen a múlt ismerete. Aki meg akarja érteni a 21. század történéseit, annak ismernie kell a 20. század legmeghatározóbb indítóeseményét, az első világháborút. A Nagy Háború következtében ugyanis felborult Európa hatalmi egyensúlya, megváltoztak a határok. A megváltozott Európa és az ekkor kialakult, országok közötti konfliktusok hatásai nemcsak a múltban és a jelenben, hanem még a jövőben is sokáig érezhetőek lesznek. Gondoljunk csak a magyarokra nézve katasztrofális trianoni békediktátumra.

A mi feladatunk őrizni azok emlékét, akik életüket adták azért, hogy ránk már egy szebb jövő várjon. Keressünk rá családtagjainkra, ismerjük meg történetüket és adjuk tovább azt gyermekeinknek, unokáinknak.

Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak.

Források:
https://honvedelem.hu/
https://katonahoseink.militaria.hu/
https://www.youtube.com/watch?v=cCJ25qGznUU&feature=emb_logo