„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”
— John F. Kennedy (1960)
TTT: A kultúra cenzúrája a Kádár-korszakban
Az 1956. október 23-án kirobbant szabadságharc eseményeiről sokáig nem lehetett nyíltan beszélni. A Kádár-korszakot jellemző aczéli kultúrapolitika, a TTT (támogatás – tűrés – tiltás) erős cenzúrája nem kegyelmezett; a forradalomról írókat és az írások megjelentetőit kemény szankciókkal sújtották. A művészek egy része börtönbe került vagy emigrált, a többiek pedig egy ideig szolidaritásból nem publikáltak. Csak a rendszerhez hű, de egyébként tehetségtelen szerzők, rendezők alkotásai jelenhettek meg.
A forradalomról készült filmek, versek, prózák és visszaemlékezések csak a rendszerváltást (1989) követően kerülhettek a nyilvánosság elé. A kommunista vezetés alatt nem egy újság szerkesztőségének kellett új állás után nézni ,,tiltott művek” publikálása miatt. Csurkai István József Attila-díjas dramaturg ügyében így nyilatkozott Kádár:
„…híve vagyok annak is, hogy a legdurvább esetekben publikációs tilalom legyen. Az a magyar állampolgár író, aki előadásában Amerikában dicsérte 1956-ot, ne publikáljon Magyarországon és ne utazzon, amíg a magatartásában nem változik.”
— Kádár János (1986)
Ezen ismeretek birtokában nem nagy meglepetés, hogy a filmszakma csak a 2000-es években kapta fel az 56-os témát. De ami késett, nem múlott: a filmipar többek között ezekkel a remekművekkel szolgálta ki az október 23-ai eseményeket filmvásznon is látni áhító közönséget.
3. A szabadság vihara (2006)
Miközben Magyarországon egy kis nemzet magára hagyatva vívja szabadságharcát a hatalmas Szovjetunióval szemben, az 1956-os Melbourne-i olimpián a szovjet és a magyar vízilabda válogatott a medencében csap össze. A kint lévő sportolók bár nagyjából ismerik az itthon történteket, de szeretteikről, barátaikról, az itthon hagyottakról nem tudnak semmit.
A magyar csapat tagjai ebben a pattanásig feszült helyzetben szállnak a vízbe, hogy a szovjet válogatottal megmérkőzzenek. Az első pillanattól szinte forr a víz a medencében, és az utolsó perc az, amikor egy magyar játékos vére megfesti a vizet.
Hogyan történt mindez? Erről mesélnek a játékosok mind két oldalról, és az 56-os magyar forradalom történetét is nyomon követhetik a nézők. Impozáns produceri csapat állt össze Lucy Liu, Quentin Tarantino és Andrew G. Vajna személyében, hogy egy felejthetetlen sportesemény kapcsán az 1956-os magyar szabadságharcnak állítson emléket.
(Forrás: port.hu)
A magyar szinkronos változat a linkre kattintva érhető el: 1.rész, 2. rész
2. A Nap utcai fiúk (2007)
A történet 1956. október 23-án kezdődik és 1956. november 4-én ér véget. Juli (Gáspár Kata) Totyával (Czecző Sándor) jár, de Gábort (Bárnai Péter) is szereti, hármójuk története fordulatosan alakul a mozgalmas napokban. Pesterzsébeti fiatalok egy csoportja focizik a Határ út menti grundon. Juli, a kalauzlány hozza a hírt, hogy a városban tüntetés van. Egyedül Gábor tart Julival és együtt vesznek részt a forradalmi eseményekben.
Hajnalban a fiúkra rálőnek a bevonuló oroszok, és akkor elhatározzák, hogy bemennek a városba és bekapcsolódnak a harcokba. Totya vezetésével fegyvert szereznek, és barikádot építenek egy kis mozi körül. “Ezt a sarkot megvédjük” – mondják. Csak kézi fegyvereik és benzines palackjaik vannak, de eredményesen veszik fel a harcot a benyomuló szovjet harckocsikkal. Bázisukat a fiatalok a békésebb napokban sem hagyják el és november 4-én hősiesen szállnak szembe a nagy túlerővel visszatérő ellenséggel.
(Forrás: port.hu)
1. Szabadság, szerelem (2006)
1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, a melbourne-i olimpiára készülnek.
Ám a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi és barátja, Tibi belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme Vikin, a harcias műegyetemista lányon és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is.
(Forrás: port.hu)
+1: A berni követ
Két hónappal Nagy Imre mártírhalála (1958. június 16.) után, a Magyar Népköztársaság berni nagykövetségére két fiatalember hatol be, és fegyverrel támadnak a nagykövetség ott lévő dolgozóira. Túszul ejtik a nagykövetet, a rejtjelekhez szeretnének hozzáférni. Bekapcsolódnak a Szabad Európa rádió egyenes adásába, tiltakoznak a miniszterelnök és mártírtársai kivégzése ellen. Mit is akartak elérni ezzel a eleve bukásra ítélt akcióval?
Az indíték homályos, bár helyi lapértesülések szerint, Nagy Sándor és Papp Endre a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni. Ugyanakkor bizonyos forrásokból kiderül, hogy a támadók a megtorlások elleni tiltakozó, figyelemfelkeltő, demonstratív akciónak szánták fellépésüket. Ezt a célt elérték, mert az akció után heteken keresztül újra a magyar szabadságharc felé fordult a világ figyelme.
(Forrás: port.hu)
Mivel egészítené még ki a fenti listát? Írja meg hozzászólásban kedvenc ’56-os filmjeit!
Emlékezzünk hőseinkre, akik életüket áldozták a szabad Magyar Hazáért!
Források:
port.hu
http://real.mtak.hu/34850/7/cenzura_mukodesi_mechanizmusa.pdf
Pintér László
56 csepp vér- a gyerekek is értik