Szigetvár ostroma I. rész

„Szemem fénye, szívem vére kedves fiam! Amit írtál tudomásul vettem, és megértettem. Te tudod azonban, hogy a mi családunk a bátorság szilárd talaján áll, s nekünk nem illik senkinek beszélni gyengeségről, és tehetetlenségről, mert ez gyávaság lenne tőlünk. Ilyen élet nekem nem kell. Amíg élek a pasa a várat nem kaphatja meg tőlem.” Zrínyi Miklós levele fiának, Györgynek. 1566 szeptember 5.

barabas-zrinyi_1.jpg

Magyarország a XVI. század második felére állandó hadiesemények színterévé vált. Tényleges ütköző állam lettünk két világbirodalom között, ahol a vérünk hullása senkinek sem számított. Következő két részes írásomban szeretném bemutatni a Mohács után kialakult helyzetet, a zavaros időket, két nagyhatalom összecsapását, amely, majd egy mintegy 2300 fős sereg hősies ellenállásán törik meg 1566 szeptemberének első napjaiban.

Sziget a viharban. 1566. I. rész

Rengeteg veszett Mohácsnál. De a súlyos vereség ellenére, (amely csak később fedte fel valódi arcát) a király eltűnése, majd a halála volt az egyik legnagyobb csapás. Az ifjú II. Lajos halála csak hetekkel az ütközet után vált bizonyossá, addig egymásnak ellentmondó hírek kaptak szárnyra. A török haderő kivonult az országból, átadva a terepet a martalóc, gyülevész fosztogató rácoknak, akik még kegyetlenebbül bántak a magyarokkal, mint a törökök. De az országnak király kellett. A Habsburgok rögtön be is jelentették trónigényüket, Mátyás, és III. Frigyes megállapodására hivatkozva. (1463-ban a Szent Korona „megőrzéséért és visszaszolgáltatásáért” cserébe Frigyes feltétele többek között az is volt, hogy ha Mátyás törvényes fiú utód nélkül hal meg, a Habsburgokra száll a magyar korona. Ny.Gy) Ami most, Jagelló Ulászlónak a fiának a halálával ismét aktuálissá vált.

Ugyanakkor a magyar párti rendek magyar királyt akartak. Így lett előbb Szapolyai János megválasztva János király néven, a német párti urak pedig Habsburg I. Ferdinándot ismerték el választott uralkodójuknak. Az ország három részre szakad. A török pedig sorra vezette a hadjáratait hol Bécs, hol a magyar végvárrendszer ellen. Évtizedek teltek így el belháborúkkal, vérzivatarokkal, Buda elestével, amikor az idős 71 éves Szulejmán 1565-ben a máltai török fiaskó után utoljára fordította a lovát Magyarország felé.

Szulejmán szultán.

20120828-mohacsi-csata-i-nagy-szulejman-szultan1.jpg

Az 1520-ban trónra lépett 26 éves ifjú Szulejmán 46 éves uralkodása alatt érte el az Oszmán-Török Birodalom a hatalma csúcspontját. Atyjával, I Szelimmel ellentétben ő a nyugati hadjáratokra helyezte a fő hangsúlyt. (13 hadjáratot vezetett személyesen, ebből hetet Magyarország ellen, de a hazánkat teljesen soha nem tudta elfoglalni.) Az ő vezetésével veszítjük el 1521-ben Nándorfehérvárt, ő győz Mohácsnál, Budáig vonul, kifosztja, és felgyújtatja. 1529-ben Bécset ostromolja. 1541-ben Budát ragadja ki a kezünkből. Tehetséges, sokoldalú hatalmas uralkodó, akinek a birodalma Észak-Afrikától a Perzsa-öbölig terjed. Hódoltatja a Krími Tatár Kánságot, a Balkán népeit, Havasalföldet, Moldvát, és sajnos Erdélyt is.

II.Miksa

230px-nicolas_neufch_tel_002.jpg

Az akkori világ ellenpólusaként Szulejmánnal szemben II. Miksa állt. Az 1564-ben apját, Ferdinándot követő uralkodó már az életének a közepén állt. 38 évesen került a trónra. A dinasztia, aminek a tagja volt, szintén kiterjed hatalommal rendelkezett. Német-Római Császár, Cseh és Magyar király. A rokoni szálak révén a Habsburg ház uralja Dél és Közép Amerikát, és a nyugat-indiai szigetvilágot. Ez a két erő készül összecsapni Szigetvárnál.

1565-ben a Török Birodalom helyzete megingott. Nagy a birodalom, de nagy a határa, és sok az ellensége is. Perzsiában felkelés tört ki, Máltát 4 hónapig sikertelenül ostromolták a muzulmánok a Johannita lovagrend óriási vereséget mért rájuk, és a birodalom több pontján is forrongások vannak.

„Arany és drágakő nem uralkodik. Engedelmességet csak a szablya szerez, és biztosít.” Ibrahim nagyvezír

A szultáni had 10 éve nem járt Magyarországon, az egri kudarc még mindig érzékenyen érintette Szulejmánt. Ő maga pedig már 22 éve nem vezetett hadat. Az eredeti célpont Bécs volt. A török hadvezetés, csak a végső célban értett egyet, a támadási irány bizonytalan volt, de a szándék nem.

„Felséges urunk kész a hadjáratra. Az Oszmán dinasztia padisahjának gyertyája az ellenség zsírjától szokott világítani. Íme, felséges urunk az iszlám hadseregével indulóban van, lába már a kengyelben. Szokollu Mehmed pasa szavai Hosszútóti György magyar követhez.

szigetvar_1566_002.jpg

1566 májusának elején gyülekezett a török haderő, kiegészülve a havasalföldi, moldvai és a krími tatár segédcsapatokkal. A sereg gerincét a muzulmán elit egységek alkották; a szpáhik és a janicsárok. Létszámuk körülbelül 30 ezer fő lehetett. A komplett sereg a korabeli források szerint 120-155 000 fős volt. A mai szakértők ezt nem teszik többre, mint 100 000. A roppant sereg a szokásos Konstantinápoly- Szófia-Nis hadiutat rekordidő – 49 nap –  alatt tette meg, és ért a történelmi Magyarország déli határához, Nándorfehérvárhoz. De a Duna és a Száva áradása miatt egy 150 kilométeres kerülőre kényszerültek. Úttalan utakon vonultak, miközben 2 ezer málhahordó teve pusztult el. A nagy siettség ellenére így is két napig tartott, míg a szultáni sereg átvonult a vert hídon. Itt Szulejmán kettéosztotta a seregét. Egy kisebb mintegy 15 000 fős had Gyula ellen vonult, hogy megsegítse a temesvári pasa már ostromra készülő csapatait, míg a fősereg Eger felé tört volna előre. Ám a szultán ekkor rossz híreket kapott. Siklósnál egy vonuló török menetoszlopot megtámadtak a magyarok, és az ő egyik kedvenc emberét, Mohmmed tirhalai pasát fiával együtt levágták. Két zászlót, hat szekér ezüstneműt, 17 ezer aranyat zsákmányoltak, és számos foglyot ejtettek. Szulejmán mérhetetlen haragra gerjedt. Seregét a támadó Zrínyi Miklós volt horvát bán, szigetvári kapitány ellen fordította…

Forrás:
Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Szulejmán 1566. évi hadjárata Magyarország ellen.
Zsolnai Gábor: Zrínyi Mikós korának a haditettei.
Horváth Gábor: Sziget a viharban.
Következik:
„Azért fontos hogy igaz magyarok legyünk, hogy jó horvátokká tudjunk válni.”
Nyitray György

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 
 
 

We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies.
CiyaShop

Join Our Newsletter

Subscribe to the CiyaShop mailing list to receive updates on new arrivals, special offers and other discount information.
Product added!
The product is already in the wishlist!
Removed from Wishlist

Shopping cart

close