Indiana Jones régészprofesszor szinte minden történelmet és a filmeket is szerető számára nagyon is ismert személyiség. De ott van Lara Croft, Indiana Jones afféle női változata, aki három mozifilm és számos videójáték főszereplőjeként lett népszerű. Mindkét karakter kitalált, de voltak olyan híres emberek, régészek, kalandorok, tudósok, akik mintául szolgáltak mindkét figura megalkotása során. Lara Croft egy intelligens és sportos brit régész lett, aki Indiana Jones-hoz hasonlóan a világ számos pontján megfordulva keveredik számos kalandba. Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy a populáris kultúra szerves része lett az elmúlt évtizedekben, és hat Guinnes-rekord mellett mind a mai napi igen nagy rajongótáborral rendelkezik. Jelen esetben az eddig elkészült három filmet vesszük górcső alá a történelmi hitelesség szempontjából.
A Mongol Birodalom létrejötte és hatalmas hódítási folyamata példa nélküli a világtörténelemben. Egy olyan méretű ország jött létre viszonylag rövid idő alatt, amelynek határai a Japán-tengertől, Koreai-félszigettől egészen a középkori Magyar Királyság határáig húzódtak. A sikerek nagyon nagy önbizalmat adtak a mongol vezetőknek, akik tekintetüket kelet felé fordították, a Japán-tengeren túl elterülő császárságot pedig nem is tekintették egyenrangú ellenfélnek, így álmukban sem gondolták, hogy az eljövendő események a saját világbirodalmuk végének előszele lesz, míg Japán esetén a dicső nemzeti múlt mítoszának kialakításában segédkeztek a mongol hódítók.
Egy kisebb egységet hátrahagytak a sanghaji nemzetközi településrésszel szemben, ami a 88. hadosztály 524. számú ezredét jelentette. 1937. október 26-án kezdődött az egység megpróbáltatása, amelyből egy négy napig tartó brutális harc lett a Sihang raktár körül. Az események híre Kína határán is túlment, és az amerikai sajtóban megszületett a kínai „Alamo” története. amelyből 2020 nyarára a 800 című kínai film is megszületett (angol címe: The eight hundred).
A hűség és a becsület két olyan fogalom, amely az életünket, a mindennapjainkat egyaránt áthatják. Egy harcos esetében viszont ezek olyan erények, amelyek képesek megsokszorozni annak az értékét. Japánban gyakorlatilag a szamurájok világának a megjelenése óta beépültek ezek az értékek a teljes társadalomba, és ez vezetett el oda, hogy fontosabbá váltak a saját önön életüknél is. És erre keresve sem lehet jobb példát találni, mint a 47 rónin történetét, amelyet a legtöbben egy 2013-as amerikai filmből ismernek. De mi is a valóság?
Ha valaki meghallja a szamuráj szót, egyből beindul az emlékezete és a képzelete egyaránt. Bár letűntek már, valamilyen formában mai is velünk vannak. Gondoljunk a Csillagok háborúja Jedi lovagjára Luke Skywalker személyére, aki amellett, hogy Darth Vader fia, bizonyos szempontból szellemi örököse Szaigó Takamorinak, az igazi „utolsó szamurájnak”.
Arra tudunk példát mondani, hogy valaki három hadseregbe is megfordult, ilyen esetről nem már volt olvasnivaló. De mi van akkor, ha valaki ezt nem tervezte egyáltalán, és mindegyik esetben csak a muszáj volt az, ami egy-egy hadsereg kötelékébe taszította. A muszáj pedig nagy úr, ha az életben maradásról van szó.
Korea több ezer éves történelmének legnagyobb hőse 23 tengeri ütközetből egyszer sem veszített. Két teljes japán inváziót akadályozott meg, miközben mindenki csak hátráltatni akarta. Kijelenthetjük, hogy ilyen cselekedetek után Nelson elbújhat a fenébe.
Oda Nobunaga méltán érdemelte ki Japán egyik legtökösebb arcának címét. Már azzal is bekerült volna az élbolyba, hogy egy 3 000 fős sereggel legyőzött egy 25 000 harcost számlálót, de itt nem állt meg. Megállította a buddhista harcos szerzetesek kicsivel kevesebb, mint 1 000 évig tartó ámokfutását. Élete végére fél Japánt sikerült egyesítenie, ezzel lezárva a pár száz éve tartó véres belháborúkat.