Andranik egy igazi kemény csávó, egy hős, aki sok borsot tört a törökök bajsza alá, mindig kiszabadulva azok csapdáiból, miközben legenda státuszba emelkedett népe körében – az ellenség pedig félte nevét, emellett tőle idézve tanultam meg életem egyetlen örmény nyelvű káromkodását, „shan lakot!” Tapasztalataim szerint minden örmény alapvetően faszagyerek.
Izrael, 1973. október 6. jóm kipur, az engesztelés napja. Zvika Greengold, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) hadnagya az otthonában üldögélt a kéthetes kimaradása közben. Éppen beleharapott volna az ebédre szánt rántott csirkecombjába, amikor megcsörrent a telefon: Izraelt megtámadták.
A mai cikkemben a történelmünk egyik elfeledett, és lebecsült fejezetét boncolgatom újra, méghozzá a II. András királyunk által vezetett ötödik keresztes hadjáratot, és ennek a fejleményeit.
I. Balduin, a Jeruzsálemi Királyság második uralkodója tetőtől talpig keresztes vitéz volt, akit már éltében is a kereszténység fáradhatatlan lovagjának tartottak. Politikai érzéke mellett a harcban is jeleskedett. A nehézlovas rohamok élére állva még a legreménytelenebb helyzetekből is győztesen került ki.
I. Bajbarsz élete a meredeken felfele ívelő karrier iskolapéldája. Az egyszerű, szegény, nélkülöző parasztgyerekből kitartásának és tehetségének hála először testőrparancsnok, majd a Közel-Kelet egyik legnagyobb államának szultánja lett. Igazi tündérmese. A Hódítás Atyján kívül szó esik még ugyanennek az államnak a legmenőbb katonáiról, a mamelukokról is.
A menő birodalmak sorában időrendileg talán a hettitáké áll az első helyen. Emlékszem, amikor gimnáziumi történelemórán a tanúrár megemlítette ezt a velejéig tökös népet, egyből igazi hettita-kultusz alakult ki az osztályban, nem is alaptalanul!