A mai alanyunk réges-régen élt, egy messzi-messzi galaxisban. Annak ellenére, hogy mind időben, mind távolságban nagyon messze áll tőlünk, mégis, a legkülönfélébb források segítségével páratlan részletességgel visszaadható a valaha élt legikonikusabb személy élete.
Az ókor Egyiptom történelme tele van megannyi csodával, rengeteg izgalmas, érdekes egyéniséggel, és a körülöttük lévő titkokkal. Szinte mindenkinek egyből eszébe villan a fenséges piramisok képe, a Nílus kék víztükre, a Szfinx a piramisok erőt sugárzó robosztus alakja, a szél által szállított homokból felépülő európai ember számára félelmetesnek tűnő homoksivatagok világa. Ezen táj megannyi emléket, történetet adott világunknak, isteneket, fáraókat, de még fáraó nőket is, akik közül nem egy élete a mítoszok, mesék, anekdoták világát is megjárta. A mi történetünk a XVIII. dinasztia egyik olyan fáraójáról szól, III Thotmeszről akit sokan Egyiptom Napóleonjaként, a világ első „hódítójaként” tartanak számon, nem is alaptalanul.
„És látám, és ímé egy sárgaszínű ló, és ki rajta üle, annak neve halál, és a pokol követi vala azt, és adaték azoknak hatalom a földnek negyedrészén, hogy öljenek fegyverrel és éhséggel és halállal, és a földnek fenevadai által.” Jelenések könyve
