A Középkori napalm, avagy a görögtűz

Gondoltátok volna, hogy még Augusztus 20-án is egy olyan középkori fegyvert használunk, mikor tűzijátékot lövünk az égre, mely a történelem egyik legrettegettebb anyagaként vonult be?

Bár a megannyi színes csóva valóban gyönyörű, már kevésbé volt szép látvány a középkorban az ehhez erősen hasonlító másik anyag, a görögtűz.

Míg a puskaport elő lehet állítani kémiailag salétromból, és kénből, addig a görögtűz az egyik – vagy talán egyetlen olyan anyag, amit még nem sikerült igazán rekonstruálni, tehát fogalmunk sincs mi indította be a pirománok kedvenc “játékszerét”, csak elképzeléseink vannak.

Mi is lehetett a görögtűz?

Egyes kutatások arról beszélnek, hogy lehetséges, hogy a puskaporhoz hasonlóan a görögtűzben is volt kén, de a salétrommal szemben kalcium-oxidot használhattak másik anyagként az amúgy nem kevésbé égésveszélyes anyag előállítása során. Más vélemények szerint azonban, semmi köze nem volt ezeknek az anyagoknak a tényleges görögtűzhöz, hanem egy cédrusféle, vagy fenyőféle gyantájából készíthették el valahogy ezt a rettegett fegyvert.

Miért is volt igazán halálos a görögtűz?
A válasz igen egyszerű: az anyag gyakorlatilag olthatatlan volt. Tehát hiába locsolták vízzel, az nem oldódott fel. Tehát akit ez az anyag csak egy kicsit is beterített, az jobb volt, ha elkerülte a tűz közvetlen közelét, mert könnyen porrá lehetett vele égetni bárkit, a pirománok nagy örömére (körülbelül olyan lehetett az égése mint a benzinnek).

Beszéljünk azonban egy kicsit arról, hogy miért volt szükség erre az igencsak veszélyes anyagra a bizánci haditechnikában?
Ha a bizánci hadi berendezkedést figyeljük, viszonylag elég jó információnk vannak. A városokban volt egy katonai övezet, avagy idegen nevén a thema, melynek élén mindig a sztratégosz állt. Bár a bizánci haditerchnikának két igen erős szegmense volt, a haditengerészet (mely nem mellesleg előszeretettel gyújtogatott a fentebb említett anyaggal ellenséges hajókat), addig érdemes megemlíteni a középkori tank változatát, a cataprachtot.

Bizánci catapracht

A catapracht, ahogy a képen is látszik egy sűrűn páncélozott javarészt lándzsával, és közelharcra alkalmas rövidebb kardokkal ellátott lovasság volt.

Ahogy fentebb írtam, a görögtüzet előszeretettel használták a különböző hajók fedélzetén. Ezek a hajók úgy voltak kialakítva, hogy képesek legyenek a másik ellenséges hajóra tűzcsóvát lőni. Olyannyira titkos volt a képlete, hogy a Hagia Sophiában fennmaradt ábrázolások alapján, halál fia volt aki csak elmerészelte árulni a titkos anyag képletét.

Görögtűz a Madridi Skylitzes kéziratban

Azonban azt lehet mondani, hogy ez a titok előbb utóbb kiderült. Olyannyira, Hogy Timur Lenk 1398-as inváziójakor megemlítik, hogy bevetette a Camel-corpsot. Ezek a szerencsétlen jószágok egy jókora adag naftával voltak ellátva, tehát, ha nekimentek az ellenséges erőknek (például felvértezett elefántoknak), akkor azok lángra kaptak, és nem volt az a deus-ex-machina, ami azt a tüzet eloltotta volna. Nyilván most a PETA-sok kicsit felszisszentek, hogy tevéket használtak ilyen jellegű hadviselésre, de egyáltalán nem volt szokatlan, ugyanis előszeretettel használtak állatokat gazemberek meggyilkolására.

Görögtűz a “gyakorlatban”

Igaz nem egyedül Timur alkalmazta ezt az igencsak éghető anyagot. Arab leírásokból tudjuk, hogy agyagedényekbe töltve előszeretettel dobták be az ostromlott városokba, mint egyfajta középkori terrort végrehajtva. Talán nem is véletlen, hogy előszeretettel használták a tüzet, de a kevésbé égésveszélyes fajtából. Ostromleírásokból tudjuk, hogy aknázások, és várostromok esetén a tűz enyhébb változatát használták, méghozzá disznózsírral bekent köveket, edényeket vittek akár a kiaknázott terület alá, majd begyújtották (így a nafta ezekben az esetekben nem igazán játszott, hiszen az illető saját magát gyújtotta volna be).

Felhasznált irodalom:

https://www.academia.edu/13416120/Greek_Fire_the_terrifying_weapon_with_the_contradictory_name

https://web.archive.org/web/20130122194749/http://www.tapyr.hu/pirotechnika.pdf

https://www.cracked.com/article_19054_6-insane-uses-animals-in-wartime-that-actually-worked.html

Remélem tetszett a cikk, legközelebb a lőfegyverekről, és a puskaporról szeretnék írni!


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük