A legjobb történelmi filmek

„Top” történelmi filmek kicsit másképpen

A mozi kezdete óta a történelmi filmek mindig igen népszerűek, mert képesek a közönséget egy-egy letűnt korba eljuttatni. Ezek a filmek egyfajta utazásként szolgálnak a múltba, tükrözve a történelem iránti tartós vonzalmunkat és annak a modern kultúrára gyakorolt hatását. Az elmúlt időszak legnépszerűbb történelmi filmjei új pillantást vetnek a világunkat formáló eseményekre, a Manhattan Projekttől egészen a Waterloo-i csatáig. De most nem ezekről lesz szó, hanem a kevésbé ismertek „top” listájáról, amelyek nem nyertek díjakat, nem nagy költségvetéssel készültek, de mégis érdemesek arra, hogy megtekintsük őket, mert érdekes eseményekről szólnak.

Golda (amerikai–brit, 2023)

Nicholas Martin forgatókönyvével és Guy Nattiv rendezésében a Golda című film Helen Mirren szerepében Golda Meirt, „Izrael Vasasszonyát”, és Henry Kissinger amerikai külügyminisztert mutatja be egy életrajzi filmben, amely Izrael első és egyetlen női miniszterelnökéről szól az 1973-as jom kippuri háború idején. A film Meir életének három hetére összpontosít, és feltárja azon döntéseinek a hatását, amelyeket azután hozott, hogy hírszerzési értesüléseket kapott Egyiptomról és Szíria azon tervéről, hogy katonai támadást akarnak indítani Izrael ellen az ország egyik legszentebb napján.

A film foglalkozik azzal az kritikával is, amelyet Meir kapott a kormány látszólagos felkészületlenségével és az azt követő lemondással kapcsolatban. Az 1973-as háborút végül Izrael nyerte meg mindkét fronton, de a pár évvel korábbi hatnapos háború utáni eufória ezúttal elmaradt. Izrael talán nem pürrhoszi, de óriási veszteségekkel teli győzelmet aratott, ami nem jöhetett volna létre amerikai segítség nélkül – Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerepét a film sem vitatja. Guy Nattiv filmjében Golda Meir egyszerre kedves nagymama és dilemmákkal küzdő, a teher alatt éppen összeroskadó államasszony. A film szinte kizárólag a vezérkari tárgyalásokat mutatja, ahol Meir mellett Moshe Dayan védelmi miniszter játszik nagy szerepet és ott van még Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerepe is. Az elnökasszonyt bár a háború utáni választáson újraválasztották, hamar lemondatták, hiszen mégis az ő vezetése idején volt a modern Izrael fennállása óta tapasztalt legnehezebb 19 nap.

Gadera (hindi, 2024)

Kumaon és Garhwal Mandal misztikus tájain az intrikákról, bátorságról és ősi titkokról szóló mese bontakozik ki a Gadera című filmben. Az 1912-ben a Himalája hátterében játszó Gadera az angol birodalmi ambíció és a helyi lakosok ellenállása közötti összeütközést álltja a középpontba. A cselekmény Edward őrnagy körül forog, akit a brit társaság küldött az erdőirtások felügyeletére.

Az erdő nyugalma azonban felborul, ahogy a feszültség fokozódik a brit katonák, valamint a Kumaoni és a Garhwali emberek között. A film bonyolultan összefonja a folklórt, a misztériumot és a gerillaháborút, miközben a falusiak hevesen védik földjüket a betolakodó erők ellen. Ahogy Edward őrnagy egyre mélyebbre hatol az erdő titkaiba, belegabalyodik a veszélyek és intrikák hálójába, ahol a valóság és a mítosz összemosódik. Titkos expedíció indul, hogy feltárja a Gadera titkai mögött rejlő igazságot. Útközben kötelékek alakulnak ki, szövetségek jönnek létre, és megvilágosodik a falusiak harcának valódi természete is.

https://www.youtube.com/watch?v=24bFwm71nzY

Baloch (hindi, 2023)

A Baloch-film története az 1761-es harmadik panipati csatát követő eseményeken alapul, amelyben a marathák megsemmisítő vereséget szenvedtek a Durrani Birodalom megszálló erőitől. A Maratha Konföderáció uralta az indiai szubkontinens nagy részét, míg a Durrani Birodalom vagy más néven az Afgán Birodalom vagy Szadozai Királyság, Ahmad Shah Durrani által 1747-ben alapított birodalom volt, amely magába foglalta Közép-Ázsia egyes részeit, az iráni fennsíkot és az indiai szubkontinens egy részét.

A harmadik panipati csata a 18. század egyik legnagyobb és legvéresebb, több napig tomboló csatája volt. Több mint 125.000 katona vett részt benne; és az afgán hadsereg került ki végül győztesen a csatából. A történészek erősen vitatják mindkét oldalon a veszteségek mértékét, de a feltételezések szerint 60-70 ezer katona veszthette az életét a harcokban. Az afgánok a csata után a történészek szerint kb. 50 ezer embert, a maratha hadsereget kísérő „civilt” gyilkoltak meg, és kb. 20 ezer embert rabszolgaként elhurcoltak, és róluk szól a film. A foglyul ejtett marathákat az elrablóik erőszaknak és megaláztatásnak vetik alá. Minden szörnyűséggel szemben a korábbi harcosok akarata végig erős marad, miközben azt tervezik, hogy visszaszerzik a szabadságukat.

The Teacher Who Promised the Sea (spanyol, 2024)

Amikor Ariadna rátalál egy rejtélyes jegyzetfüzetre, úgy dönt, megkeresi azt a személyt, aki a nagyapja tanára volt, és felfedez egy izgalmas történetet, amelyet tragédia jellemez. 1935-ben Antoni Benaiges tanári állást kapott Burgos egyik elszigetelt városában. Ott létesít intenzív kapcsolatot tanítványaival, egy csapat hat és tizenkét év közötti lány-fiúval, akiknek megígéri: elviszi őket először tengert látni. Hetvenöt évvel később az egyik diák lánya felfedezi a beváltatlan ígéret mögött rejlő csodálatos történetet.

Shershaah (hindi, 2021)

A Shershaa egy indiai hindi nyelvű életrajzi jellegű háborús film, amely a kargili háborúban elesett Vikram Batra életén alapul. A Kargil-háború egy 1999-ben lezajlott konfliktus volt India és Pakisztán között, a vitatott Dzsammu és Kasmír birtoklásáért. A konfliktus kiváltó oka egy határincidens volt, melynek során kasmíri felkelőknek „álcázott” pakisztáni katonák átszivárogtak indiai területre és katonai célpontokat támadtak meg. A konfliktus kezdeti szakaszában a pakisztáni kormány teljes egészében a helyi felkelőkre hárította a felelősséget, de később elismerte a pakisztáni katonák részvételét a harcokban. Az indiai hadsereg és légierő sikeresen megállította a pakisztáni támadást és megtisztította a területet az ellenséges katonáktól. A nemzetközi közösség nyomására, Pakisztán júliusban visszavonta csapatai maradékát is az indiai felségterületről, ezzel helyreállt a status quo.

Jeanne du Barry (francia-brit-belga, 2023)

A 2023-as Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje, a Jeanne du Barry egy kosztümös dráma volt, de valós történelmi események ihlették. A főszereplő Jeanne egy szegény családból származott, aki igazából Jean-Baptiste du Barry grófnak köszönheti nevét és a sikerét is. Az 1743-ban született du Barry apjának kiléte elveszett a történelemben. A pletykák szerint egy szerzetes volt. Az anyja, Anne egy varrónő volt, aki a lányát saját arisztokrata szeretője otthonában nevelte. Miután a szeretőt megunták, Jeanne Párizs utcáin dolgozott, és csecsebecséket árult a járókelőknek, hogy pénzt gyűjtsön a családjának. Idősebb korában a párizsi éjszakai életben lett szexmunkás, azaz kurtizán. Itt ismerkedett meg Jean-Baptiste du Barry-vel, és neki köszönhetően lett Jeanne szenzáció párizsi arisztokraták körében.

1768-ban bejutott Versailles-ba, ahol az idősödő XV. Lajos francia királynak azonnal megtetszett. Jeanne-t akarta megtenni a maîtress-en-titre- nek („A király főúrnője”), de alacsony születése és prostitúciós múlt ezt elméletben nem tette lehetővé. A királyi palota második emeletére beköltöző du Barry hamar hírnevet szerzett az extravaganciája miatt. Szobái az egyetlenek között voltak Franciaországban, amelyekben volt hideg és meleg folyóvíz, és titkos lépcsőkön a király hálószobájába is bejárása volt. A király „példátlanul extravagáns” ékszert akart ajándékozni du Barry-nek, ezért egy 28.000 karátos gyémánt nyakláncot rendelt híres párizsi ékszerészektől, kétmillió livre értékben. Azonban meghalt, mielőtt a mű elkészült volna, és a két mesterember egy hírhedt bűnözőt felbérelt, hogy Marie Antoinette-nek, Franciaország új királynőjét rávegye a nyaklánc megvásárlására. A botrány miatti nyilvános felháborodás, beleértve magát a királynőt érintő vesztegetési vádakat is, állítólag fellobbantotta a francia forradalom szikráját, és később a király és a királyné fejébe került. A király halála után du Barry-t a riválisai a Pont-aux-Dames apátságba száműzték. 1793-ban a párizsi forradalmi bíróság letartóztatta az egyik korábbi szolgája tanúvallomása alapján. Bűnösnek találták abban, hogy anyagi támogatást ajánlott fel menekülő royalistáknak, ezért decemberben guillotine-nal kivégezték.

The Promised Land, Az ígéret földje (2023)

Az Ígéret Földje tulajdonképpen egy történelemóra egy központi figurával, akit egy lehetetlen küldetés vezérel. Vannak benne betyárok, szadista arisztokraták és elesett parasztok egyaránt. Van benne egy kis romantika, sok kínzás, valamint egy vad szökött gyerek. A központi konfliktusnak olyan sok különböző fejezete van, hogy a végső konfrontáció elkerülhetetlenné, és ezért kissé kiszámíthatóvá válik. A film a 18. századi Dániában játszódik, amikor a mezőgazdasági reformok feltörték a merev társadalmi hierarchiákat, ahol a gazdagok luxusban éltek, a „kisemberek” pedig gyakorlatilag a jobbágyság állapotában éltek. Mads Mikkelsen Ludvig Kahlent alakítja, egy férfit, aki kirángatta magát a homályból, úgy, hogy hadnagy lett a hadseregben.

A film elején még nincstelen, egy szegényházban él, és arról álmodik, hogy saját földje lesz egy szelídíthetetlennek gondolt vidéken. A dán király elhatározta, hogy rendezi ezen területek sorsát. Ezt a királyi udvar és a földbirtokosok sem akarják, de a király engedélyt ad Ludwignak egy földdarabob a letelepedésre, és nemesi címet ígér neki, ha sikerül. Ludvig akarja ezt a címet. Annyira szívós a talaj, hogy Ludvig alig tud lyukat ásni benne. Egy fiatal lelkész, aki támogatja a projektet, Ludvignak segítséget ajánl két szökött bérlő gazdálkodó, egy férj és a felesége formájában. Ludvig habozva, de beveszi őket, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy keresni fogják őket. Eközben a legközelebbi nemes, Frederik de Schinkel el akarja űzni Ludvigot a földről. Frederik első pillantásra ostobának és komolytalannak tűnik, de végül kiderül, hogy egy szadista szörnyeteg. Kezdettől fogva nyílt háború tör ki, ami során Ludvig a közeli erdőben kóborló betyárcsapatokkal is megküzd. A tetejébe egy szökött gyerek is felbukkan fel Ludvig küszöbén, és nem hajlandó elmenni. Mindezek valós történelmi események egy kicsit kiszínezett bemutatása. Ludvig Kahlen egy valóságos személy volt.

Pravednik (orosz, 2023)

Nyikolaj Kiszeljov a világháború alatt egy elképzelhetetlen feladat előtt áll: több mint 200, fogságban halálra ítélt embert kell kivonnia a nácik által megszállt fehérorosz faluból, Dolginovoból a frontvonal mögé 1942-ben. Az éhségtől és félelemtől gyötört lesoványodott embereknek, akik elveszítették rokonaikat, és szinte eszüket vesztették az átélt borzalomtól, 1.500 kilométert kell gyalogolniuk az erdei ösvényeken, miközben ezer veszély leselkedik rájuk.

Sniper. The White Raven (ukrán, 2022)

A film egy pacifista középiskolai tanár történetét meséli el, aki békében és harmóniában akart élni a természettel, de a Donbászba kitört orosz felkelés során megölik a feleségét, ami miatt az ukrán hadsereghez csatlakozik, és mesterlövész lesz. A történetet Mikola Voronin forgatókönyvíró élete és tapasztalatai ihlették, aki maga is iskolai tanár volt, és később katonai szolgálatra jelentkezett. A film Ukrajna 2022 februári megtámadása előtt készült, és azt a fontos történetet meséli el, hogyan harcolnak a Moszkva által támogatott szakadárok 2014 óta Donbász keleti részén.