A menő birodalmak sorában időrendileg talán a hettitáké áll az első helyen. Emlékszem, amikor gimnáziumi történelemórán a tanúrár megemlítette ezt a velejéig tökös népet, egyből igazi hettita-kultusz alakult ki az osztályban, nem is alaptalanul!
Akik képesek úgy igazán befenyíteni a dicső Egyiptomot, annak összes fáraójával, piramisával és Nílus menti fabódéjával egyetemben, azok igazán megérdemlik a blogra való kikerülést.
Az egész hettitás sztorit két részre lehet (kell) osztani, a Régi – és az Új Királyságra. Már az első írott források is a menőségük miatt említik meg a hettitákat i.e. 1700-ból, amely arról tudósít, hogy megostromolták és kifosztották a Kussara királyság székhelyét, Hattusas büszke városát. Ezt a tettet Anitta, a hettiták akkori uralkodója vitte véghez. Anitta azonban nem érte be a város puszta megalázásával. Földig rombolta azt és sokszorosan megátkozta az egész területet és mindenkit, aki újjá akarná építtetni. Szerencsére az utódja, I. Hattuszilisz nem foglalkozott ezzel a hülyeséggel és újjáépítette a települést, ezzel végleg megszilárdítva a Hettita Királyság helyzetét.
Hattuszilisz a városalapításon felül megszilárdította az egész országot. Minden fontos tisztségre a rokonokat rakta, ám később pont ebből lett a probléma, mivel fellázadtak ellene. A lázadók további sorsáról nincs forrás, de gondolhatjuk, hogy egy ilyen keménykezű vezér nem az a megbocsájtós fajta. Hattuszilisz a halálos ágyán végül az unokáját, Mursziliszt nevezte meg örököséül.
Murszilisz nem igazán követte a nagyfater elveit. Ő nem a terjeszkedést tartotta szem előtt, hanem a bulizást, vagyis fosztogatott és pusztított, a környező népek nagy örömére. Az ilyen fajta szórakozásnak esett áldozatául Aleppo és Babilon is. A Hattusasba hurcolt temérdek kincs sem akadályozhatta meg a vesztét. A sógora, Hantili és annak a veje, Zidanta álnok módon meggyilkolta. Innentől kezdve igazán bedurvult a hettiták utódlási szokásaik. Gyakorlatilag nem volt olyan uralkodó a Régi Királyságban, aki természetes módon halt meg.
Miután Mursilli elhunyt, Hantili lett a király közel 30 évig. Őt (és az örököseit) Zidanta ölte meg, mert nehezményezte, hogy neki nem jut annyi dicsőség. Zidanta a következő 10 évre vette át a stafétabotot. A tíz unalmas év eltelte után megölte a fia, Ammuna. Ez az Ammuna annyira szerencsétlen volt, hogy abban a pár évben, amíg ő volt a főnök, gyakorlatilag összeomlott a királyság. A bénasága ellenére elvileg természetes módon távozott az élők sorából, de azért ha tippelni kéne, tuti valakinek benne volt a keze. Ammunát a fia, I. Huzziya követte, aki a két bátyját ölette meg a hatalomért. Huzziyát 5 év után pedig a fia, Telepinu váltotta le, aki volt annyira “úriember”, hogy csak békés módon száműzte az öregét (és aztán gyilkoltatta meg). Telepinu uralkodásával el is érkeztünk a Régi Királyság végéhez. Látható, hogy Hattusilis uralkodása után az egész sztori átment ilyen Barátok közt kaliberbe.
A hettiták legközelebb i.e. 1344-ben kerültek fel a Közel-Kelet badasseinek névsorára, I. Suppiluliuma (továbbiakban Supi) révén. Supi, miután hatalomra jutott egyből nekilátott visszaszerezni az elődei által eltékozolt területeket. Olyan viharos gyorsasággal tette mindezt, hogy pár év alatt már a régi dicsfényében tündökölt a Hettita Királyság. Megerősítette Hattusas városát, ami alatt azt kell érteni, hogy több mint 120 hektárnyi területet zárt körbe egy igen jóféle fallal. Miután ezzel is megvolt, elkezdett terjeszkedni, méghozzá ésszel! Ha legyőzött egy népet, akkor azt nem bekebelezte, hanem csak a vazallusává tette, így azok sokkal jobban elfogadták a kialakult helyzetet. Az expanzív külpolitika miatt hamar szembekerült Egyiptommal, akinek a közeli Mittani királyság volt a hűbérese. Supi ezt nemes egyszerűséggel úgy oldotta meg, hogy szépen odament, és megmondta mindenkinek, hogy mostantól Mittani a hettitákhoz tartozik. A vazallus váltás mellett még jó pár jópofa kikötővárost is a birodalmához csatolt. III. Amenhotep és később Ehnaton is minden beleszólás nélkül elfogadta a kialakult helyzetet, ugyanis a hettita harci szekerek kellően meggyőzőek tudnak lenni.
A szinte már pofátlan hettita terjeszkedést a fiatal Tutanhamon elégelte meg. Szervezett egy nagyobb sereget és Suppiék ellen küldte azt. Jobban járt volna, ha csöndben marad. Az egész egyiptomi hadat szétverték, ezzel lefixálva azt, hogy ki is a főnök a környéken.
Tutanhamon elhalálozása után az özveggyé vált Anheszenamon követeket küldött Suppiékhoz, hogy ugyan küldje már el hozzá az egyik jóvágású fiát, hogy az feleségül vehesse, mivel örököse nincsen, egyiptomi szolgához meg nem akart hozzámenni. Suppi el is küldte a legderekabb fiát, Zanazá, de sajnos sose érte el a határt. Valószínűleg egy egyiptomi főpap ölette meg, nehogy idegen uralom alá kerüljön Egyiptom. A hettita uralkodót ez érthető módon felbosszantotta, vagyis okot szolgáltatott rá, hogy még jobban az egyiptomiak kicsinálására koncentráljon. Meg is hódította Levante maradék részét. A nagy uralkodó, aki a királyi titulus mellett a viharisten főpapjaként is tevékenykedett, 1322-ben pestisben halt meg, csakúgy mint a fia, Arnuwanda is.
Arnuwanda halála azért volt gond, mert őt Suppi kifejezetten az uralkodásra nevelte, míg az öccsét, az így helyzetbe kerülő fiatal II. Mursilinél ez nem volt opció. A vazallusok nem is vették komolyan az i.e. 1321-ben trónra került suhancot. Hatalmas hibát követtek el. Mursili legalább olyan kreatívnak és kíméletlennek bizonyult, mint az apja. Rövid idő alatt leverte a lázadásokat és méltó módon megbüntette azokat, akik nem bíztak a tehetségében. Ilyen volt az i.e. 1320-1318-ig tartó anatóliai háború az arzavák ellen, ahol a világtörténelem első biológiai fegyverének bevetése is megtörtént. Fertőző állatokat dobáltak az ellenség seregére, városaira, kútjaira és gyakorlatilag mindenre. Annyira jól sikerült, hogy kicsit el is szabadult az így keletkező betegség, de ennyi még simán belefért. Az arzavák megtörését követően még tovább is növelte a birodalom határait.
A következő említésre méltó uralkodó Muwutalis (i.e. 1295-1272) volt, aki szintén új területekkel gyarapította a hettita földet, valamint a hadsereget is jelentősen megreformálta. Az ő uralkodása alatt került sor a legnagyobb harci szekeres ütközetre, a II. Ramszesz ellen i.e. 1274-ben vívott kádesi csatára, ahol több mint 5000 szekér feszült egymásnak. Maga a küzdelem teljesen kiegyenlített volt és végül döntetlenben végződött, annak ellenére, hogy mindkét fél magának ítélte a diadalt.
A hettita egyeduralmat az asszírok megerősödése törte meg, olyannyira, hogy i.e. 1259-ben a két ősellenségnek, a hettitáknak és az egyiptomiaknak össze is kellett fogniuk ellenük. A sorsukat azonban így sem tudták elkerülni. I.e. 1237-ben, IV. Tudaljas uralkodása alatt az asszírok úgy gondolták, hogy márpedig ők keményebbek, és igazuk is lett. A hettiták nem is tudták kiheverni a vereséget, elkezdődött a hanyatlásuk.
Már maguk az asszírok is elegek lettek volna, hogy a hettiták ne unatkozzanak, de még tetőzte a bajt, hogy egy egész jó kis népvándorlás indult meg a térségben. Jöttek a tengeri népek és követelték a jussukat. Az egész odáig fajult, hogy a már behódoltatott törzsek is felkeltek az addigi uruk ellen. I.e. 1190-ben már Hattusas is lángokban állt.
A birodalom szétesését követően délen pár hettita városállam alakult ki, akik egészen az i.e. 9. századig tartották magukat az asszírok ellen, míg végül ők is elbuktak. A bukást követően a köznyelv, egészen az i.e. 6. századig továbbra is a hettiták földjeként emlegette a területet.
Hogyan lehet egy törzsből a időszámítás előtti Közel-Kelet legtökösebb birodalma? Természetesen a hadsereg révén. Maga az állandó hettita hadsereg kicsi volt; csak a királyi testőrséget és egy minimális létszámú erőt számlált az esetlegesen felmerülő lázadások leverésére. Ha komolyabb balhé vagy hadjárat volt, akkor a vazallusok erejét hívták be, így összejött az a pár tízezres, tisztességes haderő. Az ország erején kívül a zsoldosok alkalmazása is teljesen elfogadott volt.
A már fentebb említett Muwutalis alapjaiban reformálta meg a sereget, a tízes számrendszer mentén, így kreálva századok és ezredeket.
Úgy általánosságban elmondható, hogy a harci szekereiket bármelyik nép szekerénél menőbbek voltak. A szomszédok, de főleg az egyiptomi szekerek maximum két embert vittek, míg a hettita kocsik hármat; a sofőrt, a harcost és egy pajzsos srácot, aki felfogta a gonosz erőket. A méretéből adódóan a szekerek sokkal nehezebbek is voltak, ami remekül jött az ellenség megtörésénél.
Itt jön képbe az eltérő taktika alkalmazása. Az egyiptomiak, a kényes nemességük miatt elsősorban támogató erőként alkalmazták a szekereket, míg a hettiták az ellenség zárt alakzatainak megtörésére és ezáltal a csata eldöntésére használták fel őket.
A szekerek mellett a siker másik oka az volt, hogy ők alkalmazták először a vasat nagyüzemben, így összességében sokkal prímább felszerelést tudtak adni a sereg egészének.
Trejo
2015.03.08. at 12:00A cikk felszínességén a “humor” sem segít.
paráznabillegető
2015.03.08. at 14:32he?
zéró konkrét példa badass-ségre!
ez így olyan, mint a húgyos ostya.
valaki23
2015.03.08. at 17:29Nagyon primitív.
Wattaf
2015.03.08. at 17:32@Trejo: Így van . Ritka szar írás.
Territory
2015.03.08. at 17:52Szégyellheted magad, hogy egy ilyen dicső témát így szétcsapsz az ócska vicceiddel. Sokszor szeretné még írással próbálkozni?
tomasszo
2015.03.08. at 20:03kedves draga kollega ur! tessen sziveskedni itten megvedenilye magat, mert nintsen kedjelem. Sztem nem volt annira szar, de hat mit csinaljunk, ha emezek meg imigyen lattatjak s lattyaak?
Hagrid
2015.03.08. at 20:58Trollok voltak és lesznek…Nekem tetszett a nem tudományos, viccelődős nyelvhasználat is, ismereteimet néhány névvel és adattal szépen kiegészítetted. 🙂 Viszont a jelenlegi kutatások alapján sem tudunk még többet a tengeri népekről? A hettiták és a mínosziak bukása kapcsán mindig róluk olvasok, de semmi többet, konkrétabbat nem találni…
Locassen
2015.03.08. at 21:17Lyézusom, hát ennek a blognak ez a frazeológiája, szerintem teljesen rendben van, az ismeretanyag átjön, a hettitákról meg már nagyon régóta nem írt senki. Infotainment vazze:)
Mondjuk a “Supi” talán egy pöppet túlzás:)
csentecsa
2015.03.08. at 21:36” A méretéből adódóan a szekerek sokkal nehezebbek is voltak, ami remekül jött az ellenség megtörésénél.” Az egyiptomi harci szekerek viszont jóval könnyebbek, gyorsabbak, fordulékonyabbak, jobban manőverezhetők voltak,. Két személyt szállítottak, a kocsis mellett egy íjjász volt még a fedélzeten.
Orszag
2015.03.08. at 21:42Amúgy Hattusas a főváros, az uralkodó meg Hattusilis volt (Hattusasi Férfi a jelentése).
Rorgosh
2015.03.08. at 22:26Aligha a “kényesség” vagy annak hiánya áll a harci szekerek közötti különbség mögött. Sokkal inkább a lovak mérete és az eltérő lószerszámok. A hettiták lovai nagyobbak voltak és jobbak voltak a lószerszámaik is a fejlettebb kézművességük következtében. Ez tette lehetővé a nagyobb, három főt befogadni képes harci szekér alkalmazását és a fejlettebb harci szekeres taktikát.
Jelentős előny, azonban sok szempontból inkább földrajzi, mintsem emberi erény. A hettita birodalom a kor kelet mediterránumi kereskedelmi rendszerének központjában helyezkedik el, kapcsolattal a fekete tengeri, és az eufrátesz völgyi kereskedelmi rendszerekkel. Ezzel szemben egyiptom a kelet mediterránumi kereskedelmi rendszer végén helyezkedett el, így kézműves ipara előtt kevesebb lehetőség volt, gátolva annak fejlődését.
prukker
2015.03.08. at 23:32Te cikkíró,a Hattusas az egy büszke város volt vagy egy fickó, akinek volt halálos ágya?
Szar, felszínes cikk
A megvalósult amerikai ólom..
2015.03.09. at 00:37@Rorgosh: Elképzelhető, bár a könnyebb, fordulékonyabb egyiptomi harci szekerek létét taktikai megfontolások is indokolhatták..
Kara kán
2015.03.09. at 00:39Ha 12-14 éves vagy, akkor okés.
Különben csak infantilizmus.
Gábor Gévai
2015.03.09. at 07:27A cikk teljesen rendben van, szórakoztatóan informatív, s pont ez a célja, h sokan, akik azt sem tudták, a hettita egy ókori nép-e vagy egy Vuitton táska, legalább pár dologgal megismerkedtek. Hagyjuk az ostoba értelmiségi fikázást.
cirrmurr
2015.03.09. at 11:08Mit szólna a blogger ha a HUNOKAT intézné el valaki ilyen műpoénkodós trehány cikkel.
pityókabort Vráncsábó ócsón
2015.03.12. at 14:20@cirrmurr: Röhögne. Pl én tudom a legtöbb székely viccet a környéken.
Kéne egy nick... (törölt)
2015.07.11. at 11:53@Trejo: látom te minden poszt alatt megjelensz ebben a blogban fikázni
Ha ennyire nem tetszik, akkor miért kínzod magad? Írj jobbat, csinálj saját blogot. Sok sikert, sok olvasót kívánok!
Trejo
2015.07.11. at 18:37@Kéne egy nick…: MI vagy te, hogy ennyire figyelsz engem? Házmesterország királya? Fikázni a hozzád hasonszőrű retardált barmok szoktak, egyébként meg jogom van véleményt nyilvánítani. Ha ennyire nem tetszik, akkor minek kínzod magad? Szüless újra, de ezúttal ne egy szánalmas birka bőrébe! Beee-beeee!!! 😀 Faszfej!