A régi időkben elképzelhetetlen volt a műfenyő. Nem is gondolták, hogy ennyit kivágnak.

Közeledik a tavasz, lassan már itt dörömböl az ajtó előtt. Pár hét és kizöldül minden, ami hatással van szinte mindenkire, nemcsak a természetre, hanem az emberekre is. Ez így volt a régmúltban is. Az ókori népek körében is kiemelt jelentőségűek voltak a növények, a fák, egyes örökzöldek is. Sokan Egyiptomot tekintik a kert kultúra őshazájának, ahol a természetes erdők hiánya miatt szent ligeteket hoztak létre. A kertészek olyan nagyon becsen voltak tartva, hogy még a nevüket is felvésték, mint valamiféle reklám, úgy adták vették a neveket egymás közt.

Legyél fitt, ha csatába indulsz!

Legyen szó bármilyen csatáról, vagy akár forradalomról, ahhoz azért illik valamilyen formábban fittnek lenni, és az sem árt, ha tele van a has. Egyesek szerint I. Napóleonhoz kötődik az a mondás, miszerint „a katona lehet halott, de jóllakottnak kell lennie”, vagy máshol azt olvashatjuk, hogy „a hadsereg a hasával menetel”. Mi is ettek a katonák a 19. század közepén? Mennyire voltak fittek a márciusi ifjak, amikor 1848 március idusában elindultak forradalmat csinálni?

Billnitzer Ernő – Bili apó a rohampápa

Billnitzer Ernő altábornagy „csak” egy katona volt a második világháborúban harcoló sok ezer magyar közül. Csak egy azok közül, akik két világháborút is végigharcoltak. Katonai pályafutása végén a M. Kir. Honvédség egyig legfiatalabb és talán legkorszerűbbnek számító fegyvernemének a rohamtüzérségnek volt a vezetője. A katonai esküjéhez híven végig a legjobb tudása szerint irányította az egységét, igyekezett teljesíteni minden kapott parancsot, bármennyire is nem értett esetleg vele egyet. Billnitzer Ernőt a katonái sokszor a „rohampápa” névvel illették, de a legtalálóbb a „Bili apó” név volt, amelyet a legendás tábornok Bem apó után kapott, utalva arra, hogy „emberként” bánt a beosztottjaival, amivel kivívta a tiszteletüket.

Akkó és a keresztesek bukása

Amikor Jacques de Vitry egyházi ember 1216 novemberében partra lépett Akkó városában, megdöbbent. Vitry azért jött Palesztinába, hogy felvegye a város püspöki tisztségét azzal a nemes küldetéssel, hogy új keresztes hadjárat előtt megújítsa népének a lelkét, de a jámbor keresztény fellegvár helyett vegy verekedős, dinamikus és kozmopolita mediterrán kikötőt talált a Szentföldön. Vitry bizakodó képet festett a bűn városáról, „olyan, mint egy szörny vagy egy vadállat, amelynek kilenc feje van, amelyek mindegyike harcol a másikkal”, ahol a prostitúció mindenütt ott volt, a fekete mágia is elterjedt és a gyilkosságok általánosak.

Takezaki Szuenaga és az lnváziós Tekercsek

A Mongol Birodalom létrejötte és hatalmas hódítási folyamata példa nélküli a világtörténelemben. Egy olyan méretű ország jött létre viszonylag rövid idő alatt, amelynek határai a Japán-tengertől, Koreai-félszigettől egészen a középkori Magyar Királyság határáig húzódtak. A sikerek nagyon nagy önbizalmat adtak a mongol vezetőknek, akik tekintetüket kelet felé fordították, a Japán-tengeren túl elterülő császárságot pedig nem is tekintették egyenrangú ellenfélnek, így álmukban sem gondolták, hogy az eljövendő események a saját világbirodalmuk végének előszele lesz, míg Japán esetén a dicső nemzeti múlt mítoszának kialakításában segédkeztek a mongol hódítók.

Három a magyar igazság

Van, hogy a sors valakivel játékot űz, és e miatt az élete másképpen alakul, mint ahogy történhetett volna. Vagy saját döntése nyomán, vagy a sors furcsa szeszélye folytán alakul az élete olyan irányba, ami nem feltétlenül volt az „álma”. Történetünk szereplője egy fiatal törékeny lány, aki a sors három esetben is furcsa játékot űz. Kezdődik, mint lány, folytatja mikor már nő, és befejezi mikor már többgyermekes édesanya. De Mária élete mindezen kudarcok ellenére teljes lesz, és a leszármazottjai ma már örülnek annak, hogy így alakult, mert így maradhattunk meg magyaroknak.

Mindenszentek és a halottak napja

Mindenszentek és halottak napján szinte megtelnek a temetők, eltávozott szeretteink sírjánál rójuk le soha nem múló szeretetünket, és megemlékezünk az elmúlt kedves pillanatokról, közös emlékekről. Olyan régi hagyomány ez, ami már jóval a kereszténység előtt is létezett Európa szerte, sok egyéb olyan szokással együtt, amik a gyász megélését és az elhunyt elengedését segítették.

Caratacus

Caratacus egy brit törzsfőnök / király volt, aki a római terjeszkedés ellen harcolt Nagy-Britanniában. Az első században élt Caratacus igen eseménydús életet élt, ami során a törzsét, a népét védte a világ legerősebb birodalma a Római ellenében. Már életében legendává vált, és sor angol-walesi hagyomány köthető az életéhez, nem is beszélve a művészetben való megjelenéséről.

Caligula az „őrült” császár

Az időszámításunk kezdete után 41 évvel, majdnem három évtizeddel Augustus, az elsőnek tartott császár halála és 85 évvel Julius Caesar meggyilkolása után Rómában egy újabb történelmi jelentőségű gyilkosság történt. Az áldozat pedig a birodalom harmadik császára Caligula volt, aki az utókortól az „őrült” jelzőt is megkapta. De ez mennyire igaz? Tényleg megbomlott az elméje, vagy inkább a körülmények áldozataként lehet rá tekinteni, akit az utána jövők ruháztak fel olyan történetekkel, amelyeknek a fele sem volt igaz?

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.

AncoraThemes © | Mészáros Martin 2024. Minden jog fenntartva