Világtörténelem

Hedvig, a lengyelek szeretett szentje

Hedvig, lengyel nevén Jadwiga, tettei révén vált a lengyelek szeretett szentjévé. A nép szívében elevenen él Hedvig tisztelete és emlékezete. Jelen írás célja a szent életű királynő legendáiról és tetteiről is fog szólni, de természetesen a teljesség igénye nélkül történeti áttekintést is bemutatok életéről, főképp útját a lengyel trónig.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Szerzők

A Történelem Faszagyerekei – beszélgetés az alapítóval

A Történelem Faszagyerekei blog (új nevén Útravaló Történelem) a 2014-es év augusztusa óta létezik. Ebben az évben egy fiatalember, név szerint Gregoory késztetést érzett arra, hogy a létrehozzon egy blogot és a történelem nagy alakjairól írjon ismertetőket, akik kalandos életük, illetve rátermettségük révén méltán kiérdemelték a faszagyerek címkét.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Magyar történelem

Apponyi Albert visszaemlékezése

„A sikert nem ígérhettem, még csak kilátásba sem helyezhetem – csupán egyért kezeskedem: hogy az ország méltósága nem fog csorbát szenvedni.” Apponyi Párizsban elmondott védőbeszéde ismert. A meghallgatás előzményei, illetve következményei jól dokumentáltak. Kevésbé ismert a gróf úr visszaemlékezése. Annak érdekében, hogy ne csak a hírhedtté vált beszéde alapján ismerjük Bővebben……

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Magyar történelem

Trianon emlékei

1920. június 4.-én a Nagy-Trianon palotában megtörtént az aláírás. A Kárpát-medencében egy nemzet gyászolt. A területek elcsatolásával honfitársaink millióit vesztettük el. Új államok alárendelt polgáraivá váltak, családok ezreit szakították el egymástól egy tollvonással. Nem létezik gyógyír a megcsonkított lélekre. Ezen a napon az ő tiszteletükre emlékezzünk, Trianon valódi veszteseire.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Magyar történelem

Apponyi Albert trianoni védőbeszéde

Gróf nagyapponyi Apponyi Albert a trianoni védőbeszéde által vált közismertté. Élete és munkásságának kiterjedtségére való tekintettel csak erre szűkítem az írás célkitűzését. Jelenlegi tanulmányomban bemutatásra kerül a gróf úr felkérésének a pillanata, aki képviseli hazánkat Versailles-ban; továbbá a védőbeszéde az antant hatalmakat képviselő urak előtt.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Egyetemes történelem teszt

Mennyire ismered az Útravaló Történelem munkásságát?

Az Útravaló Történelem – ex-Történelem Faszagyerekei – 2014 óta, számtalan cikket jelentetett meg az évek folyamán. Ez idő alatt nagy ismeretanyagra tehettél szert az oldal szerkesztőinek áldozatos munkájának köszönhetően, akiket a történelem iránti szeretet és érdeklődés köt össze. Régi és új szerkesztőtársak írásaiból vannak válogatva a kérdések. Most lehetőséged nyílik tesztelned tudásodat az alábbi kvízben.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Középkor

A székesfehérvári királysírok problematikájáról – beszélgetés Danka Balázzsal

Székesfehérvár. A királyok koronázóvárosa és temetkezési helye is egyben. Az idei év elején bejelentették a nagy nyilvánosság felé, miszerint Hunyadi Mátyás király csontjait elkezdték vizsgálni a szakemberek. A legismertebb, s egyben legnépszerűbb uralkodónk temetkezésével kapcsolatban problémák vetődnek fel.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Középkor

Kenderessy István, aki miatt Dobó István börtönbe került

Kenderessy István az udvar legfőbb informátorának számított, a kor leghírhedtebb szélhámosa, álnok gazembere volt. Nevéhez köthető Dobó István, Balassa János és Homonnay Gáspár főurak hírnevének bemocskolása. Hazug ármánykodásainak nem volt határa. Mikor érezte, hogy szorul a hurok, átállt az ellenséghez, s máshol próbálta kamatoztatni tehetségét.

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Középkor

Dobó István: Eger hőse felségáruló lenne?

Már a gondolat is sértő, ami a címben szerepel. Romantikus elképzelések születtek Dobó jellemét illetően, a megtestesült, még életében hősnek titulált férfiről. Tettei alapján ki is érdemelte az Eger hőse megnevezést. Az 1552. évi ostrom utáni éveiről vajmi keveset tudunk, pedig az is rejteget izgalmakat. Élete alkonyához közeledve felségárulóvá vált volna? Lehetséges, hogy meghasonult?

Szerző: Boriszov Csaba Gábor | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Exit mobile version