A középkorban nem szokatlan a népnek az a fajta babonássága, hogy az uralkodó esetlegesen túlélhet egy csatát. Ahogy korábban írtam egy cikket Ulászlóról, hogy már a korszakban kialakult arról a monda, hogy túlélte a várnai csatát, mely szájról-szájra járt, úgy igaz ez II. Lajosra is.
Talán nem mondok azzal újat, hogy a távolról való ellenség megölése, az emberiséggel egyidős. Noha az őskorból több fegyvertípus is ránk maradt, mint a dárda, a parittya, vagy a kezdetleges íj és nyílvesszők. Igaz azonban, hogy a lepattintott fegyverek közül mondhatni a dárda volt a legfontosabb.
Gondoltátok volna, hogy még Augusztus 20-án is egy olyan középkori fegyvert használunk, mikor tűzijátékot lövünk az égre, mely a történelem egyik legrettegettebb anyagaként vonult be?
Míg a római korban ballisztákkal, és egyszerűbb katapultokkal sorozták a városok falait, ha ostromra került sor, a középkorban már bevetették ezek mellett különböző ostrom létrákat, vagy pedig egyszerűek aláaknázták a városokat , meg hozták az olimpiai lángot mint az urukhaiok.Mi a helyzet azonban a tényleges haditechnikai vívmányokkal?A katapultokat lassanként felváltotta a történelem talán legrettegettebb (és teszem hozzá nem mindig hatásos SPOILER!) fegyvere, a trebuchet.
A Jagelló uralkodót a magyar közgondolkozás nem feltétlenül ismeri. Magyarország trónján is mindössze négy évet ült, 1440-től 1444-ig. Trónra kerülése sem zajlott problémamentesen.