Az ötletért utólag is hálás vagyok szerkesztőtársamnak, aki felvetette, hogy El-Doraro egy olyan legenda, melyet számos módon értelmeztek, kutattak, és talán igény van róla egy jó cikkre.

Az olvasókat azonban el kell keserítenem, mert ebben a történetben nincsenek konkvisztádorok, Cortez, inkák, sőt még a legendás aranyváros története sem teljesen igaz. Nincs itt Harrison Ford sem, aki a lebegő űrpiramisban az ufókat kergeti, sőt még kristálykoponyás földönkívüliek sem. Ellenben van egy igazán érdekes uralkodó, és birodalma, akiről ez a cikk szól. Ez az El-Doraro ugyanis nem az Amazonas mentén fekszik valahol, hanem egy valós, létező, a középkorban igencsak virágzó államról, Maliról van szó, és híres uralkodójáról, Musáról.

Mali, nagyjából a mai Niger folyó területén fekszik, északra tőle a Szahara volt. Nem így a középkorban. Ugyanis a Szenegál, és a Gambia folyók mentén, ki tudtak jutni az Atlanti óceánra is, délen pedig Jenne, és Niani település voltak nagyjából a határvárosok.

A települések szerepe nem elhanyagolható, mert a közvetlen közelükben voltak azok az ásványkincsekben gazdag lelőhelyek, melyről Musa a gazdagságát nyerte: arany.

Az aranybányák a Szenegál folyó, illetve Niani település mentén voltak.

De vajon mikor uralkodott Musa, és miért volt jelentős uralkodó?

Musa 1312-1327 között ült a trónon. Bár kevés idő adatott neki, kevés annyira gazdag és nagyhatalmú királya volt az afrikai kontinensnek, mint ő.
Már a középkori térképeken is feltűnik, trónusán, arannyal a kezében.

Érdekesmód viszont 1339-ből származó térképünkön nem koronával, hanem turbánban ábrázolják, mint „muszlim királyt”.

A muszlimokhoz való kapcsolódás azért sem elhanyagolható, mert Musa volt az is, aki afrikai muszlim hitű uralkodóként részt vett a Hajj-on, azaz a mekkai zarándoklaton.

Egy Cairo-beli forrás lejegyzi, hogy a király, 1324-ben, érkezésekor 140 kg-nyi aranyat hozott magával, ami mai árfolyamon nagyjából 580.000.000 dollár értékű pénzt hozott magával. Kísérete sem volt elhanyagolható. 500 személyi hírnöke, talpig selyembe öltözve, 60.000 hordár, 12.000-es királyi kíséret, valamint a királyné frissen vásárolt 500 szolgálólánnyal (feltehetőleg a hárem tagjai lehettek).

Musa iszlám iránti elköteleződése más területen is igen jelentős volt. Uralma alatt, Timbuktuban épült fel az ún. „Sankore egyetem”, de nevezzük inkább madraszának (tehát sokkalta inkább könyvtár), ahol az általa alapított iskolában megannyi iszlám tudós került. Ennek oka egyszerű volt: Musa kiváltképp jobban megfizette őket, így rengeteg tudós került a frissen alapított „egyetem” falai közé.

Musa, talán joggal érdemelte ki az aranykirály jelzőt. Uralma alatt bőkezűen támogatta a muszlim vallás, a tudományt, megerősítette a mali birodalom hírnevét, melyet a folyó-menti, Nyugat-Afrika béli aranybányáknak köszönhetett.

Remélem tetszett a cikk, bővebb érdeklődés esetén melegen ajánlom a lenti angol és német nyelvű cikkeket.

Felhasznált irodalmak: https://www.academia.edu/35056784/Mansa_Musa_auf_der_Hadsch_1324_25_Weisheit_Fr%C3%B6mmigkeit_Reichtum

https://www.academia.edu/40770397/The_Golden_Mansa_Of_The_Malian_Empire_Figure_SEQ_Figure_ARABIC_1_Mansa_Musa_holding_a_gold_coin_and_sitting_on_the_throne

https://www.academia.edu/35562086/The_main_economic_activities_and_the_main_sectors_of_the_Malian_Empire_economy_under_Mansa_Musa_1307_1327_pdf

https://www.academia.edu/1593503/Lion_Of_Mali_The_Hajj_of_Mansa_Musa