Bárány Péter András

Egy kalandozó magyar sereg súlyos vereséget szenvedett 955-ben, az augsburgi csatában, melynek hatására VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár megtagadta az adófizetést. Botond és Apor vezérek hatalmas sereggel indultak a császárváros megbüntetésére.

Botond jó barátja, vagy inkább rokona volt Lehelnek (Lél) és Bulcsúnak, a két, Augsburgnál elesett vezérnek. Fivérei, és a magyar had legyőzésének megbosszulása személyes ügye volt…

Botond-monda illusztrálása a Képes Krónikában
A Botond-monda illusztrálása a Képes krónikában (1358)

Győzelem és kudarc Bizánc falainál

A magyarok 959-ben, húsvét napján értek Bizánc falai alá. A város hatalmas érckapuját zárva találták, a görög katonák gúnyosan kiáltoztak le a magas falakról. Abban az időben szokás volt, hogy a csaták előtt, a felesleges vérontás elkerülése céljából az ellenfelek két legkiválóbb harcosa párviadalban mérkőzzön meg egymással. Elő is lépett a görögök bajnoka, egy valóságos óriás.

– Kettő is jöhet egyszerre! – szólította pökhendien a mokány magyarokat.
Azok soraiból egy két fejjel alacsonyabb vitéz lépett elő:
– Én vagyok Botond, a legkisebb a magyarok között! Vegyél magad mellé még két görögöt; az egyik az elszálló lelkedre ügyeljen, a másik pedig a holttestedet temesse el, mert egészen bizonyos, hogy a görög császár ma újra a magyarok adófizetője lesz.

Erre aztán kitört a nevetés. De menten meg is szűnt, amikor Botond előkapta súlyos buzogányát és olyan rést ütött vele város érckapuján, hogy egy ötéves ki-be járhatott volna rajta. Megszeppent most már a görög óriás is, de nem visszakozhatott: maga a császár és a császárné jelent meg az egyik várbástya fokán. A görög óriás diadalának és a pöttömnyi magyar csúfos vereségének ők is szemtanúi akartak lenni. A párviadal megkezdődött.

Botond vitéz
Ligeti Róbert: Botond (borító)

Botond győzelme

Botond vitéz fürgén hárította a görög hatalmas csapásait. Olyan gyorsan forgott körülötte, hogy az óriás vágásai minduntalan célt tévesztettek. Fújtatott már a fáradságtól Papadopulosz amikor végre egy olyan helyzetbe került, ahonnan kardjának egyetlen suhintásával halálra sújthatta volna ellenfelét.

– Most küldd pokolra a bestiát! – kiáltott le izgatottan Konstantin császár.

A hangra a hórihorgas görög kardja egy pillanatra megállt a levegőben. Ez a szempillantásnyi idő elég volt Botondnak arra, hogy minden erejét összeszedve lesújtson. Buzogánya épp az óriás kardot tartó karját érte. Az óriás felüvöltött: jobbja bénán csüngött alá. A sebzett, bal kézzel küzdő görög folyamatosan hátrébb szorult, egyre közelebb a város kapujához, amelynek bástyáján Konstantin császár és kísérete most már aggódva figyelte a párviadal kimenetelét. A magyarok lelkes ,,huj-huj” kiáltásokkal biztatták az egyre inkább ellenfele felé kerekedő, fáradhatatlanul vívó Botondot. Az óriás már több sebből is vérezve, bizonytalanul csapkodott maga körül, míg végül egy halálos csapás végleg földre nem terítette. A császár és kísérete megszégyenülten takarodott le a vár fokáról, s tért vissza a palotába.

A magyarok üdvrivalgására még sokáig emlékeztek Konstantinápolyban. A magyar lovasok leugráltak lovaikról, és egy pajzson magasba emelték Botondot. Most magasabb volt mindenkinél.

Lázár Ervin
Botond szobra Bicskén
Botond vitéz szobra Bicskén, a Kossuth téren (R. Törley Mária, 2008) forrás: Wikipédia

Bicske település első birtokosai az államalapítás idején a Botond-nemzetségből származtak, később vették fel a Bicskei (Bykchei) nevet, melyet 1258-ban már említenek a források.

Fejér megyei hírlap 53. évf. 195. sz. (2008. aug. 21.) 4. o.

A hadjárat kudarca (?)

Hiába győzött Botond vitéz, a császár nem volt hajlandó adót fizetni. Mi több éjszaka felvonultatta viking harcosokból álló gárdáját és rátört a gyanútlanul alvó magyarokra, akik kénytelenek voltak elvonulni Konstantinápoly falai alól. A bosszús magyarok elégtételként végigpusztították és rabolták a görög félszigetet, így győzedelmesen, gazdag zsákmánnyal térhettek vissza a Kárpát-medencébe. VII. (Bíborbanszületett) Konstantin azonban soha többé nem fizetett adót a ,,kelet vikingjeinek”.

Ami a mondákból kimaradt

Az erőviszonyok

Apor kapitány, a magyar sereg vezére (Képes Krónika)
VII. (Bíborbanszületett) Konstantin, bizánci császár (a faragvány bal oldalán)

Az augsburgi kudarc és a bizánciak eredményes háborúi az arabok ellen megváltoztatták az erőviszonyokat. A bizánci császár már nem volt hajlandó adózni a magyaroknak. Kalandozó eleink még egy darabig próbálkoztak jobb belátásra bírni a görögöket: 963-ban részt vettek egy ,,nemzetközi” (orosz-normann-besenyő-magyar) hadjáratban Bizánc ellen, de 970 körül a kelet felé irányuló kalandozások is megszűntek.

A bizánciak azért szegülhettek szembe a korábban oly rettegett magyarokkal, mert sikerült ütőképes hadsereget felállítaniuk. Ez ötvözte a nyugati páncélos lovasságot a keleti típusú lovasíjászokkal. Ezenkívül volt hadiflottájuk, viking (Varég Gárda) gyalogosokból álló gárdájuk és különleges fegyvereik (görögtűz stb.)

A bizánci hadsereg képekben:

Bizánci harcos, kezében egy hordozható lángszóró eszköz (Illusztráció: Christos Giannopoulos)
Varég gárdista (forrás: JLazarusEB/DeviantArt)
Keleti típusú lovasíjász
Bizánci nehézlovas (forrás: dmavromatis/DevianArt)
Bizánci Dromon típusú hadihajó
Bizánci, Dromon típusú hadihajó (forrás: modelshipmaster.com)

Történelmi tények és feltevések

„És azért ki fogna csodálkozni rajta,
Hogy, midőn Árpádot a sír eltakarta,
S kisfiára, Zoltánra jutott az ország,
Mellé kormányzónak Lehelt választották,
Lehelt és még kettőt, Bulcsút és Botondot…”

Petőfi Sándor: Lehel vezér – részlet

Sajnos valójában nem tudjuk, hogy Botond vezér pontosan mikor élhetett, s azt sem, hogy kinek a leszármazottja volt. Ha Benedek Elek írását vizsgáljuk, akkor ő Ond vezér fia volt és 959-ben már egy vénember lehetett. Ha viszont Árpád fejedelem leszármazottja (unokája) volt, akkor a 958-59-es hadjáratban való részvétel reális. De természetesen nyilvánvaló, hogy nem csak egy Botond lehetett.

A Botond-monda rajzfilmes változata

Források:
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (1972) Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Bp.
Nagy magyar csaták képes atlasza (2005) Graph-Art, Debrecen
Wikipédia
Magyar Nemzet


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.