Jó eséllyel pályázhatott volna a német-római császári címre, különösképpen, hogy 1310-ben feleségül vette Premysl Erzsébetet, a cseh király leányát,ezáltal tehát amennyiben a cseh koronát megörökli, választófejedelem lett volna belőle. A házasság után a cseh rendek királyukká is koronázták a mindösszesen tizennégy éves Jánost. Édesapja halála után, 1313-ban pedig megörökölte a luxemburgi trónt is, amivel azonban járt egy kellemetlenség is: harc kezdődött a német-római királyi trónért.
A közelmúltban felmerült az az ötlet, hogy genetikai vizsgálatokkal karöltve, tisztességgel el lehetne temetni Hunyadi Mátyást. Mindazonáltal ez igazán nehéz feladat lesz, mivel a királyi csontok gyakorlatilag a város török kézre kerülése (1543) után, valamint kifosztását követően (1554) kárt szenvedtek.
A magyarság eredetét tekintve a turulmadárig vezetik vissza. A turul monda szerint Emesét álmában egy sólyom termékenyíti meg, s így születik meg Álmos és nemzetsége. Korábbi írásomban szó volt a csodaszarvas mondáról, amiben egyértelmű utalás volt, hogy őstörténetünk e szeletkéje erdős-ligetes, egyszóval az akkori sztyeppei környezetben játszódott le. A turulmonda is jellegzetesen sztyeppei területre vezet bennünket. Ez alapján eredetmondáink egy őshazát, s feltehetően két nép emlékét őrizték meg, de hogy miképp arra rövidesen választ kapunk.
Egy kalandozó magyar sereg súlyos vereséget szenvedett 955-ben, az augsburgi csatában, melynek hatására VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár megtagadta az adófizetést. Botond és Apor vezérek hatalmas sereggel indultak a császárváros megbüntetésére. Botond jó barátja, vagy inkább…
A legutóbbi Árpád-kori törvények olvasottságán felbuzdulva azt gondoltam, ma valami olyasmit hozok nektek, amit a mindennapokban is használunk, de egyáltalán nem ismerjük az eredetét.Ha azt mondom, hogy asylum, talán sokatoknak a bőrszerkós igazságosztó, Batman jut eszébe, akiről ismét egy új filmet forgatnak Robert Pattisonnal a főszerepben.
Azt hiszem, ha azt mondom, hogy „tíz falvanként egy templom”, mint kifejezés, akkor ezzel az Árpád-kori cikkellyel mindenki találkozhatott. Azonban, ha szigorúan akarom venni a korabeli jogalkotási folyamatot, akkor érdemes szakmai szemmel vizsgálni a törvényeket. Kezdjük azzal a megállapítással, amivel egy kiváló középkorász hölgy, Jánosi Mónika is foglalkozott. A történész szerint – és ezzel jómagam is egyetértek; az István-korabeli dekrétumok aligha keletkezhettek az uralkodó hatalomra kerülésével egy időben.
Talán nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom az idei pandémia, a koronavírus-járvány az egyik nagy kihívás, ami az emberiséget válaszút elé kényszeríti. De ahogy manapság is tanulunk a krízishelyzetekből, ahogy ma maszkot hordunk és igyekszünk túlélni egy mostanra már jóval ismertebb betegséget, ez így volt a középkorban is, azzal a kivétellel, hogy korántsem volt annyi gyógyszer – sőt, egyáltalán nem voltak
A Jagelló uralkodót a magyar közgondolkozás nem feltétlenül ismeri. Magyarország trónján is mindössze négy évet ült, 1440-től 1444-ig. Trónra kerülése sem zajlott problémamentesen.
A XII. századi Magyarország történetében igen fontos szállnak bizonyult a trón körüli szinte állandó viszály, a trónkövetelők magas száma, amihez igen erős külpolitika is tárult, hiszen, ha valaki a trónra kezdett aspirálni, a legkézenfekvőbb megoldásnak…
A 16. századi magyar történelem szinte a legsötétebb korszaka népünk történetének, mert az ekkor elszenvedett csapások több évszázadra meghatározták a nemzetünk sorsát. Ezen korszak elejének volt egyik emblematikus figurája Török Bálint magyar főúr. Semmivel sem…