Felmenőink révén mindnyájan részesei voltunk a világégésnek. Eltűnt, fogságba esett ükapák, akik soha nem tértek haza. Dédapák, akiknek sosem tehettünk virágot a sírjára. Nagyapák, kik a hideg lövészárokban haltak hősi halált, családjuk fényképével a kezükben.
A trianoni békediktátum sok hatásként érte az egész magyar társadalmat. Nem volt olyan ember, vagy olyan réteg, amelyet nem érintett volna valamilyen mértékben. A veszteség okozta fájdalom olyan mélyen beleégett a magyarságba, hogy az napjainkig is ott van a zsigereinkbe. Mindenki halott már Trianonról, van róla véleménye, és sokaknak még valamilyen családi történet is színesíti az eseményről meglévő képet. József Attila 1922-es Nem, nem, soha! című verse találóan mutatta be az akkori emberek lelkiállapotát, és a visszavágás, a bosszú gondolata igenis sokak képzeletét mozgatta meg.
Az Olimpia egyike a világ legnépszerűbb és legismertebb sportrendezvényeinek, ami kapcsán szinte mindenki tud pár ismert magyar vagy külföldi sportolót felsorolni. Ezen nevek között biztosra vehetjük, hogy nem kerül bele Tersztyánszky Ödön, akire alig emlékeznek a saját országában. Pedig nemcsak olimpia résztvevő és sportoló volt, hanem háborús hős, egy igazi magyar, aki igenis megérdemli, hogy […]
