. A 2007-es Karib-tenger kalózai: A világ végén című film egyik jelenetében egy kalóztanács ülésén vehetünk részt, ahol az egyik kalózvezér meglepetésünkre egy idős kínai hölgy. Ez igaz. A világ egyik híres, vagy inkább hírhedt kalóza, Csen Ji-Sao (1775-1844) tényleg egy kínai nő volt.
Andranik egy igazi kemény csávó, egy hős, aki sok borsot tört a törökök bajsza alá, mindig kiszabadulva azok csapdáiból, miközben legenda státuszba emelkedett népe körében – az ellenség pedig félte nevét, emellett tőle idézve tanultam meg életem egyetlen örmény nyelvű káromkodását, „shan lakot!” Tapasztalataim szerint minden örmény alapvetően faszagyerek.
A bajusz milyensége 90%-ban előre meghatározza az ember sorsát, meg azt is, hogy milyen fából faragták. Ez most lehet, hogy üres lózungnak hangzik, de ha rápillantotok Józef arcszőrzetére és rögtön utána elolvassátok a cikket, nem lesz kétségetek az igazságtartalmáról. Józef Piłsudski 1867. december 5-én született a cári Oroszország egykori lengyel-litván Bővebben……
Két könyvet inspirált, körbehajózta a világot, féktelenül bulizott, kifosztott egy úszó erődöt és kiérdemelte a Kalózölő becenevet, miközben kitakarította a Karib-tengert. Ennél jobbat ki sem lehetne találni.
Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1937. március 6-án született az oroszországi Maszlennyikovóban, egy Moszkvától 277 km-re lévő kis faluban. Aki kicsit is kinyitotta a föci atlaszt az tudja, hogy az már erősen a vadkelet, tele medvékkel,farkasokkal és az azokat puszta kézzel széttépő asszonyokkal.
Ha elolvasunk egy művet, amit a szerző úgy jelölt meg, hogy – a magyar nép zivataros századaiból- akkor a harmadik versszakban találhatunk egy különösen sokat idézett mondatot. A mai írásomban szeretném bemutatni a tisztelt olvasóknak Hunyadi Mátyás és Bécs viszonyát, a király látogatásait, ott tartózkodását, a bevételét, és dicsőséges bevonulását. Fogjunk hát bele!
A Trónok harca egyik legmeghatározóbb pillanata volt a Vörös Nász, ahol a nem túl okos, de annál szenvedélyesebb Robb Stark elcseszte az egész Északi Királyság sorsát. Akiket megrendített ez a pillanat, azok védekezhettek azzal, hogy ez úgyis csak egy „mese”, és ilyen aljasság a valóságban biztos nem történhetett. Hát de, történt. Méghozzá kétszer is, szinte egymás után.
A keresztes vitézek között rengeteg kemény arcot találhatunk, de az első – és messze legsikeresebb – keresztes hadjárat egyik legfőbb katonai vezetőjének és legvakmerőbb harcosának lenni még e dicsőséges társaságban is kiemelt helyet jelent.
I. Bohemund tarantói herceg és Antiochia fejedelme az első keresztes hadjárat egyik kiemelkedő alakja volt.
Mai francia helyesírással Renaud de Châtillon, a középkori langue d’oil írásmóddal Reynald de Chastillon, az arab források szerint „Arnát”, magyarosan Châtilloni Rajnáld, az egyik leghíresebb keresztes lovag élete több szempontból is érdekes lehet. Egyrészt ő volt az, aki az európai kereszténység képviselői közül a legközelebb hadakozott Mekkához, másrészt rokonságba került az Árpád-házzal, harmadrészt pedig kalandos élete során talán ő volt a muszlimok által leginkább gyűlölt személy a XII. században.
A Mel Gibson-féle Hazafiból megvan az az angol tiszt, aki még a sokat látott hágai Nemzetközi Bíróságot is kiakasztotta volna? Ő róla lenne szó. Most kiderül, hogy mennyi igaz az egészből. Annyit előre is elárulok, hogy kemény csávó volt.