Jó eséllyel pályázhatott volna a német-római császári címre, különösképpen, hogy 1310-ben feleségül vette Premysl Erzsébetet, a cseh király leányát,ezáltal tehát amennyiben a cseh koronát megörökli, választófejedelem lett volna belőle. A házasság után a cseh rendek királyukká is koronázták a mindösszesen tizennégy éves Jánost. Édesapja halála után, 1313-ban pedig megörökölte a luxemburgi trónt is, amivel azonban járt egy kellemetlenség is: harc kezdődött a német-római királyi trónért.
Billnitzer Ernő altábornagy „csak” egy katona volt a második világháborúban harcoló sok ezer magyar közül. Csak egy azok közül, akik két világháborút is végigharcoltak. Katonai pályafutása végén a M. Kir. Honvédség egyig legfiatalabb és talán legkorszerűbbnek számító fegyvernemének a rohamtüzérségnek volt a vezetője. A katonai esküjéhez híven végig a legjobb tudása szerint irányította az egységét, igyekezett teljesíteni minden kapott parancsot, bármennyire is nem értett esetleg vele egyet. Billnitzer Ernőt a katonái sokszor a „rohampápa” névvel illették, de a legtalálóbb a „Bili apó” név volt, amelyet a legendás tábornok Bem apó után kapott, utalva arra, hogy „emberként” bánt a beosztottjaival, amivel kivívta a tiszteletüket.
A közelmúltban felmerült az az ötlet, hogy genetikai vizsgálatokkal karöltve, tisztességgel el lehetne temetni Hunyadi Mátyást. Mindazonáltal ez igazán nehéz feladat lesz, mivel a királyi csontok gyakorlatilag a város török kézre kerülése (1543) után, valamint kifosztását követően (1554) kárt szenvedtek.
