A Plantagenetek (1154-ben Blois-i István halála okán II. Henrik ül Anglia trónjára, mint első Plantagenet uralkodó) leghíresebb férfialakjáról, a középkor legismertebb lovagjáról már sok jó film, történelmi munka készült. Én most egy olyan aspektusát akarom bemutatni a Száz Éves háború (1337-1453) legismertebb alakjának, mely kecsegtet egyéb érdekességekkel a téma iránt érdeklődők számára is. Mai cikkem alanya nem más, mint Edward, III. Edward fia, ismertebb nevén a „Fekete Herceg”.
Beowulf a skandináv irodalom legmeghatározóbb alakja, akiről szinte alig tudunk valamit. Említése a Nowell Codexban olvasható, amelyet egy bizonyos Sir Robert Cotton nevű gyűjtő őrzött meg. Az úriember birtokában az elhíresült kódexen túl volt egy másik páratlanul érdekes és értékes iromány, a Sir Gawain és a Zöld Lovag címen. Bár a lovagkor, és Arthur kultusz is megérdemelne egy alaposabb mustrát, maradunk azonban a zord északon, a történetünkben, ami valamikor a 8-11. század között játszódott.
Burgundia története a Verdun-i szerződésig (843) nyúlik vissza, mikor is Nagy Károly Frank Birodalma több részre szakadt: a Nyugati-Frank királyságra, Lotharingiára, illetve a Keleti-Frank királyságra. Ekkor került lépett színre Guerin provance-i herceg, aki a nyugat-frank királyt, Kopasz Károlyt támogatta a testvér-polgárháborúban amit a hatalomért vívtak. Guerin azzal erősítette meg a helyzetét, hogy 841-ben a sorsdöntő Fonteney-i csatában is ott harcolt a csapatával. A herceg hűsége nem maradt zálog nélkül: Chalon és Nevers grófja is lett.
Jó eséllyel pályázhatott volna a német-római császári címre, különösképpen, hogy 1310-ben feleségül vette Premysl Erzsébetet, a cseh király leányát,ezáltal tehát amennyiben a cseh koronát megörökli, választófejedelem lett volna belőle. A házasság után a cseh rendek királyukká is koronázták a mindösszesen tizennégy éves Jánost. Édesapja halála után, 1313-ban pedig megörökölte a luxemburgi trónt is, amivel azonban járt egy kellemetlenség is: harc kezdődött a német-római királyi trónért.
A közelmúltban felmerült az az ötlet, hogy genetikai vizsgálatokkal karöltve, tisztességgel el lehetne temetni Hunyadi Mátyást. Mindazonáltal ez igazán nehéz feladat lesz, mivel a királyi csontok gyakorlatilag a város török kézre kerülése (1543) után, valamint kifosztását követően (1554) kárt szenvedtek.
Amikor Jacques de Vitry egyházi ember 1216 novemberében partra lépett Akkó városában, megdöbbent. Vitry azért jött Palesztinába, hogy felvegye a város püspöki tisztségét azzal a nemes küldetéssel, hogy új keresztes hadjárat előtt megújítsa népének a lelkét, de a jámbor keresztény fellegvár helyett vegy verekedős, dinamikus és kozmopolita mediterrán kikötőt talált a Szentföldön. Vitry bizakodó képet festett a bűn városáról, „olyan, mint egy szörny vagy egy vadállat, amelynek kilenc feje van, amelyek mindegyike harcol a másikkal”, ahol a prostitúció mindenütt ott volt, a fekete mágia is elterjedt és a gyilkosságok általánosak.
Az ötletért utólag is hálás vagyok szerkesztőtársamnak, aki felvetette, hogy El-Doraro egy olyan legenda, melyet számos módon értelmeztek, kutattak, és talán igény van róla egy jó cikkre.
A Mongol Birodalom létrejötte és hatalmas hódítási folyamata példa nélküli a világtörténelemben. Egy olyan méretű ország jött létre viszonylag rövid idő alatt, amelynek határai a Japán-tengertől, Koreai-félszigettől egészen a középkori Magyar Királyság határáig húzódtak. A sikerek nagyon nagy önbizalmat adtak a mongol vezetőknek, akik tekintetüket kelet felé fordították, a Japán-tengeren túl elterülő császárságot pedig nem is tekintették egyenrangú ellenfélnek, így álmukban sem gondolták, hogy az eljövendő események a saját világbirodalmuk végének előszele lesz, míg Japán esetén a dicső nemzeti múlt mítoszának kialakításában segédkeztek a mongol hódítók.
Bár a cím megtévesztő lehet, nem szeretnék senkit megtéveszteni. Itt nema nemesekről, bárókról, stb lesz szó, hanem egy olyan társadalmi csoportról, akikre méginkább igaz a „nagyúr jelző”. Ők voltak az egyházi előljárók. A 13. századi Magyarország története mondhatni egy igen érdekes nyitánnyal kedveskedik nekünk. III. Bélának két gyermeke is születik. A rangidős (azaz aki az öröklésben követné) Imre lenne, de a tehetséges, művelt ifjú mellé adatik egy nagyratörőbb második fiúgyermek, a későbbi II. András.
A vikingek a középkor rettegett harcosai voltak közel két évszázadon keresztül, és sokak képzeletében ott is vannak a vastag fapajzzsal, éles fejszékkel vagy kardokkal hadakozó portyázó hajósok. A rettegget harcosok sem voltak viszont egységesek, voltak olyanok közöttük, akiktől még a sajátjaik is tartottak, és ezek közé tartoznak az ún. berserkerek (berszerkerek), akik irányíthatatlan, dühös, vérszomjas harcosok voltak, akik szinte valamiféle transzban harcoltak a csatákban