Lehet, hogy páran emlékeznek a történelem órákról esetleg a vandál népre, de nem hiszem, hogy a nevükön kívül más is rémlene. Ha tudományosak akarunk maradni, akkor azt elmondhatjuk, hogy a vandalizmus fogalmát először a közép-franciaországi Blois püspöke használta.
Hol volt, hol nem, volt egyszer egy királyság, majd királyságok. Ez olyan volt, mint a magyar népmesékben az okos lány. Volt is, meg nem is, görög volt is, meg nem is, erős volt, meg nem is. Elfoglalta India egy részét is, meg nem is. Történelmi léptékkel szemlélve nem bizonyult tartósnak, nem állt fent sokáig, de hatása viszont túlélte. A görögség, történelmének felívelő korszakában, mikor pont nem egymás aprításával voltak elfoglalva, legyőzték a perzsa hadakat, a makedón Nagy Sándor vezetésével egészen India határáig terjesztették ki a görögség kulturális – gazdasági határait.
Nagy Sándor művének szétesése egy hosszú folyamat része volt, tengernyi cselszövéssel, és számos szereplővel, akiknek döntő többsége nem természetes halállal halt meg. A vérből a hosszú és kegyetlen harcok után három család tudott igazán kiemelkedni, és saját birodalmat kialakítani. Ezen államok közül az I. Szeleukosz által alapított Szeleukida Birodalom volt a legnagyobb, és állt a legközelebb története során ahhoz, hogy méltó utóda, örököse legyen Sándor birodalmának.
