A zsidó nép honfoglalása egy történelmi tény, de annak időpontja, menete viszont mind a mai napig igen sok kérdést vett fel. Időpontilag az i.e. 16-13 század közötti intervallum biztos, de ezen belül mindegyik század mellett szólnak érvek. A zsidók a történelem egyik legszívósabb népének számítanak, és ez az állítás igaz Bővebben……
TomA Kínai-nagy faltól a Kárpátok láncáig húzódik az ún. sztyeppe övezet, amely a világtörténelemben a „népek országútjaként” is üzemelt. Egy sor népet tudunk felsorolni, amelyek ezen a képzeletbeli úton nyugat felé haladva elérte Európát is. A dominóhatás révén, egymást maguk előtt tolva a sztyeppei népeknek nagy szerepük volt a Római Bővebben……
Az ókori történelem bővelkedik jeles, híres vagy hírhedt személyiségekben, akik valami maradandót alkottak, valami maradandó dolgot tettek le az asztalra. Akár hadvezérként, akár királyként éltek, tetteik meghatározó szerepet játszottak, fontos hatással voltak a történelem menetére. Jelen esetben viszont nem róluk lesz szó, hanem az ő gyermekeikről, az ókori „sasfiókokról”, akik Bővebben……
Az ókori Róma a Földközi-tenger medencéjének birtoklásáért vívott több évszázados harcai során igen sok ellenséget találkozott össze, amik között nyugaton ott találjuk Karthágót, amivel három háború árán sikerült csak végezni. Keleten viszont egy sor hellenisztikus állam igyekezett megőrizni függetlenségét, és hatalmát növelni, mindezt egymás rovására, ami időnkét eléggé kaotikus viszonyokat Bővebben……
Az ókori Róma története egyben a háborúk története is. Háborúkban született a birodalom, és vérben, tűzben pusztult is el. A kis poros városkából a Földközi-tenger medencéjének ura lett, így gyakorlatilag egy beltenger lett a Földközi-tengerből, amelynek minden partja római fennhatóság alá került. A mediterrán világnak két ura nem lehetett egyszerre, Bővebben……
Augustus, Claudius, Néró, Antonius Pius neve mindenki számára ismert, a római történelemben a császárkornak hívott időszak legnevesebb szereplői voltak. Híres vagy hírhedt császárok. De egyikük sem volt egyedül, mögöttük olyan nők, feleségek, császárnők voltak a háttérben, akik hatással voltak a birodalom életére is, kisebb-nagyobb mértékben. Ők sem voltak szentek egy Bővebben……
Nagyon sok olyan esetet ismerünk amikor egy-egy kisebb állam, királyság, és annak vezetője nem kapott sok történelmi figyelmet, csupán azért, mert túl kicsi volt, túl csekély szerepet játszott az események alakulásába. Ez igaz az ókori két nagy szuperhatalom Róma és Karthágó küzdelmére is, melyben egy sor más állam is részt Bővebben……
Marcus Aurelius fia Commodus (180-192) képében egy Néróra hajazó zsarnoki elme került a császári trónra. Ahelyett, hogy a határok védelmével foglalkozott volna önmagát „földre szállt Herculesnek” nevezte, és személyesen is részt vett gladiátorviadalokon, ahol élvezettel harcolt mindenféle állattal meg emberekkel is. Mindezek csak a jéghegy csúcsát jelentették, így a mélyben ott izzott a parázs, aminek csak egy szikra kellett, hogy lángra boruljon. Ez a szikra pedig megváltoztatta a császár, a dinasztia és a birodalom sorsát is, de ugyanakkor felemelt egy ember a császári trónra. Ő volt Septimius Severus, az első „katonacsászár”.
Egy időre Spárta lett a görögök vezetője, és úgy tűnt, hogy a felesleges energiákat nem egymáson fogják levezetni, de ez az időszak nem tartott túl sokáig, Spárta nem tudta uralmát tartósan biztosítani. Ezen röpke időszak egyik jeles személyisége Xenophón, aki egy személyben volt katona, és történetíró is. Az ő tollából született meg az a mű, ami a görögök első olyan tettéről szól, amikor Kis-Ázsia messzi belsejébe vezette őket a sors. Ez volt a tízezrek hadjárata.
Odenatus és fia halála után Palmürában Zénóbia, az özvegy királynő ragadta magához a hatalmat, bár papíron legidősebb fia Vaballathus nevében lett a hatalom birtokosa. Zénóbia eddigi életéről nem lehet sokat tudni, sok a kérdés, és kevés a válasz rá.