Ertuğrul bég és az Oszmán dinasztiaalapítás kezdetei

Boriszov Csaba Gábor, Középkor, Szerzők, Világtörténelem március 12, 2022

XIII. század. Kis-Ázsia véráztatta földje hosszú évek óta a keresztesek és a muszlim harcosok csataterének számított. Időközben a mongol hadak is feltűnnek a színen, ami elindít egy folyamatot. Az anatóliai szeldzsuk birodalom szétesése révén létrejön több török törpefejedelemség, aminek egyike az oszmán emírség is. Egy a sok törpefejedelemség között, de nagy ambícióval később egy világhatalom csírájává vált. A kezdetekről lesz szó, egészen pontosan az Ertuğrul vezette nomád oguz-török törzsről, akik a történelem színpadára most lépnek, s válnak ismertté.

A svájci pikások – a legfélelmetesebb középkori zsoldosok története

Béres Attila, Középkor, Szerzők, Világtörténelem február 13, 2022

A középkorral kapcsolatban, ha a háborúkra és a csatákra gondolunk akkor elsősorban leginkább a lovagok jutnak az eszünkbe. A nehézfegyverzetű lovas katonák mindent elsöprő rohama jelenik meg sokak képzeletében. Ezzel nincs is baj, tényleg volt ilyenre is példa, de ha a gyalogságra gondolunk abban az esetben viszont mindenképpen érdemes beszélni a svájci pikásokról, a kor egyik legfélelmetesebb zsoldosairól. Annak ellenére, hogy kicsi kontingensekbe harcoltak, és kevés fegyverrel, ezek a katonák a gyorsaságot a leleményességgel párosítva igen sokszor legyőzték az ellenfeleiket egy sor háborúban. A svájci gyalogosakat félték és tisztelték Európa szerte, ami mellett az egyik legfontosabb velük kapcsolatban, hogy a hadviselést az egyszerű emberek szintjére is levitték, szemben a nemességgel, ami a lovagság fogalmával szinte megpróbálta kisajátítani a háborúskodás intézményét.

Nyikolaj Alekszandrovics Morozov

Béres Attila, Jelenkor, Szerzők, Világtörténelem december 15, 2021

Nyikolaj Morozov (1854-1946) egyike a XX. század első felének kevésbé ismert szereplőinek, pedig élete nemcsak, hogy érdekes, de sok szempontból tanulságos is. Nem sok olyan embert ismerünk, aki olyan sokrétűnek bizonyult, mint Morozov, aki forradalmárságtól elindulva jutott el a tudományokig, majd pedig 87 évesen a legöregebb és hitelesített találatokat elért mesterlövész lett a második világháborúban.

Hedvig, a lengyelek szeretett szentje

Boriszov Csaba Gábor, Középkor, Szerzők, Világtörténelem október 17, 2021

Hedvig, lengyel nevén Jadwiga, tettei révén vált a lengyelek szeretett szentjévé. A nép szívében elevenen él Hedvig tisztelete és emlékezete. Jelen írás célja a szent életű királynő legendáiról és tetteiről is fog szólni, de természetesen a teljesség igénye nélkül történeti áttekintést is bemutatok életéről, főképp útját a lengyel trónig.

Igor fejedelem

Béres Attila, Középkor, Szerzők, Világtörténelem szeptember 17, 2021

A Kijevi Rusz történetével már foglalkoztunk korábban, ahol a vikingek kapcsán az alapító Rurik vezér, majd pedig az azt követő Oleg fejedelem életében nyertünk egy kis bepillantást. A Viking sorozat hívei számára viszont ismerős lehet az Igor név, aki a sorozatban egy gyermeket jelentett, aki Oleg udvarában, annak mintegy a börtönében élt egészen addig amíg nem sikerült onnan megszöknie Csonttalan Ivar segítségével. A valóság persze egészen más, de a legfontosabb mégis az, hogy Oleg egy létező személy volt, és nem is akárki, hanem Rurik fia, aki fiatal kora miatt nem lehetett fejedelem egészen addig, amíg Oleg el nem tűnt a színről.

Sir James Brooke – a fehér rádzsa

Béres Attila, Film, Kultúra, Szerzők, Újkor, Világtörténelem augusztus 15, 2021

Sir James Brooke (1803-1868) egyike volt a 19. századi jellegzetes angol kalandoroknak, szerencsevadászoknak, akik kihasználva a saját országok nyújtotta birodalmi előnyöket igyekeztek a maguk javára is megteremteni valamit, ami a legtöbb esetben egy saját mini államot jelentette. Az Indiában, Benares városában született James Brooke a brit Kelet-indiai társaságnál kezdett felépíteni egy karriert, ami olyan jól sikerült, hogy a brunei szultántól megkapta Borneó szigetén Sarawak államot a szolgálatai fejében. A „fehér rádzsa” nevet ekkor elnyerő angolt lovaggá is ütötték, és az általa megszerzett területet őt követően a családja irányította egészen 1942-ig, a japánok megjelenéséig

Az utolsó római „hadurak”

Béres Attila, Ókor, Szerzők, Világtörténelem augusztus 10, 2021

Minden nagy birodalom egyszer véget ér, semmi sem tart örökké. Mindegyiknek valamilyen módon vége szakad. Ez igaz volt a Római Birodalomra is, ami évszázadokon át a Földközi-tenger medencéjének abszolút ura volt. A negyedik század végén két részre osztott császárság közül a keleti bizonyult szerencsésebbnek, mert ennek az államalakulatnak jutottak a leggazdagabb és fejlettebb provinciák, arról nem is beszélve, hogy a főváros egy jól védhető helyen épült fel, egy olyan védelmi rendszerrel ellátva, ami majdnem ezer éven át védte Konstantin császár városát, Konstantinápolyt. Ezzel szemben a nyugati részek alig pár évtizeddel a felosztás után olyan komoly válságot éltek át, amiből már nem sikerült kikecmeregni, így az elkerülhetetlen vég felé kezdett sodródni a Nyugatrómai Birodalom.

Jean de Carrouges – az utolsó párbaj

Béres Attila, Film, Középkor, Kultúra, Szerzők, Világtörténelem július 30, 2021

A mai Franciaország északi részén áll egy magányos kastély, ami már egészen a 14. század óta dacol mind az elemekkel, mind a rá rontó ellenfelekkel. Külsőre egészen érdekesen néz ki, olybá tűnik, mintha egy vár és egy kastély szerelemgyermeke lenne. Château de Carrouges a Normann hercegség déli határán épült fel, elsősorban védelmi céllal, ami mellett idővel a kényelem is megjelent, ezért is néz ki úgy a kastély. A több száz évet felölelő múlt egyik kis mozaikja egy bizonyos francia lovag, nevezetesen Jean de Carrouges élete, aki egykoron a vidék ura volt a 14. században.  Eric Jager  angol professzor, az Utolsó párbaj: A harc igazi története a középkori Franciaországban című könyvében 2004-ben írt az lovag életéről, amiből Ridley Scott 2021-ben filmet is készített Matt Damon főszereplésével, de az októberben a mozikba kerülő alkotás igen sok tekintetben eltér az eredeti történettől. Így mielőtt a moziba sietünk, érdemes megismerkedni a történelmi valósággal is.

Egy elfelejtett hős – Henry Johnson, a „fekete halál” élete

Béres Attila, Modern kor, Szerzők, Világtörténelem július 4, 2021

A hihetetlen bátorságot elkövetők tiszteletére létrehozott különböző kitüntetések sokasága ellenére igen sok olyan ember is ismert, akiket soha nem ismernek el tetteikért. Ennek oka a leggyakrabban az előítéletek, a politikai vélemények és az állampolgárság, amely akadályozza a jutalom jogosultjaira történő alkalmazását. Az egyik ilyen eset Henry Johnson, a „fekete halál” nevéhez köthető, aki az amerikai afrikai hadsereg első afroamerikai egységének a katonája volt az első világháborúban.

Vedd fel velünk a kapcsolatot

    AncoraThemes © | Mészáros Martin 2023. Minden jog fenntartva