Aki érdekességekre, netán sorozatgyilkosok tetteire kíváncsi, azt el kell keserítenem, ez most nem nekik szól. Bocsi! 🙁

Jelen cikksorozatommal segíteni szeretnék a most érettségizőknek, illetve a középiskolás tanulóknak, hogy jobban megértsenek, átlássanak történelmi korszakokat, eseményeket.

Ez a cikk oktatás jelleggel íródott, azon belül is főképp inkább azoknak, akik rendelkeznek némi háttértudással, de bizonytalanok a témában, ezért ismételni szeretnének.

A cikkem végén találtok egy általam készített vázlatot, ami tömören összefoglalja a témát, s egy táblázat segítségével összevetem a két államférfi politikája közti különbségeket. Használjátok fel, tanuljatok belőle bátran! 🙂

A cikk két részből áll:

  1. A fontosabb előzmények ismertetése, reformkor főbb kérdései
  2. Kossuth Lajos és Széchenyi István reformpolitikája

I.

Fontosabb előzmények, a reformkor főbb kérdései

Az esszéknél kulcsfontosságú az események térbeni- és időbeni elhelyezése. (Javaslom mindenki kezdje ezzel az esszéjét, és akkor biztosan nem felejti ki). Jelen témánknál viszonylag könnyű meghatározni ezeket (ettől függetlenül kötelező!), ugyanis a 1825/30-48 közötti évekről, és természetesen Magyarországról van szó.

Ahhoz, hogy mégis teljes képet kapjunk a reformkorról, meg kell ismerni a fontosabb előzményeket.

Előzmények

Történetünk a 1790-es években kezdődik, ahol Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalma kezd kibontakozni. Tudniillik a magyar nyelv ügye nagyjából csak most kezdte el érdekelni az embereket tömegesen, amit II. József 1784-es nyelvrendelete váltott ki, amikor ugyanis a Habsburg Birodalomban a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv.

Miután II. József 10 éves uralkodása után 1790-ben meghal, öccse, II. Lipót követi a trónon. Lipót tovább vitte bátyja felvilágosult abszolutista rendszerét, az 1790-91-es országgyűlésen pedig vizsgáló bizottságokat hoztak létre. Ezek a bizottságok még leginkább csak javaslatokat fogalmaztak meg az ország modernizálásához.

I. Ferenc (ur.: 1792-1835) leszámolt a frissen létrehozott jakobinus mozgalmakkal (Kazinczyt pl. börtönbe is veti), ezután pedig a napóleoni háborúk is hátráltatták a reformkísérleteket, ráadásul a magyar nemesség döntő része támogatta az osztrák császárt a háborúban. Többet erről itt.

A magyar társadalom a napóleoni háborúkban (forrás: slideplay.hu)

A reformkor főbb kérdései

„Jelszavaink valának: haza és haladás”

Kölcsey Ferenc híres mondata, ami a reformkor alapjává vált

1.) Érdekegyesítés:

Nem kell megijedni a történelmi fogalmaktól, szerencsére a magyar nyelv tökéletesen lefordítja a legtöbbet. Érdek+egyesítés, ami a reformkorban a nemesség és a jobbágyság érdekeinek összeolvasztására törekedett. Az érdekegyesítés tartalmazza a jobbágyság jobbágyi viszonyainak megszüntetését is, tehát az érdekegyesítést pártolók szerint a jobbágyoknak jogokat, s ami talán még fontosabb, földbirtokot kell adni.

2.) Jobbágyfelszabadítás:

Az érdekegyesítésből természetesen az is adódik, hogy a jobbágyságnak meg kell szűnnie. A jobbágyfelszabadítást örökváltságban képzelték el.

Az örökváltság hasonlóan az érdekegyesítéshez egy nagyon könnyen elsajátítható fogalom. Örök+váltság (magyarosabban: megváltás), hiszen a föld megváltása örökre szól.

Az örökváltságnak két módja létezett:

  • önkéntes, mely során a jobbágy és a földesúr szabadon állapodik meg a föld megváltásának összegéről,
  • illetve lehetett kötelező, azaz az állam törvényben határozta meg a föld árát. Ezesetben szintén két lehetőség áll fent: 1.) kárpótlással járó kötelező örökváltság, vagyis a jobbágynak önköltségen, vagy az állam, esetleg a kettő együtt fizette ki a földet, 2.) kárpótlás nélküli, azaz a földesúr semmilyen pénzösszeget nem kap a földjéért.
A jobbágyfelszabadítás gondolatának fejlődése (forrás: docplayer.hu)

Az 1830-as években még az önkéntes örökváltságot találták megfelelőnek, az évtized végére be is vezetik, azonban a lassúsága miatt 1848-ban életbe lép a kötelező örökváltság.

3.) A nemesi előjogok átalakítása, megszüntetése:

A nemesség számára a legfontosabb cél talán az ősiség törvényének eltörlése volt. Az ősiség törvénye 1351 óta van érvényében, s kimondja, miszerint a földbirtok örökös nélkül visszaszáll a királyra (koronára való háramlásnak nevezik ezt a folyamatot), tehát a nemes csak korlátozottan rendelkezhet birtoka felett. És hogy mi ezzel a probléma?

Tekintve, hogy az ősiség értelmében a feudum a királyra háramolhat, nem felel meg fedezetnek, vagyis nem lehet rá hitelt felvenni. A reformkor politikusai pedig úgy gondolták, hogy a hitel nélküli nemzet képtelen fejlődni. (többek között ezt a problémát fejtette ki Széchenyi is a Hitel (1830) c. könyvében, ezért sokan ezt tekintik a reformkor kezdetének)

4.) Gazdasági reformok:

A XIX. század elején Magyarországon még mindig céhek voltak. Természetesen a céhek hátráltatták az ország fejlődését, ezért tervbe iktatták azok megszüntetését. Ezzel párhuzamosan támogatták a szabad vállalkozást, hogy bárki szabadon nyithasson vállalkozást, értelemszerűen saját felelősségre.

Mivel Magyarországon kis számban volt jelen a városi polgárság (tehát a társadalom szinte csak nemességből és jobbágyságból állt), így az ipari modernizáció még nem valósulhatott meg. A reformisták a jobbágyság megszűnése esetén a polgárság számának megnövekedését várták. Az iparhoz pedig először nyilvánvalóan az infrastruktúrát kell fejleszteni, amit majd Széchenyinél meg is tapasztalunk.

A reformkori országgyűlések

A felsorolt magyar országgyűlések mindegyike Pozsonyban történt.

1.) 1825-27

A napóleoni háborúk befejezése után az országgyűlés összehívására csak 1825-ben került sor. Az 1825-27-es országgyűlés során lépett színre Széchenyi István is, aki felajánlotta egyéves jövedelmét egy olyan társaság létrehozásához, ami „a hazai nyelv müvelésére” hivatott.

„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”

Széchenyi István beszéde az alsótáblán, 1825. november 3.

Széchenyi felajánlásával mondhatni kezdetét vette a magyar reformkor, megalapítják az MTA-t, azaz a Magyar Tudományos Akadémiát, melynek fő feladatai a magyar tudományok művelése, illetve a magyar tudósok képviselete.

Az MTA épülete napjainkban

Ekkor döntöttek a Ludovika Akadémia létrehozásáról is, ami 1945-ig az ország legkiválóbb katonai akadémiája volt.

2.) 1830

Az 1830-as országgyűlésről nem kell sokat tudni egy középiskolásnak. Elég annyi, hogy immáron a bíróságokon és a közigazgatásban is használatossá válik a magyar nyelv, illetve Magyarország területén belül csak az lehetett ügyvéd aki tudott magyarul.

3.) 1832-36

A reformkori országgyűlések közül talán ez bírt legnagyobb jelentőséggel (főképp Kossuth színrelépése miatt). Hogy mik is történtek ezen az országgyűlésen?

  • kimondták, hogy a törvények hivatalos nyelve a magyar legyen,
  • sor került az önkéntes örökváltság tervének elfogadására (de az udvar még nem szentesíti!),
  • nem nemes is lehet felperes (azaz egy jobbágy is beperelheti földesurát),
  • megjelenik valaminemű nemességi adózás is.

4.) 1839-40

Ezúttal már nem csak a törvényeknek lesz hivatalos nyelve a magyar, hanem a megyék közigazgatásában is. Ezen kívül még megállapodtak az:

  • önkéntes örökváltság bevezetésében,
  • a szabad gyár- és részvénytársaság alapításában.

5.) 1843-44

Ezen az országgyűlésen fogadták el az 1844. évi II. törvénycikket, amely alapján Magyarország egész területén a hivatalos nyelv a magyar. Ezen kívül még engedélyt adtak arra, hogy amennyiben egy katolikus akar, áttérhet protestáns vallásra (előtte csak fordítva lehetett).

II.

Kossuth Lajos és Széchenyi István reformpolitikája

Mivel időben Széchenyi hamarabb lépett színre, így az ő életével érdemes folytatni.

1.) Széchenyi István

Nyugi, nem kell tudni életének minden egyes pillanatát… Széchenyi István arisztokrata családban látta meg a napvilágot, 1791-ben. Édesapja Széchényi Ferenc volt, ő alapította a Magyar Nemzeti Múzeumot 1802-ben. (fontos, hogy a neveket jól írjátok le: Széchényi Ferenc nevében a második magánhangzó “é”, míg fiának “e”!)

Széchenyi István

István tehát előkelő, gazdag családba született, emiatt kiemelkedő oktatásban részesült, később pedig részt vett a napóleoni háborúkban is, 17-18 évesen már főhadnagy lett.

Széchenyi szeretett utazni, az 1810-es években bejárta Nyugat-Európát. Néhány utazására még Wesselényi Miklós, a híres „árvízi hajós” is elkísérte. Később ellátogatott Törökországba is.

Széchenyi immáron összetudta hasonlítani a nyugati és a keleti országok fejlettségét, s elhatározta: Magyarországot fel kell zárkóztatni a nyugati államokhoz, különben Törökország sorsára jut…

Aktív szerepe a politikában

Széchenyi az 1825-27-es országgyűlésen mutatta meg magát az országnak, amikor is felajánlotta egyéves jövedelmét az MTA megalapítására. Ezután 1828-ban megírta Lovakrul c. könyvét, melyben a lótenyésztésről és a lóversenyekről fontoságát hangsúlyozza. Széchenyi lóversenyeket tartott, illetve 1827-ben létrehozta a Nemzeti Kaszinót. Ezek a helyek az országgyűlésen kívül is lehetőséget biztosítottak a reformistáknak politizálásra, beszélgetésre, vitatkozásra.

Következő könyvében, az 1830-ban megjelenő Hitelben a magyar gazdaság problémáit ecseteli. A mű címéből is utalva leginkább a hitelfelvételt szorgalmazza, csakhogy az ősiség törvénye miatt nem terhelhetők hitellel a földjei. A mű akkora sikernek örvendett az arisztokrácia körében, hogy sokan innen számítják a reformkor kezdetét.

Az 1831-ben kiadott Világ c. könyvében tulajdonképpen a Hitelt írta le egyszerűbben, Dessewffy József gróf támadásaira reagált vele.

Következő könyve, a Stádium (1833) valamivel érdekesebb talán. Széchenyi ugyanis 12 pontban foglalta össze reformista elképzeléseit:

  1. Hitel.
  2. Ősiségi jog (aviticitas).
  3. Fiscalitas.
  4. Birtokképesség.
  5. Törvény előtti egyenlőség.
  6. Nemtelenek pártvédelme.
  7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje.
  8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak.
  9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése.
  10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék.
  11. Csak a helytartó tanács kormányozzon.
  12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.

/Természetesen ezeket nem kell kívülről tudni, de azért nem árt, ha az ember áttanulmányozza, hiszen rendkívül jól leírja Széchenyi politikáját/

Széchenyi a reformok véghezvitelét az arisztokrácia vezetésével, lassan kívánta elérni. Bécshez hű politikát folytatott, az osztrák főváros támogatásával akarta fejleszteni Magyarországot. De erről többet majd az összehasonlításban amit a cikk végi PDF-vázlatban találtok.

Gyakorlati tevékenysége

Széchenyi István, akire ádáz ellenfele, Kossuth Lajos is csak „a legnagyobb magyar” névvel hivatkozott, nem csak a szavak, hanem a tettek embere is volt. Mint ahogy már fentebb említettem létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát, a Nemzeti Kaszinót, lóversenyeket rendezett, leghíresebb tette azonban mégis egy kőépítmény: a Lánchíd.

A Lánchíd a XIX. század folyamán

A Lánchíd nem csak azért volt egyedülálló, mert ez volt az első állandó híd ami összekötötte Pestet és Budát, hanem mert a nemeseknek is fizetniük kellett amennyiben használni akarták (ezt nevezték hídvámnak). Ez persze kiverte a biztosítékot az arisztokrácia tagjai között, de Széchenyi nem engedett a közös teherviselés elvéből.

Emellett nagy pénzösszegeket fordított a folyók (főképp a Tisza) árszabályozására, illetve nevéhez köthető a Kisfaludy nevű első magyar gőzös, mely a Balaton vízén közlekedett. De Széchenyi nem állt meg ennyinél, létrehozta az Óbudai Hajógyárat, ami egészen 2000-ig üzemelt.

Ha ez még nem lenne elég Széchenyi nevéhez köthető az első, Pest és Vácot összekötő vasútvonal is. Egyébként 1848-ban az egész országot összekötő vasútvonali tervvel állt elő, azonban a szabadságharc miatt ezeket már nem tudták megvalósítani.

Talán ezek után már nem is meglepő, Széchenyit nem hiába hívták „a legnagyobb magyar”-nak.

Széchenyi az első felelős magyar kormányban közmunka- és közlekedésügyi miniszter lesz.

2.) Kossuth Lajos

Kossuth Lajos közel 10 évvel fiatalabb volt Széchenyitől, ő 1802-ben született, kisnemesi családban. Kossuth jogi pályára lépett, előbb ügyvédi, majd ügyészi feladatokat látott el a sárospataki ügyészi hivatalban.

Kossuth 1830-ban Zemplén vármegyében kolerabiztosként dolgozott. Szónoki tehetsége már ekkor megmutatkozott, hiszen 1831-ben egy lázadó paraszttömeg indulatait is sikerült lecsillapítania.

Késői fotó Kossuthról

Aztán elérkezett az 1832-36-os országgyűlés, ahol mindenki megismerte Kossuth nevét. Néhány főrendi tag képviseletében vett részt az eseményen, ahol az elhangzott vitákról az Országgyűlési Tudósítások c. “folyóiratában” számolt be. Hogy miért írtam idézőjelbe?

Ez ugyanis nem egy sorozatgyártott újság volt, hiszen a cenzúra miatt Kossuth nem fordulhatott nyomdához, hogy a nagy nyilvánosság számára is elérhető mennyiségben kinyomtathassa a Tudósításokat, egy csellel kijátszotta a cenzúrát:

jogász hallgatókat bérelt fel, akikkel közösen, kézzel kezdték el sokszorosítani az Országgyűlési Tudósításokat, majd az előfizetőknek magánlevélként küldték ki, hiszen ezeket az üzeneteket nem cenzúrázták. Mondani sem kell, vették mint a cukrot.

Cikkrészlet az Országgyűlési Tudósításokból

Miután 1836-ban véget ért az országgyűlés, és immáron vármegyei megyegyűlésekről tudósított a lap (ezúttal Törvényhatósági Tudósítások néven), az udvar végleg megelégelte Kossuthot: 1837-ben lázítás vádjával letartóztatták és börtönbe vetették.

Kossuth a börtönben nem tört meg, közgazdaságot tanult, emellett elsajátította az angol nyelvet is. A börtön erősebbé tette forradalmi elképzeléseit.

Miután 1840-ben szabadult, csatlakozott a Pesti Hírlap nevezetű napilaphoz, aminek hamarosan szerkesztője is lett.

Kossuth reformprogramjai

Kossuth alatt a Pesti Hírlap előfizetéseinek száma több ezer volt, és ez folyamatosan nőtt. Az újság az ellenzéki tábor legolvasottabb és ezáltal legfontosabb sajtója lett. Kossuth nevéhez köthető a vezércikk létrehozása is, melyet az újság legelején olvashattak, de az újság többi részét is szinte teljes egészében Kossuth írta. Kossuth cikkeiben legtöbbször reformpolitikáját taglalta, illetve gazdasági, társadalmi problémákban nyilatkozott. 1844-ben külső nyomásra otthagyta az újságot.

A Pesti Hirlap

Kossuth először még csak egy (mivel ez később majd megváltozik), a Habsburg Birodalmon belüli nemzeti államot akart létrehozni. Kossuth Széchenyivel ellentétben nem az arisztokrácia vezetésével, hanem a középnemesség és a jobbágysággal akarta megvalósítani elképzeléseit.

Az önkéntes örökváltság helyett, a kötelező örökváltságot propagálta, hivatkozva arra, hogy az önkéntes nemes egyszerűséggel nem hatékony (1848-ig a jobbágyság közel 1%-a tudta megváltani magát).

Nemzetiségi politikájában vallotta az egy nemzet elvét, és az asszimilációt, ő maga jelentette ki, hogy „én soha, de soha a magyar szent korona alatt, más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok”. Kossuth Széchenyivel szemben jobboldalibb, nacionalista gondolkodású volt.

Létrehozta a Védegyletet, aminek tagjai hat évig csak magyar terméket vásárolhattak, ezzel támogatva a magyar gazdaság fejlődését. Kossuth továbbá támogatta egy Vukovár-Fiume vasútvonal létrehozását is, így a magyar termékekkel a tengeren is tudnak kereskedni.

Kossuth 1847-ben csatlakozik az Ellenzéki Párthoz, ahol sokkal radikálisabb programokat hirdetnek meg: az Ellenzéki Nyilatkozatban rögzítik, hogy

  • felelős magyar kormányt,
  • népképviseleti országgyűlést,
  • eredményesebb jobbágyfelszabadítást,
  • és teljes körű közteherviselést akarnak.

Kossuth Lajos az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere lesz.

Összefoglalás

A magyar reformkor kulcsmondatát Kölcsey Ferenc fogalmazta meg: „haza és haladás”. A mondatból világosan következtethetünk arra, hogy a reformkor tenni akaróiban egyszerre volt jelen a nacionalizmus („haza”) és a liberalizmus („haladás”).

Széchenyi István és Kossuth Lajos politikai célja szinte azonosak voltak, sok kérdésben egyetértettek, azonban az azok megvalósítására hirdetett programjukban, illetve a reformok véghezvitelének módszerében nagyon is különböztek.

Ezt pedig már egy táblázat formájában találhatjátok meg a mellékelt vázlatban:

Amennyiben hasznosnak találtad a cikket, és szeretnéd, hogy a továbbiakban is feldolgozzak hasonló témákat, kérlek jelezd!

Jó tanulást és sikeres érettségire való felkészülést kívánok mindenkinek!

Felhasznált források:

  • Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 5.
  • Fónagy Zoltán-Dobszay Tamás: Széchenyi és Kossuth, 2003.
  • youtube.com; wikipedia.org; rubicon.hu; mult-kor.hu; nkp.hu; arcanum.hu; tortenelmi.blog.hu; quizizz.hu; mandadb.hu; nyugat.hu;

1 hozzászólás

Érettségi#21: A földrajzi felfedezések kora · február 19, 2021 - 8:01 de.

[…] előző részhez hasonlóan itt is találhattok a cikk végén egy PDF dokumentumot, amiben rövid vázlatot […]

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.