„Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.”

Ez a mondat volt Mária Terézia uralkodásának, s ezáltal a felvilágosult abszolutizmus alappillére.

Ahogy a címből már kitalálhattátok jelen cikkben a XVIII. (18.) századi Magyarországgal fogunk foglalkozni, azon belül is különösképp a felvilágosult abszolutizmussal. Sokak számára nehéz, unalmas téma, de be szeretném bizonyítani, hogy ez nem igaz! Meg amúgy a történelem érettségi kihagyhatatlan témaköre, szóval akarva-akaratlanul muszáj neki időt szentelni. c:

A 2020-as őszi középszintű érettségi egyik esszékérdése II. József uralkodásával kapcsolatos volt, így a cikk végén található PDF-ben megoldom eme feladatot, megmutatom a forrásbeépítés csínját-bínját, ezért ajánlom mindenki figyelmébe! 😉

A cikk három részből áll:

  1. Fontosabb előzmények
  2. Mária Terézia uralkodása
  3. II. József uralkodása

I.

Fontosabb előzmények

Jelen esetben nem kell sok előzményt megemlíteni. Mária Terézia apját a magyar történelem III. Károlyként tartja számon (ur.: 1711-40). A történet ott kezdődik, hogy a császárnak csak lányai születtek, így problémás lett a trónutódlás.

Azt, hogy női ágon is örökölhessék a trónt, egyik törvénye, az 1723-ban elfogadott pragmatica sanctio (szó szerint fordítva: gyakorlati rendezés) tette lehetővé (ezt a latin kifejezést középszinten is kell ismerni).

A pragmatica sanctio emellett kimondta azt is, miszerint a Habsburg Birodalom országai „feloszthatatlanok és elválaszthatatlanok egymástól”. Ez azért is fontos, mert később (bő 144 évvel) az Osztrák-Magyar Monarchia jelszava lesz.

II.

Mária Terézia

Az örökösödési háború

Mária Terézia apja váratlan halála után, 1740-ben került trónra. Trónra lépése nem volt zökkenőmentes, tekintve, hogy sokan nem fogadták el a pragmatica sanctiot, köztük II. Frigyes porosz király sem. Háború kezdődött az osztrák trónért, ezt nevezzük osztrák örökösödési háborúnak (1740-48).

A háború során a poroszok elfoglalták az erőforrásban gazdag Sziléziát, amit a háborút lezáró békében meg is tarthattak. Cserébe elismerték Mária Teréziát osztrák uralkodónak. Mária Terézia egyébként a hétéves háborúban megpróbálta visszaszerezni Sziléziát (1756-63), azonban nem járt sikerrel.

Akit érdekel a téma, annak javaslom, hogy olvasson utána a hétéves háborúnak, ugyanis sokan ezt tekintették az első világháborúnak, köztük még Winston Churchill is. 😉

Az osztrák örökösödési háborúban szinte mindenki elpártolt Mária Teréziától, a magyar nemességet kivéve. Az 1741-es pozsonyi országgyűlésen a magyar nemesség „életünket és vérünket” áldozták neki, hűséget fogadtak neki.

Reformok, a felvilágosult abszolutizmus

Mária Terézia nem volt hálátlan a magyar nemesség hűségéért. Az örökös tartományokon (fenti képen zölddel jelölve) minden nemesnek adót kellett fizetnie, Magyarországon viszont nem. Mária Teréziának három fontosabb rendeletét kell megemlítenünk:

  • kettős vámrendelet (1754)
  • úrbéri rendelet (urbárium) (1767)
  • Ratio Educationis (1777)

Először is tisztázzuk mi az a rendelet, vagy idegen szóval pátens (érettségin mindkettő használható/elfogadott fogalom). A pátens szó szerint uralkodói nyílt parancs. Az olyan hatalmat, ahol az országgyűlés mellőzésével, az uralkodó egymaga hozott meg törvényeket, rendeleti kormányzásnak hívjuk. Mária Terézia és később II. József se hívta össze az országgyűlést, mindkettő rendeleteket adott ki.

Kettős vámrendelet (1754)

Miután a Habsburgok az örökösödési háborúban elvesztették legfejlettebb területüket, Sziléziát, s később vissza se tudták szerezni, bebizonyosodott az osztrák hadsereg gyengesége. Új jövedelmekre volt szükség a katonaság fejlesztésére, illetve az ország gazdasági felzárkóztatásához.

A nemesség az örökös tartományokban már régóta adózott, Magyarország viszont nem. A magyarok el is zárkóztak az adózás bevezetésének lehetőségétől (elvégre melyikünk akarna önszántából adózni, nem?), Mária Terézia pontosan ezért adta ki 1754-ben kettős vámrendeletét.

„De miért kettős vámrendelet?” A rendelet szó talán már mindenkinek megvan az előbbi kitérő miatt. Azért hívják „kettős vám”-nak, mivel kétféle vámhatár jött létre: az egyik csak Magyarország, míg a másik az egész Habsburg Birodalom körül.

(forrás: ado.hu)

A kettős vámhatár következményeként a nyersanyagok, mezőgazdasági termékek kivitele a magas vámok következtében nem volt gazdaságos, viszont az iparcikkeket olcsón tudták exportálni (külföldre szállítani), ez pedig a hazai feldolgozóipart erősítette.

——————————————————————————————————————–

Tehát tételezzük fel, hogy van három szarvasmarhád. Ha ki akarod vinni külföldre (mondjuk, hogy eladd Münchenben), akkor a határon magas vámot kellett fizetni utánuk. A magas vám miatt természetesen a müncheni piacon meg kell növelned a szarvasmarháid eladási árát, nehogy bukj a vám miatt. Viszont lehet (több mint valószínű), hogy olyan magas áron árulod, hogy senki se fogja megvenni, hiszen fele annyiért tudnak venni ottani szarvasmarhát.

Remélem érthető ez a kis példa. 🙂

——————————————————————————————————————–

A kettős vámhatár elősegítette, hogy Magyarország agrárország maradjon, iparcikkeket pedig olcsón csak az örökös tartományoktól tudott beszerezni. A rendelet a magyarok érdekeit természetesen sértette (hiszen ipari fejlődés nem történt az országban), azonban ha az egész birodalom érdekeit nézzük, akkor belföldön a gazdasági fejlődés pontosan emiatt indult meg.

A belső piac és a magas külső vámok miatt létrejött a merkantilista gazdaságpolitika a Habsburg Birodalmon belül is, ami megakadályozta a pénz kiáramlását az országból, megidézte az ország fejlődését.

——————————————————————————————————————–

A merkantilizmus…

„alapelve szerint egy ország gazdagsága az exporttöbbletétől függ. Művelői arra törekedtek, hogy a nemesfémet – a pénz akkoriban még kizárólagos formáját – az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. Ennek hatására – elképzelésük szerint – megnő az árszínvonal és a termelés, viszont csökken a kamatok szintje, amik végső soron az iparosok profitjának emelkedését vonják maguk után.

A merkantilizmus jelentős mértékű állami beavatkozást hangsúlyozott: magas behozatali vámok, a manufaktúrák támogatása stb. segítette elő az aktív pénzügyi, majd kereskedelemi mérleget.”

A merkantilizmus meghatározása az ecopedia.hu szerint.

——————————————————————————————————————–

Úrbéri rendelet (1767)

Az úrbéri rendelet többek között a jobbágyok helyzetét tisztázta, védte meg. Magyarországon a mezőgazdaság fellendülőben volt, ezért a földesurak megnövelték majorsági területüket, gyakran a jobbágytelkek, illetve a közös felhasználású területek rovására.

A jobbágyok terhei (forrás: nkp.hu)

A birodalomban viszont az adók jórészét úrbéres földek fizették, ezért meg kellett védeni a jobbágytelkek csökkenését. A legenda szerint ekkor hangzott el híres mondása is, miszerint ,,etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk”. Az úrbéri rendelet:

  • szabályozta a jobbágyok földesúrnak fizetett adóját,
  • továbbra is előírta a kilencedet, illetve
  • a telekhatárok pontos meghatározását,
  • csökkentette a robotot (heti 1 nap igás állattal, vagy 2 nap kézimunka)

Az úrbéri rendelet sikeres volt, megállította az adóalap (jobbágytelkek) csökkenését, illetve gátat vetett a jobbágyterhek növekedésének.

Ratio Educationis (1777)

Igen, újabb latin szó amit ismerni kell. Magyarul annyit jelent, hogy „oktatási rendszer”.

Mária Terézia uralkodása során talán ez a törvény testesíti meg legjobban a felvilágosult abszolutizmust, belátják ugyanis, hogy a minőségi oktatás a birodalom érdekeit szolgálja. Hasznos és Habsburg-hű polgárokat szerettek volna nevelni, ezért az oktatást meg kellett reformálni.

Az oktatást eddig az egyház végezte, azonban ezt részben megszüntették. Ugyan még mindig papok tanítottak elsősorban, de tanterv alapján kellett tanítaniuk, amit komolyan ellenőriztek. Ekkor lett többek között kötelező tantárgy a történelem is. 😉

Az általános tankötelezettséget ugyan nem vezette be, kiszélesítette az iskolába járók rétegét, a legtöbb gyerek 6 és 12 éves kor között járt iskolába.

A tanítás a Habsburg család miatt természetesen katolikus formában folyt, de a tananyagokat folyamatosan frissítették, hogy minél modernebb ismeretei legyenek a polgároknak.

(forrás: slideplayer.hu)

III.

II. József

„A felvilágosult zsarnok”, „a türelmetlen ész”, „a kalapos király.”

II. József gúnynevei.

Mária Teréziának összesen 16 gyermeke született, köztük II. József volt a legidősebb fiú, így a trón őt illette.

II. József mint társuralkodó vett részt édesanyja uralkodásában amit sokszor maradinak tartott, számos összetűzés keletkezett közöttük. Mikor édesanyja meghalt, pontosan ezért sürgette reformjai minél előbbi véghezvitelét. Gyorsasága miatt, és mivel reformjait áthatotta a racionalizmus és felvilágosodás eszméje, kiérdemelte a „türelmetlen ész” gúnynevet.

Ez a téma egyébként azért is jópofa, mert az évszámokat nagyon könnyű elsajátítani. Mária Terézia 1740 és 1780 között uralkodott, azaz kereken 40 évet. II. József 40 évesen, 1780-ban került trónra, és 10 évig, 1790-ig volt hatalmon. Szép kerekek számok, nem? 🙂

II. Józsefnek szintén három fontosabb rendeletét kell megemlítenünk:

  • türelmi rendelet (1781)
  • nyelvrendelet (1784)
  • jobbágyrendelet (1785)

Egyházi intézkedései, illetve a türelmi rendelet (1781)

Mi sem mutatja jobban II. József felvilágosult abszolutizmusát, mint az egyházzal való kapcsolata. Ez volt talán a legnagyobb különbség közte és édesanyja között. Az uralkodó megpróbálta az egyházat teljesen kiszorítani az állam igazgatásából, a vallást magánügynek tekintette.

A türelmi rendelet kimondta a szabad vallásgyakorlást, ami miatt II. József nagy népszerűségnek örvendett a kálvinisták (reformátusok) és evangélikusok körében.

A pátens továbbá engedélyezte, hogy ahol falunkként 100 azonos vallású nemkatolikus ember él, templomot építsenek. Ennek hatására elterjedtek a protestáns vallások.

Emellett elvette a cenzúra jogát az egyháztól, vagyis az állami intézmények feleltek a kiadványok ellenőrzéséért. Feloszlatta azokat a szerzetesrendeket, amik nem végeztek hasznos munkát (pl. tanítást), de még az egyházi birtokok megadóztatásának gondolatát is felvetette.

Intézkedései annyira kiváltották a katolikus egyház ellenszenvét, hogy még VI. Pius pápa is ellátogatott Bécsbe az osztrák uralkodóhoz, s az egyházat sújtó törvényei visszavonását kérte II. Józseftől. Ezt hívják „fordított Canossa-járásnak”. II. József persze visszautasította a kérést.

Canossa-járásnak nevezzük IV. Henrik német király, későbbi német-római császár vezeklő zarándoklatát az észak-itáliai Canossa váránál, 1077 januárjában, ahol a császár az épp ott időző VII. Gergely pápát próbálta meg rávenni kiátkozásának visszavonására.

Forrás: wikipedia.org
VI. Pius pápa bécsi zarándoklása

Társadalmi, kormányzati intézkedései

II. József annyira nem tervezett a rendekkel együtt kormányozni, hogy meg sem koronáztatta magát magyar királynak, mondván „így nem kell felelnie a magyar rendeknek”. A magyaroktól ekkor kapta a „kalapos király” gúnynevet.

Az új uralkodó fel akarta számolni a rendi ellenállás magját is, ezért átalakította a Szent István óta érvénybe lévő vármegyerendszert: Magyarországot 10 kerületre osztotta, élükre pedig személyéhez hű biztosokat állított.

A nyelvrendelet (1784)

A vármegyerendszer átalakítása mellett, a közigazgatás centralizálásának egyik fontos lépése volt a német nyelv hivatalossá tétele, ettől kezdve az összes hivatalnoknak beszélnie kellett németül. Tudniillik a Habsburg Birodalomban ekkoriban még a latin volt a hivatalos nyelv, II. József ezzel szeretett volna szakítani.

A nyelvrendelet természetesen az összes nemnémet nemzetiség ellenszenvét kiváltotta. Többek között egyébként ennek köszönhető, hogy elindult Magyarországon a Kazinczy-féle nyelvújító mozgalom, s a közösségi élet meghatározó témája lett a magyar nyelv ügye.

Jobbágyrendelet (1785)

Mivel a magyar nemesség nem adózott, s a kettős vámrendelet miatt érdekeltek voltak minél több mezőgazdasági cikket előállítani, a birtokosok elkezdték növelni a majorság területét, ezzel együtt pedig a robotot is szorgalmazták.

A rendelet papíron eltörölte az örökös jobbágyságot (ezentúl nem lehetett használni a jobbágy kifejezést). Ezenfelül engedélyezték a szabad költözés, szabad házasságot, illetve a még a szabad pályaválasztást is, tehát a jobbágyok is tanulhattak mesterségeket.

A jobbágyrendelet igazából Mária Terézia úrbéri rendeletét gondolta tovább, a jobbágy-földesúr viszonyt kívánta rendezni, valódi célja ahogy korábban, úgy most is az adóalap, a jobbágytelkek megvédése volt.

(forrás: digitori-blog.hu)

A rendszer bukása, értékelése

II. József politikája megosztotta az egész birodalmat. A legtöbben ugyan támadták reformjait, voltak akik támogatták azt, követőit hívjuk jozefinistáknak.

Kül- és belpolitikai események egyaránt hozzájárultak a reformok bukásához. Sikertelen háborút indított a török ellen, a veszteségek miatt pedig további adók kivetésére volt szükség, ráadásul a magyar rendek a porosz királlyal próbáltak tárgyalni a Habsburg-ház trónfosztásáról.

II. József valóban egy racionalista uralkodó volt, hiszen saját hibáit is be tudta ismerni. Belátta, miszerint reformjai bármennyire is a felvilágosult abszolutizmus jegyében születtek, az ellenállás miatt azokat végrehajtania nem sikerült.

Többek között ezért is történet meg, hogy 1790-ben, halálos ágyán közel 6000 rendeletét vonta vissza, három kivételével. Ezt volt a „nevezetes tollvonás”. A három kivételes rendelet, amit nem vont vissza:

  • a türelmi rendelet (1781),
  • a jobbágyrendelet (1785),
  • és az alsópapságot anyagi helyzetét érintő rendelet.

Bár rendeleit három kivételével mind visszavonta, 10 éves uralkodásának hatását halála után is érezni lehetett. A felvilágosult eszmeiség megmaradt, többek között a magyar nyelv ügye is nyelvrendeletének köszönhetően kezdte el foglalkoztatni a hazai nemességet.

(forrás: tort-tura.blogspot.com)

Végszó

Ahogy Mária Teréziánál ott volt az „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” mondás, addig II. Józsefnél szintén megfigyelhető egy sajátos mondás, ami a felvilágosult abszolutizmus sarokkövévé vált: Mindent a népértsemmit a nép által.

És akkor az előző cikkhez hasonlóan, íme a 2020-as őszi középszintű érettségi egyik esszékérdésének megoldási vázlata:

Jó tanulást és sikeres érettségire való felkészülést kívánok mindenkinek!

A fenti mémet szerény személyem készítette. 🙂

És ismételten szeretném megköszönni a mémeket a TörMÉMelem Felsőfokonnak, akik szórakoztató formában tálalnak történelmi érdekességeket. Csekkoljátok le oldalukat! 😉

Felhasznált források:

  • Száray Miklós: Történelem 10.
  • Farkas Judit: 2020. évi érettségi tételek történelemből
  • Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 4.
  • oktatas.hu; nkp.hu; slideplayer.hu; ado.hu; youtube.com; tort-tura.blogspot.com; digitori-blog.hu; wikipedia.org; ecopedia.hu; erettsegi.hu; toriora.blog.hu; habsburg.org.hu


1 hozzászólás

Érettségi#21: Nagyhatalmi konfliktusok 1618 és 1820 között (emelt) · április 2, 2021 - 7:00 de.

[…] Terézia uralkodásáról már korábban írtam egy cikket, ide kattintva tudjátok […]

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.