Talán a legtöbb középiskolás rémálma a magyar középkor, azonban a történelem érettségi kihagyhatatlan témaköre. Az egyik esszékérdés biztosan ezzel kapcsolatos, Szent István is szinte mindig előjön az érettségin, szóval érdemes jártasnak lenni a témában.

Amennyiben lemaradtál volna az előző heti részről: földrajzi felfedezések

A cikk végén a szokásos módon található egy PDF-es vázlat a témáról, használjátok bátran az anyag átismétléséhez!

A cikk négy részből áll:

  • Fontosabb előzmények
  • István belpolitikája
  • István külpolitikája
  • Az utódlás kérdése

I.

Fontosabb előzmények

Az előzményeket a honfoglalásig lehetne húzni, de nem szándékozom. Mivel tudom, hogy sokaknak mennyire pokol ez a téma, most csak arról lesz szó ami ténylegesen fontos.

Géza tevékenysége

Történetünk első fontos embere Géza, aki 972-től volt az ország fejedelme. Géza pontosan tudta, hogy az avarok és egyéb nomád törzsek hogyan tűntek el a történelem süllyesztőjében, s nem akarta, hogy népe is erre a sorra jusson. Ehhez viszont le kellett telepítenie a magyarokat.

Tehát a magyaroknak szakítaniuk kell az addigi nomád életükkel, illetve ha be akarnak illeszkedni Európába, muszáj áttérniük a keresztény hitre. A történet szempontjából ez utóbbit sikerült legnehezebben véghez vinni.

Géza követeket küldött a Német-Római Birodalom császárához, I. Ottóhoz, hogy hittérítőket kérjen, cserében pedig lemondott a Lajtán-túli területekről. Géza ezen felül elvette az erdélyi gyula lányát, Saroltot, ezzel az ország keleti részének támogatását is magáénak tudhatta.

Az utódlási kérdés

Gézának született egy fia, Vajk, aki a keresztelés után az István nevet kapta. István a kezdetektől fogva keresztény nevelésben részesült, amit Gellért püspök látott el. Géza megkérte a bajor herceget, hogy lányát, Gizellát, adja István feleségének. A frigybe természetesen mindkét fél beleegyezett.

Géza másik fontos tette amit mindenképp meg kell említenünk, az a szeniorátus eltörlése, és a primogenitúra bevezetése volt.

——————————————————————————————————————–

Jajj, újabb csodálatos fogalmak amiket középszinten is tudni kell…” Nyugi, nem kell megijedni.

A szeniorátus szó szerint azt jelenti, hogy az „idősebb joga”. Ez az öröklési rendszer leginkább a pusztai népeknél volt megfigyelhető, és lényegében annyiból állt, ha meghalt a törzsfőnök/fejedelem, akkor a legidősebb férfi rokon örökölte a hatalmat.

A primogenitúra talán jobban megfelel a középkorral kapcsolatban kialakított képeteknek. A „primo” már önmagában elsőt jelent, szóval a primogenitúra olyan öröklési forma, ahol nem a legidősebb férfitag örököli a hatalmat, hanem az ELSŐ szülött fiú.

Ekkoriban már a nyugati öröklési rendszer a primogenitúra elve alapján működött, többek között ezért is akarta átvenni ezt a szokást Géza.

/senior: idősebb ; primo: első szülött/

——————————————————————————————————————–

Fontosabb információk Gézával kapcsolatban (forrás: slideplayer.hu)

II.

Szent István belpolitikája

Géza 997-ben meghalt, s a primogenitúra elve szerint fia, István örökölte volna a trónt, azonban a szeniorátusra hivatkozva egy bizonyos Koppány nevű férfi lépett színre.

A közhiedelemmel ellentétben Koppány nem volt pogány! Koppány keleti keresztény, ortodox vallású volt. Istvánnak uralma alatt sokszor meggyűlt a baja az ortodox vallású emberekkel, ugyanis nem fogadták el királynak.

Koppány persze nagyot koppant mikor Veszprém mellett István német lovagjai legyőzték seregét (többek között Hont, Pázmány, és Vencelin, akik később híres nemesi családok lettek). Testét felnégyelték és elküldték a birodalom négy szegletében, ahol kitűzték azokat. Ezzel jelezték mindenkinek: István szándéka határozott, ellenállásnak helye nincs.

(forrás: kecsefeszek.hu)

István ezután (997 és 1000/1 között) fejedelemként irányította az országot. 1000-ben követeket küldött II. Szilveszter pápához, hogy koronát kérjen tőle, ezzel pedig megteremtse a keresztény Magyarországot.

Tudniillik ez nem csak azért volt fontos, mert akkor „húha, koronája van, ő a király”, hanem mert ezzel az ország egyházi ügyeit is intézhette.

István koronázására 1000. december 25-én, vagy 1001. január 1-jén került sor, ezzel pedig létrejött a szuverén keresztény Magyar Királyság.

Egyházszervező tevékenysége

István koronázása után egyből nekilátott a keresztény állam megerősítéséhez. Megalapította az esztergomi érsekséget, illetve szabad kezet kapott a pápától püspökségek létrehozásához is.

Az esztergomi érsekség azért is volt fontos, mert az érseknek (az ország amolyan „főpapja”) volt egyedüli joga királyt koronázni. Tehát Magyarország saját maga koronázhatta meg királyát, ez pedig a szuverén, független ország alapját jelentette.

Emellett István létrehozott 10 egyházmegyét és 8 püspökséget. Esztergom mellett egyébként Kalocsán is működött érsekség, azonban előbbi sokkal nagyobb jelentőséggel bírt.

(forrás: tti.abtk.hu)

Ekkora egyházi beruházásokat azonban valamiből finanszírozni kellett. István törvénybe iktatta a tizedet.

A tized igazából a jövedelem, termény egytizedét jelentette, amit oda kellett adni az egyháznak.

——————————————————————————————————————–

Mi sem mutatja jobban a magyarok örömét a tizeddel kapcsolatban, mint ez: A tized latinul „decima”, a magyarok azonban dézsmának kezdték el becézni, és szerintem senkinek sem kell bemutatnom a dézsma szó jelentését, hiszen ugyanazt jelenti most is, mint akkor. 😉

——————————————————————————————————————–

Templomokat!

István másik fontos intézkedése, miszerint minden 10 falu építsen közösen egy templomot. Törvénybe iktatta, így kötelező lett a miséken való részvétel. Vasárnap mindenkinek misére kellett mennie, aznap meg volt tiltva mindenféle munka.

István maga is kivette részét a templomépítésből, ugyanis Székesfehérváron bazilikát építtetett.

Az egyház mellett szerzetesrendek is megvetették lábukat az országban. Így jött létre például a pannonhalmi bencés apátság.

A királyi vármegyék

István közigazgatása legalább annyira fontos, mint egyházszervező tevékenysége. A király összesen 45 vármegyét hozott létre, melyek központját a földvárak adták.

A várak élén várispánok, a megyék élén pedig a megyeispánok álltak. Az ő feladatuk volt többek között az adók beszedése, amiknek 2/3 része a királyt illették, viszont 1/3-át megtarthatták.

Az ispánok képviselték helyi szintén a királyt, az adók beszedése mellett a bíráskodás is gyakran az ő feladatuk volt. Emellett a várispánok feleltek a várjobbágyokból verbuvált hadsereg fenntartásáért is.

Az udvarszervezet, gazdasági reformok, törvények

István miután legyőzte a törzsfőnököket, az egész országra kiterjedő udvarszervezete lehetővé tette a vándorló királyi udvar ellátását. A király és udvara gyakran betelepült rövid időre egy-egy vármegye udvarházába, ahol felélte annak javait.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a király és segítői minden félévben/évben váltották tartózkodási helyüket, amivel a király helyileg is megszilárdította hatalmát.

Emellett persze voltak a királynak állandó székhelyei is, előbb Esztergom, később pedig Székesfehérvár lett.

István veretett arany, ezüst, illetve rézpénzeket is, azonban az aranypénzek magas aranytartalmuk miatt a közforgalomban nemigazán vettek részt. Ezüst és rézpénzei is meglehetősen értékesek voltak.

Természetesen István korában még nem ilyen pénzt használtak. 😉

I. István fontos, „európai” színvonalú törvényeket hozott az egyházszervezéssel, a bűnözés visszaszorításával, illetve a magántulajdon védelmével kapcsolatban.

III.

Szent István külpolitikája

István házassága révén jó kapcsolatot ápolt Bajorországgal, emellett a pápával, illetve Német-Római Birodalommal is igencsak baráti viszonyban volt.

Az ország keleti felét csak a nomád besenyők veszélyeztették, azonban a várispánok segítségével István le tudta őket győzni, komoly veszteség nem érte az országot.

A király jó kapcsolatokra törekedett Bizánccal is, ezt bizonyítja az, hogy a bolgárok ellen közös hadjáratokat szerveztek, Imre hercegnek pedig bizánci felesége is volt.

A németek 1030-ban megpróbálták ugyan hűbéres állammá tenni az országot, azonban István hadai sikeresen visszaverték a támadást.

IV.

Az utódlás kérdése

Istvánnak és Gizellának két fiúk született: Ottó, aki fiatalon meghalt, illetve Henrik (akit mi Imrének mondunk, elég csak Imreként hivatkozni rá).

István mindvégig bízott abban, hogy Imre herceg alkalmas király lesz, többek között ezért is írta meg neki Intelmek című művét, melyben a helyes, bölcs, s igazságos uralkodás alapelveit rögzítette.

Imre azonban 1031-ben egy vadászbalesetben meghalt (megölte egy vadkan), így az ország trónörökös nélkül maradt. Szóba jött volna még István egyik rokona, Vazul is, azonban mivel nem volt biztosítva, hogy az országot keresztény úton vinné tovább, István megvakíttatta, fiait pedig száműzte az országból.

A kép alján Imre herceg temetése; középen Vazul megvakítása; hátul pedig Vazul fiainak száműzése látható

István végül húgának gyermekét, a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert választotta utódjának.

I. István királyunk 37 év uralkodás után, 1038. augusztus 15-én hunyt el.

Összefoglalás

I. István saját korában a kontinensen is elismert uralkodónak számított, a magyar történelem egyik meghatározó alakja. Nem véletlen lett az ő tiszteletére állami ünnepnap augusztus 20-a, ugyanis 1083. augusztus 20-án avatták szentté.

Szent István uralkodása megteremtette a szuverén keresztény Magyar Királyságot, s új állam ellenére erős nemzetgazdaságot sikerült létrehoznia Közép-Európában.


A cikk elején ígért PDF vázlat itt elérhető:

Következő héten már egy emelt történelem érettségis témával készülök, szintén a magyar középkor bugyraiból.

Jó tanulást és sikeres érettségire való felkészülést kívánok mindenkinek!

Ahogy láthattátok cikkem kicsit új formátumban készült el, ez többek között a törMÉMelem felsőfokon nevezetű Facebook oldalnak köszönhető, akik szórakoztató formába öntik a történelmet. Amennyiben jókat kacagtatok a mémjeiket, kérlek kövessétek be őket Facebookon, ezzel támogatva munkájukat! 🙂

Felhasznált források:

  • Száray Miklós: Történelem 10.
  • Farkas Judit: 2020. évi érettségi tételek történelemből
  • Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 3
  • slideplayer.hu; tti.abtk.hu; kecskefeszek.hu; ujszo.com; youtube.com; wikipedia.org; cegledipanorama.hu; cultura.hu; stephansnumizmatika.hu; kozterkep.hu; pannonhalmifoapatsag.hu; nlc.hu


1 hozzászólás

Érettségi#21: Szent László és Könyves Kálmán (emelt) · március 5, 2021 - 8:01 de.

[…] a középiskolások mumusa. Mielőtt viszont nekiállnál a mostani témának, kérlek olvasd el az előző részt, hiszen a történet szempontjából igencsak […]

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.