…avagy az új rend megszilárdítása.

Igen, megint magyar középkor, mert ez a középiskolások mumusa. Mielőtt viszont nekiállnál a mostani témának, kérlek olvasd el az előző részt, hiszen a történet szempontjából igencsak fontos.

Jelen témánk a 2020-as emelt történelem érettségi egyik esszékérdése is volt. Mivel az esszéírás kulcsfontosságú része a forrásbeépítés, s mivel a diákoknak gyakran meggyűlik a baja az “érthetetlen nyelvezetű” szövegekkel, így azt is szeretném nektek megmutatni. 🙂

A cikk végén található PDF a szokástól eltérően, most nem vázlatot tartalmaz, hanem a fentebb említett feladatot, illetve egy általam írt esszét. A különböző pontszámításokat eltérő színnel, aláhúzással jelöltem, így talán mindenki számára egyértelmű lesz, hogy mire is kell figyelni. 🙂

A cikk négy részből áll:

  1. Fontosabb előzmények
  2. I. László belpolitikája
  3. I. László külpolitikája
  4. Könyves Kálmán

I.

Fontosabb előzmények

I. (Szent) István halála után a központi hatalom meggyengült, amihez hozzájárultak a trónviszályok, illetve a pogánylázadások is.

——————————————————————————————————————–

Mivel korábban egy érettségi feladaton belül előjött már, így úgy érzem muszáj legalább említés szinten beszélni a témáról. A legnagyobb pogánylázadás az 1046-os Vatta-féle pogánylázadás volt. Ekkor ölték meg többek között I. István nevelőjét, Gellért püspököt is: kétkerekű kocsijával együtt a Kelen-hegyről a mélybe lökték.

Napjainkban tiszteletére hívják a Kelen-hegyet Gellért-hegynek. Gellértet később Istvánnal és Imre herceggel együtt 1083. augusztus 20-án avatták szentté.

——————————————————————————————————————–

A trónviszályok leginkább abból alakultak ki, miszerint a szokásjogot (szeniorátus) nem tudta egyértelműen felváltani a primogenitúra, hiszen gondoljunk csak bele, hogy Istvánnak mindkét fia hamar meghalt, így örököse húgának a gyermeke lett. Ez természetes ezután is hasonlóképp folytatódott.

A kaotikus állapotok egészen 1077-ig tartottak, amikor is I. László hatalomra került. (Ezzel megvolt az időbeni elhelyezés is. Bármennyire is egyértelmű, fontos azonban, hogy a térben is elhelyezzük az eseményeket: jelen esetben Magyar Királyság területe)

De ki is volt I. László?
Mint tudjuk István száműzte Vazul három fiát. András és Béla azonban később visszajön, és több évig is királyok lesznek. Béla egyik fia volt László.

Aki mélyebb jártasságot szeretne szerezni a László múltjáról, annak mindenképp ajánlom ezt a videót.

II.

I. László belpolitikája

László uralkodása alatt a Királyság visszakapta stabilitását, ami külpolitikájának és belpolitikájának egyaránt köszönhető volt.

A belső stabilitást szolgálta híres törvényeivel is. László erőteljesen fellépett a magántulajdon védelme mellett, a lopásokat szigorúan büntette. Emellett komoly egyházi törvényeket is hozott, amiből következtethetünk arra, hogy még László korában (1077-95) is nagy népszerűségnek örvendett a pogányság.

A fenti mém is jól mutatja, hogy László törvényei mennyire véresek voltak. Ha valaki egy tyúk értékénél többet lopott, gyakran az életével fizetett.

A magántulajdon védelmére a kóborlók miatt volt elsősorban szükség. A kóborlók olyan emberek voltak, akik az ország belső területeiről a peremvidékekre vándoroltak, hogy elkerülhessék a feudalizmus jelentette röghöz kötést, adófizetést, nem utolsó sorban pedig a kereszténység felvételét.

A kóborlók nyilvánvalóan nem rendelkeztek állandó jövedelemmel, ezért gyakran lopni kényszerültek. László éppen emiatt súlyosan büntette a lopásokat.

(forrás: docplayer.hu)

Egyházi törvényei

Ezek után talán egyértelmű mindenki számára, hogy ezek a kóborlók nagyrészt pogányok voltak. László szigorú büntetést rótt ki azokra...

„[…] akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.”

Részlet Szent László egyik törvénykönyvéből

Ezzel párhuzamosan komoly verésekkel jutalmazták azokat, akik kihagyták a vasárnapi istentiszteletet, egyházi ünnepségeket.

László emellett korlátozta a papok házasságát. Kimondta, hogy a papok fenntarthatják papi életük előtt kötött házasságukat, azonban ezt követően nem házasodhatnak újra.

Egyéb fontosabb törvényei

Lászlónál meg kell még jegyeznünk, hogy a nemesekre is szigorú törvényeket hozott. A magasabb rangúak bűnbeesését mélységesen elítélte, mondván „példát kell mutatni”, azonban társadalmi csoportonként változtak az büntetések súlyosságai, vagyis törvény előtti egyenlőség nem volt.

A bírói tévedést hasonló módon, komolyan bűntette, ezért viszont sok bíró inkább a kétes bizonyítékok ellenére is halálra ítélte az akár ténylegesen ártatlan embereket. (A bíróra nézve ugyanis sokkal súlyosabb következményekkel járt, ha kiderült a vádlottról, hogy bűnös, ő pedig szabadon engedte, mintha kivégeztetett volna egy ártatlant)

(forrás: magyarkurir.hu)

III.

I. László külpolitikája

Korai külpolitikáját lekötötte a Salamonnal vívott csatája. Salamon először németek segítségével, később pedig a besenyőkkel próbálta meg átvenni a hatalmat, azonban László sikeresen győzte le a besenyő-kun betörő csapatokat is, így közel 100 évre biztosította a keleti határokat.

László a pápát támogatta az invesztitúraharcban, ezért ő Lászlót ismerte el királynak. Többek között ezért is tudta szentté avattatni I. Istvánt, Imre herceget, illetve Gellért püspököt. Ezzel Magyarországnak is lettek szentjei, ami megerősítette a keresztény államot, ráadásul növelte a királyi család népszerűségét.

A horvát helyzet és a trónutódlás kérdése

A horvát király halála miatt, rokoni úton és hadserege támogatásával, kihasználva horvát a trónharcokat, 1091-ben sikeresen meghódította Horvátországot (és Szlavóniát), de a horvát trónt nem foglalta el. Zágrábon püspökséget alapított.

Lászlónak nem születtek fiai. László előtt viszont egy bizonyos I. Géza uralkodott, akinek két fia is volt: Álmos és Kálmán.

László sokkal jobb kapcsolatokat ápolt az idősebb Álmossal, a herceg harcolt Horvátország megszerzéséért is, amiért cserébe László odaígérte neki azt.

IV.

Könyves Kálmán

„De miért Könyves?” Gondolom sokatokban felmerült már ez a kérdés. Kálmánt az korában az egyik legműveltebb királynak tartották, nem csak az országban, hanem egész Európában.

Tudniillik mivel másodszülött volt, őt nem is királynak, hanem papnak szánták, innen is nagy műveltsége. Hihetetlen ravaszságra miatt azonban ő jött ki győztesen a László halálát követő rövid trónharcokból.

Kálti Márk Képes Krónikájában Könyves Kálmánt púpos, csúf embernek írta le, bár valószínűleg nem volt az.

Kálmán törvényei, intézkedései

Kálmán tovább vitte a László által meghozott törvényeket, azonban látva azok sikerességét, enyhített rajtuk. Korábban egy tyúk ellopásáért a tolvaj az életével fizetett, immáron már csak négylábú jószágok eltulajdonításáért járt halálbüntetés.

A pogány szokások (főképp a temetkezések) még mindig sok gondot okoztak a királynak, emiatt Kálmán elrendelte, hogy a temetőket a templomok közvetlen közelében alakítsák ki.

——————————————————————————————————————–

Egy kis érdekesség: a nomád vallások szerint az ember csak akkor „üdvözülhet”, ha használati tárgyakkal együtt temetik el, aminek hasznát veheti a túlvilágon. Ékszereket, különböző fegyverekkel, páncélokkal temették el szeretteiket.

A keresztény szokás szerint viszont az ember lelkén kívül semmit sem vihet a túlvilágra, így a katolikus temetkezésben semminemű tárgyat nem helyeztek az elhunyt mellé. Többek között ezért is volt nagyon nehéz átszokni a magyarságnak a keresztény hitre.

——————————————————————————————————————–

A királyi birtokok

A trónharcok következtében megcsappantak a királyi birtokok, amit pótolni kellett. Kálmán törvénybe iktatta, hogy azok a birtokok amiket nem Szent István adományozott, illetve a nemesi család férfi ágon kihalt, szálljon vissza a királyra. Ezt hívjuk háramlási jognak, idegen szóval fiscalitas-nak.

A belviszályok

Ebbe már nagyon nem szeretnék belemenni, csupán említés szintjén. Álmos összesen ötször próbált merényletet tervezni testvére ellen, ezért az ötödik próbálkozás után Kálmán őt, és fiát, Bélát is megvakíttatta 1113-ban.

Igen, ő az a bizonyos Vak Béla, aki később így is trónra fog kerülni… Igazi Barátok Közt ez a magyar középkor, mi? 😀

Akit esetleg mégis több infó érdekel az kattintson ide.

Álmos és fia megvakítása

A külpolitika

Kálmánt 1102-ben horvát királlyá koronázták, ezzel a Magyar Királyság és a Horvát Királyság között létrejött egy évszázadokig tartó perszonálunió.

perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.

A perszonálunió meghatározása

Ezen felül egyéb dalmáciai városokat is meghódított, északkeleten pedig megszállta az ukrán befolyás alatt lévő Halicsot, azonban nem tudta sokáig hatalma alatt tartani.

Papi múltja miatt jó kapcsolatokat ápolt a pápával. Lemondott az invesztitúra jogáról (tehát a főpapokat ezentúl a pápa nevezhette ki), illetve megalapította a nyitrai püspökséget.

Kálmán idejében indult meg az első keresztesháború. A vándorokat először nem engedte át az országon, hivatkozva arra, hogy útközben fosztogatnak, később azonban a megérkező német lovagoknak -magyar kísérettel ugyan- engedélyezte az áthaladást.

Összefoglalás

…amit immáron joggal kihagynék, ugyanis a mellékelt PDF-ben található esszé tökéletesen összefoglalja az anyagrészt:

Jó tanulást és sikeres érettségire való felkészülést kívánok mindenkinek!

Ezúton szeretném megköszönni a mémeket a TörMÉMelem Felsőfokonnak, illetve a szakmai közreműködést a Tökéletlen Történelemnek, akik szórakoztató formában készítenek történelemmel kapcsolatos tartalmakat.

Felhasznált irodalom:

  • Száray Miklós: Történelem 10.
  • Farkas Judit: 2020. évi érettségi tételek történelemből
  • Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 3.
  • youtube.com; erdelyinaplo.ro; wikipedia.org; magyarkurir.hu; docplayer.hu; cultura.hu; magnificat.ro; szentlaszlooroksege.blog.hu; romkat.ro


7 hozzászólás

Eöregh · március 5, 2021 - 8:44 de.

Sajnos rengeteg a tárgyi tévedés a cikkben.. A Gellértről szóló rész az általam ismert többek közt közel-kortárs művek által leirttal totálisan szembe megy, fikció, kár, hogy a azerző nem olvasott erről szakmai anyagokat.
László törvényei sajnos nincsenek elégségesen kifejtve, pedig bőven lenne ezekről hiteles forrás.
Kálmánról azt a pici tényt sem sikerült leírni, hogy királlyá avanzsálódása előtt püspök volt (egy miséjének töredéke is fennmaradt.)
A “Horvátország és Szlavónia elfoglalása” totális fikció, a korabeli “Horvátország” alsó hangon 3 külön részből állt, a szlavóniai rész már be lett kebelezve korábban, László a Knin központú országrésznek “ment neki”, mivel az elhalálozott Zvonimir király László rokona volt női ágon. ” Horvátország” 3. Területi részét a hercegovinai szakaszt a későbbiekben “kóstolgattuk”.
” ukrán befolyás” nincs, a korban Kijevi Nagyfejedelemről lehet beszélni, a rusz fejedelemségek jóvoltából. (+ Novgorod, Moszkva, stb.)
A szeniorátus pedig természetesen nem szokásjogot jelent, de ez csak lefele viszi az értékét ennek a tákolt “cikknek”.
Összességében több szakirányú diplomával rendelkezve eme cikk helyett inkább valami pc-játékot ajánlanék érettségire készülés gyanánt.

    Nagy Botond · március 5, 2021 - 9:35 de.

    Kedves Eöregh!
    Ha a cikk címéből nem derült volna ki, akkor elmondanám, hogy ezek a cikkek elsősorban középiskolásoknak, érettségizőknek készültek, emiatt a cikket én is érettségizőknek szóló, nálam sokkal okosabb emberek által összerakott anyagokból, könyvekből készítettem. Ennek a sorozatnak éppen az a lényege, hogy egyszerűen, tömören készítse fel a diákokat az érettségire. A cikk valóban tartalmaz(hat) tárgyi tévedést, de az érettségi követelményeknek teljesen megfelel, és mivel elsősorban nekik/rá készült, ez prioritást élvez. Emiatt az Ön által felsorolt tárgyi tévedések miatt -ismereteim szerint- nem jár pontlevonás az érettségin. A tárgyi tévedések felelősségét amúgy is joggal érzem, hogy a felkészítő könyvek, illetve a cikket lektorált középiskolai történelemtanárokra háríthatom.

    Őszintén örülök, hogy valaki ennyire jártas a témában, de mint mondtam, itt elsősorban az a fontos, hogy a cikk az érettségi követelményeknek megfeleljen.:)

      Eöregh · március 5, 2021 - 10:43 de.

      Kedves Botond

      Egy dolog az érettségi követelményrendszere, más dolog a valóság. Azzal egyet tudok érteni, hogy ezzel meglesz a 2-es érettségi, de a téves “tudással” az életben nem sok dolgot lehet kezdeni. Egyetemi alapszakon/mesterszakon akár történelem, akár jogi, akár nemzetközi tanulmányok/államigazgatási tanulmányok stb szakról ha a cikkben foglaltakat valaszolja valaki akkor páros lábbal rúgják ki. Arról nem szólva, hogyha esetleg a fönti egyetemi szakok valamelyikének elvégzése után valaki a szakmájában helyezkedne el, akkor nem vennék föl.
      A kérdés csupán az, hogy egy történelemmel foglalkozó oldalon magyarázzuk-e félre a történelmet mert “érettségi” vagy történelmi hűség kedvéért fikcióktól mentes cikkek szülessenek, melyeken lehet gondolkodni/ használható tudást szerezni.

        Nagy Botond · március 5, 2021 - 11:15 de.

        Részben megértem a felháborodás okát, de „Egy dolog az érettségi követelményrendszere, más dolog a valóság”. Mint már mondtam, ezek a cikkek elsősorban az előbbinek akarnak megfelelni, tekintve attól, hogy egy adott dolog mennyire valósághű. A cikkben, illetve PDF-ben csupán olyan fogalmak, nevek, események vannak kiemelve amik az érettségin is kötelező tudni. Az „egyetemi alapszakon…” részre nem kívánok érdemben reagálni, tekintve ugye, hogy itt most érettségiről van szó.

        Kérem ezekért a “tévedésekért” ne engem tessék hibáztatni, nem én döntök az érettségi követelményekről. Annak meg nincs értelme, ha történészi nyelven kezdek el magyarázni, mert egy középiskolás se olvasná el. Amennyiben Ön úgy gondolja, hogy bosszantják a történelem érettségi követelményei, mert azok tárgyi tévedéseket tartalmaznak, akkor jelezze az Oktatási Hivatalnak, érdemben ugyanis csak ők tudnak ezen változtatni. 🙂

        És végül reagálva utolsó bekezdésére. Szerintem ezek a cikkek nem vetnek rossz fényt sem rám, sem az oldalra. Érettségiig én csak ilyen felkészítőket fogok írni, utána pedig visszaállok a február előtti rendes kerékvágásba, s érdekes történelmi cikkekel készülök. Azoknál természetesen prioritást élvez a tárgyilagos fogalmazás, a „valóság” leírása. Itt viszont -mint ahogyan már többször elmondtam- érettségi követelményekből, érettségire felkészítő anyagokból dolgozok. Panaszt tenni az Oktatási Hivatalnál tud.

        József · március 9, 2021 - 11:37 de.

        Ukránok ekkor még szerintem se léteztek, de az is igaz, hogy az érettségihez bőven elég annyit tudni, hogy Szent László meghódította Horvátországot.

József · március 9, 2021 - 11:34 de.

Az esszebe nem lehet a forrást idézni. A forrásból információt kell rögzíteni, és ez alapján egy kovetkeztest kell levonni.

    Nagy Botond · március 9, 2021 - 4:48 du.

    Kedves József!

    Hova van az kőbe vésve, hogy nem lehet az esszékbe forrást idézni? Az érettségi javító-értékelési útmutatóban semmi ilyen nem áll, illetve a Történelemérettségi nagy könyve c. kiadványban sincs semmilyen ilyesfajta állítás. A következtetés levonása pedig véleményem szerint mindegyik forrásbeépítés előtt/után megtörtént. Az esszét az érettségi javító-értékelési útmutató alapján írtam, annak minden pontját figyelembevéve.

    Történelemtanáros csoportban is vita alakult ki a forrásrészletek szó szerinti idézésével kapcsolatban, s többféle vélemény hangzott el, azonban senki se állította, hogy tilos lenne. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.