„… ki (tudniillik Dobó) különben már halálos betegségben szenved, mielőtt meghalna, a megérdemelt büntetés végett tőrbe kell csalni…”

Az idézet Miksa királynak címzett levél tartalmából való, amit maga Kenderessy írt. Kenderessy István az udvar legfőbb informátorának számított, a kor leghírhedtebb szélhámosa, álnok gazembere volt. Nevéhez köthető Dobó István, Balassa János és Homonnay Gáspár főurak hírnevének bemocskolása. Hazug ármánykodásainak nem volt határa. Mikor érezte, hogy szorul a hurok, átállt az ellenséghez, s máshol próbálta kamatoztatni tehetségét.

Kenderessy háttere

Kaproncán született a horvát származású kétkulacsos kém, aki eredetileg papnak készült. Viszonya volt Dersffy Farkasné Paksy Annával, akiről Forgách Simon a következőképp vélekedett: „egy igen libidinosa bestia volt.” Istvánnak volt egy testvére is, Boldizsár.

Buda eleste után Egerben vállaltak végvári szolgálatot a Kenderessyek. 1568-ban királyi adományként kaptak megerősítést tucatnyi birtokukra az elmaradt zsoldjuk kompenzálásaként.

Kenderessy István szert akart tenni a leleszi prépostságra, pontosabban annak jövedelmére, ezért Kassára vetődve felvette a kapcsolatot a felső-magyarországi kapitánnyal, Rueber Jánossal. Miért volt olyan értékes a Zemplén megyei Lelesz Kenderessy számára?

A leleszi konvent.
Forrás: Digitális Képarchívum, In: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=44266

Fényes Elek szerint: “Lelesz, magyar m[ező]. v[áros]. Zemplén v[ár]megyében, Ungvárhoz 4 1/2 m[ér]f[öl]dnyire: 1156 római, 150 g. kath., 196 ref. lak. Van egy régi prépostsága, nevezetes hiteles levéltárral; derék szentegyháza, mellyben sok jeles férfiak vannak eltemetve; 1050 hold termékeny szántófölde, melly részint agyagos, részint homokos; szép tölgyes erdeje. F. u. a praemonstratensisek leleszi prépostsága.

Lelesz elhelyezkedése Zemplén vármegyében.

Ruebernek feladata volt az elégedetlenkedő magyar főurak megfigyelése, s erdélyi kapcsolatai szemmel tartása. Közéjük tartozott Dobó István is. Minő véletlen a két férfi kapcsolata, akiket összekötött a Dobó István érzett rosszindulat és gáncsoskodás, és találkozásukkor mintha egyesültek volna az érdekeik.

Miután beajánlotta magát Rueberhez, aki kérését nem akarta elutasítani, mondván:

„Kenderessy ő felségének már rég óta hiven szolgál, hogy ezután még buzgóbban szolgáljon.”

A Dobó-Balassa-féle összeesküvés főírnokaként

A főkapitány ajánlásával 1569. február 5-én levelet írt Miksának, melyben felajánlotta szolgálatait a magyar főurak összeesküvésének felderítésében. Kenderessy ha nem talált bizonyítékot, csinált maga. Levelek hamisítása volt a szakterülete, ami egész életében végigkísérte. Dobó mellett Balassa és Homonnay urak is kereszttűzbe kerültek az ellenük titokban készülődő perben. Balassa János nevében levelet írt János Zsigmondnak. A válaszlevelet rögtön Bécsbe szolgáltatták, mellyel bizonyítani szerették volna Balassa és Dobó hűtlenséggel kapcsolatos bűnösségüket.

1569 januárjában Balassa János Bécsbe ment tisztázni önmagát, ahol Balassa követelte Miksától nevezze nevén rosszakaróit, hadd hívja ki párbajra őket. Balassa országos hírű párbajozó volt. Az uralkodó a megbocsátás gesztusát mutatta, de e hamis királyi kegynek célja volt, hogy az udvar Bécsbe csalja Dobót is.

1569. október 12-én a kétszáz fős királyi testőrség lefogatta a Pozsonyban megjelenő Dobó Istvánt és Balassa Jánost. A vád hűtlenség bűntette volt. Korábbi írásomban olvasható a per a két főúrról.

A bizonyítási eljáráshoz, mivel a vádlottak eskü alatt tagadtak, és az eskünek perdöntő szerepe volt a középkori magyar jogban, nagyszabású nyomozásra volt szükség. A vádirat haragosok mendemondáira alapozott, mintsem egyértelmű bizonyítékokra épült volna. Mivel nem volt megtámadhatatlan bizonyíték, így a főurak fogva tartása jogtalan volt.

A lengyelországi utazás

Az összeesküvés ügyében tovább folyt a nyomozás. Kenderessy az újabb információkért nem csak a felvidéki városokat járta be, hanem elment Lengyelországba is. Dobó odaküldött pénze után szaglászott. Egy fogadóban találkozott Homonnai Gáspárral, aki tudta jól, hogy kicsoda valójában, és balszerencséjére szolgáival alaposan helybenhagyta Kenderessyt.

„Kardjával fején megsebesíté s már-már az ablakon dobta volna ki, ha ebben a szolgák meg nem akadályozzák. Maguk a szolgák verték végig s azután Homonnay parancsára, a fogadó ajtaján a kőlépcsőn levetették.”

A kém vesszőfutása

A hamisítások leleplezésére Erdélyben került sor, de már csak Dobó és Balassa letartóztatása után. AZ 1568 óta Erdélyben élő Bocskai György 1570 januárjában elfogatta Kenderessy ügynökét, aki a vallatás hatására bevallotta, hogy ki árulta be a magyar főurakat. Az ügynök még ura nevét is elmondta.

Kenderessy kapcsolatban állt a budai pasával is, akinek felajánlotta szolgálatait. Mégis 1574-ben török fogságba esett, – az okot nem tudni, de valószínű a kétkulacsossága miatt. Hogy magát kiválthassa, 1200 forintért fivérének, Boldizsárnak adta záloga földjeit.

Végül a budai pasával való kapcsolatai lelepleződtek. Levelei Forgách Simon kezébe kerültek, aki továbbította az udvarba. Amikor II. Szelim szultán udvari követétől titkon 5000 aranyat, áruló tevékenységének a díját felvette, rajtakapták, miközben Lengyelország felé próbált meg szökni. 1575-ben az áruló Kenderessyt elfogták, és börtönbe vetették a töröknek való kémkedés miatt. Ugyanazon évjúnius 12-én a bécsi vár börtönében fejezte be földi pályafutását. Fogsága alatt ismerte be bűnösségét, miszerint a koholmányok tőle származnak.

Összegzés

Jelentős kémszolgálatot és reputációt építhetett ki magának, ha neve már így fennmaradt az utókor számára. Levelek hamisítására specializálódott, de rendre lebukott. Legismertebb tette, amiben jelentős szerepet vállalt, az nem más, mint az 1569-ben Dobó István és a költő-katona Balassi apját, Balassa Jánost bebörtönzése koholmányainak köszönhetően. Kevésbé ismert egyéb káros tevékenysége, de ha a legismertebből, a Dobó-Balassa-féle perből indulunk ki, akkor sejthető, mennyire áldásos lehetett más téren is méregkeverő volta.

Bibliográfia:

Csiffáry Gergely (2014): Ruszkai Dobó István életrajza. Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány. Rudabánya.

Csipes Antal (1972): Dobó István élete és szerepe Magyarország XVI. századi történetében. Eger Város Tanácsa. Eger.

Fényes Elek (1851): Magyarország Geographiai Szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest.

Hóvári János (1955): A hűtlen Dobó. Helikon Kiadó, Bp.

Károlyi Árpád (1879): A Dobó-Balassa-féle összeesküvés történetéhez 1569-72. Athenaeum R. Társulat. Századok. Bp.

Maksay Ferenc (1990): Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Bp. In: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv2_16_2/?pg=0&layout=s

https://www.hernad.hu/images/stories/letoltheto_dokumentumok/hernado_olvasokonyv/ho1.pdf


1 hozzászólás

Kando Karoly · április 4, 2021 - 7:58 de.

Milyen furcsa, hogy állítólag Mustafa herceget is hasonloan hamisitott levéllel vádolták meg 1553-ban, hogy összejatszik az apja ellen a perzsa sahhal….

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.