536 évvel ezelőtt október korai napjaiban a Báthory István erdélyi vajda vezette magyar határvédelem rátalált a fosztogató török sereg táborára, amely egy tisztáson táborozott, amit úgy hívtak:

Kenyérmező 1479. október 13.

250px-2011_img_5016.jpg

Az előzmények, és a magyar végvárrendszer.

Mátyás 1478-ban békét kötött II. Mohamed török szultánnal. Ez a béke nem volt komolyabb, és tartós ezért a török portyázó csapatok folyamatosan kipróbálták a magyar déli végek védelmét. A fosztogatás és rablás kölcsönös volt mindkét oldalról. A felek így próbálták meg lekötni az ellenség katonai erejét. 1479 elején Mohamed szultán békét kötött a Velencei Köztársasággal, amivel jelentős katonai erőforráshoz jutott. A török ezt a Havasalföldi pozíciók megerősítéséhez kívánta felhasználni.  A muzulmán mozgolódásra Mátyás királyunk létrehozta a Temesvár központú Alsó Részek Főkapitányságát, aminek a vezetését Kinizsi Pál temesi ispánra bízta. Az erdélyi határ védelme Báthori István vajda feladatai közé tartozott. Nyár közepén mindkét vezér mozgósítási parancsot kapott a királytól, ugyanis várható volt a török támadás, csak sem az idejét, sem a helyét nem tudhattuk.

A török fosztogató – és rabló csapatok október elején indultak meg, és Szászsebes, és a Maros völgye volt a célpontjuk. A pusztítás iszonyú volt ott, ahova eljutottak. A források szerint az Isza és Ali bég vezette csapatok mintegy húszezer főt számlálhattak. A sereg főként akindzsikből, havasalföldi oláh segédcsapatokból, aszabokból és fosztogató martalócokból állt. Ezek az egységek gyors mozgású, könnyen felszerelt csapatok voltak. Kiválóan alkalmasok az ellenséges terület dúlására, az ellenség nyugtalanítására, de komolyabb hadmozdulatokra, és tartós ütközetre már nem. Ezt a magyar védelem is tudta. Báthori vajda azonnal megkezdte Dél Erdély kiürítését és csapataival megindult a török sereg után, amit ekkor már a sok napos fosztogatás után roppant számú rab, és zsákmány terhelt. (a tapasztalat azt mutatta, hogy a védelem mindig akkor ütközött meg a támadókkal, amikor azok már visszavonulóban voltak. Elfáradtak, lelassultak, és demoralizálódtak a prédálásban. Így egy kisebb létszámú sereg is eséllyel vette fel a harcot egy nagyobb létszámú ellen. Ny.Gy.)

images.png

Báthory és serege október 13-án a Balamér és Felkenyér között elterülő Kenyérmezőn talált rá a visszavonulóban lévő rablóseregre. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. A rendelkezésre álló források bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy Kinizsi és a magyar és rác katonákból álló páncélos lovassága  mindvégig jelen volt e az ütközetnél, vagy csak később a legfontosabb pillanatban „futott be” eldöntve ezzel a csata sorsát. A felemelőbb és hősiesebb változatot vettem figyelembe, ezért azokra a kútfőkre hagyatkozom, akik azt mondták: Kinizsi ekkor még messze járt napnyugat irányában.  Tehát a magyar sereg megérkezett a török táborhoz, amely ekkor visszafordult, hogy összecsapjon az üldözőkkel. A vajda még az erdősáv takarásában felállította a csatarendet, és így vonultak ki a tisztásra. Középen a had centrumában helyezkedett el Báthory és az általa vezetett roppant tapasztalt és harcedzett magyar páncélos lovasság. Északon szász és oláh csapatok alkották a csatarendet Vuk Brankovics, és Jaskics Demeter parancsnoksága alatt, egészen a Maros folyóig.(Jaksics Demeter Mátyás király egyik kedvelt vezére, aki nem csak bátorságáról, hanem kegyetlenségéről is híres volt. Ny. Gy.) Délen Erdélyország elit katonái, a székelyek zárták a sort.

A csata.

Az ütközetet egy mára már kissé bizarr, de akkoriban egy teljesen szokványos jelenet vezette fel. Innentől Kemálpasazádé török krónikásra hagyatkozunk. Elmondása szerint a felsorakozott csapatok farkasszemet néztek egymással, amikor egy török lovas vitéz, aki Pazar fejfedőt hordott kiugratott, majd kihívóan a vezérek felé köpött. Amikor a szászokhoz ért, az egyik vitéz nem tűrvén tovább a sértést és a provokációt üldözőbe vette, és rövid harcban a fejét vette. A török bizonyára főember lehetett, mert állítólag egyedül a fövege „nyolcszáz guldent ért.” Ez a párviadal, amely a keresztény harcos győzelmével ért véget, és a török felmutatott, lándzsára tűzött fejével jeladás is volt; a csata elkezdődött. Mindkét oldal támadásba lendült. A leghevesebb ádáz küzdelem középen alakult ki, ahol Báthory és Isza bég párbajra készült. Kezdetben a törökökhöz pártolt a szerencse. Sikerült megbontani a magyar zárt alakzatot, és az is óriási riadalmat okozott csapatainknál, hogy a vajda lova megbotlott és a földre vetette gazdáját. Itt megint Kemálpasazádéra hagyatkozunk, aki azt mondja, hogy Isza bég katonái döntötték le lováról Báthoryt, aki roppant erővel vezette a középső rohamot súlyosan megsebesítve őt több helyen. A csatából megmenekült törökök úgy tudták, hogy ekkor egy „Nodzs Antal” nevű nemtelen és halálra szánt „gyilkos” sietett Báthory segítségére. Kemény harcban megmentette, a saját lován kimenekítette, és a vajda szidalmaival és fenyegetéseivel hátrébb állította meg a futásnak eredt katonáit. Ez döntőnek bizonyul a későbbiekben. Itt a csata magyar részről már elveszettnek látszott. A széleket is elnyomta a török túlerő, hiába küzdöttek halálig a székely és szász legények.

banlaky_big_hadt_1105_nagykep.jpg

A pogány bekerítéssel és a teljes felmorzsolással fenyegette az erdélyi csapatokat, amikor messze a távolban feltűntek a temesi ispán seregének a zászlai. Kinizsi az utolsó pillanatban érkezett ötezer páncélosával. Egy újabb döntő pillanat magyar részről már a második Szent Kálmán napján. Ali bég kivált a harcból a csapataival, hogy felfogja Kinizsi támadását, amíg Isza bég katonái végképp fel nem morzsolják, és le nem fejezik az erdélyi vajdát. Kinizsi rögtön átlátta a helyzetet és hosszú menetben elfáradt seregével rögtön Báthory megsegítésére indult. Képzelje csak el a kedves olvasó, hogy milyen erőt és hitet adhatott ez a majdnem bekerített, még harcoló katonáknak!  Több órás öldöklő küzdelemben a török morált Isza bég sebesülése pecsételte meg. A török lovasság ekkor megfutott, de a hátrahagyott gyalogság még tartotta magát, amit csak egy újra szervezett , elsöprő végső rohammal sikerült csak felszámolni. A magyar győzelmi kiáltás ekkor visszhangzott fel Kenyérmező felett. Rettentően véres küzdelem volt mindkét részről.  A harc innentől mészárlás lett. Báthory szigorú parancsára mindenkit lekaszaboltak a menekülők közül. Vagy az üldöző katonák, vagy a környékbeli parasztok verték agyon őket. Sok töröknek a csontváza még évekkel később is ott fehérlett Erdély hágóiban. Kinizsi elmondása szerint is ilyen ellenállással még soha nem találkozott.  A magyarok kiszabadították a rabokat és a győzelmi lakomát ültek ott helyben. Az asztalokat az egymásra rakott török tetemek szolgáltatták.

A kenyérmezei diadal rövid időn belül már a második súlyos csapás volt a Portára. Szabács 1476-os elvesztése után itt is megtanulhatták, hogy nem érdemes ujjat húzni a Hunyadi Mátyás vezette keresztény állammal, amelyik pajzsként állt a Török Birodalom útjában. Az ütközetben erejével, és bátorságával kitűnt Báthori István vajda, és Kinizsi Pál is innentől lett „kétkardos.” De meg kell emlékeznünk a feltehetőleg Nagy Antal magyar katonáról is, aki Báthorit menekítette a veszélyes helyzetben, ami a későbbiekben döntő fontosságúnak bizonyult.

Forrás:
Csata.blog.hu/ kenyermezo
Fókusz: kenyérmező
Ajánlott videó: youtube: Csataterek 8. rész Kenyérmező

Ny.Gy.


25 hozzászólás

William Kidd · október 20, 2015 - 10:53 du.

Ma is igy kene rendet vagni a muszlim betolakodok kozott, a tortenelem megismetli onmagat. Ismet mi vagyunk a keresztenyseg vedopaizsa.

Május 40. · október 21, 2015 - 1:18 de.

Minden tiszteletem a posztíróé, de… a helyesírás valami borzalmas. Bocs…

Chaoyang · október 21, 2015 - 3:11 de.

Akkoriban még volt gerincük és tökeik a magyar legényeknek

maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · október 21, 2015 - 5:50 de.

Agresszió esetében csak a fegyver segít.

Lásd az idei röszkei csatát, ahol a fentiekhez hasonló iszlamisták próbálták újraéleszteni a hódoltságot.

Szerencsére a mai iszlamisták gyengébbek, elég nekik a könnygáz és a gumibot.

n3spr3ss0 · október 21, 2015 - 5:55 de.

Itt többen is keverik a szart a kandiscukorral.

gmihaly · október 21, 2015 - 7:26 de.

Európa pedig habzsidőzsizett már akkor is.

Gazz · október 21, 2015 - 7:45 de.

nem vízhang hanem visszhang. Amúgy jó poszt.

manager2008 · október 21, 2015 - 10:05 de.

@maxval bircaman főszerkesztőhelyettes: Ha ők is hoznak fegyvert akkor mit fogsz csinálni? Évek óta gyakorolják a fegyveres harcot, Te meg moziban láttál fegyvert utoljára. Elidul két millió szír felfelé, akkor mehetsz rabszolgának megint, ha nem jön Merkel- Kinizsi Pál a páncélosaival (mondjuk Leopard 2 minimum). Most 5000 migráns is végig söpri Európát fegyver nélkül. 500000 már jött.

kewcheg · október 21, 2015 - 10:28 de.

“Magyarország támogatja Törökország felvételét az Unióba..”
Hát ezért véreztek évszázadokon át ezek a hősök…..no comment.
Most már el kellene dönteni kedves Szíjjártó, hogy szar vagy kalaposinas, vagy Putyin vagy Erdogan a kettő együtt nem fog menni…..

alprazolam · október 21, 2015 - 11:19 de.

nem is a poszt az érdekes.

chrisred · október 21, 2015 - 11:28 de.

Hajdanán még az akkori “Iszlám Állam” ellen harcoltunk, és nem az előlük menekülőket próbáltuk visszakergetni a karjaikba.

Zombi elvtárs · október 21, 2015 - 12:46 du.

Jó írás gondolom ismered a blogos angol megfelelőjét (badass of the week). Ha Kinizsi félék védték volna Magyarországot, akkor talán Mohácsnál is máshogy alakulnak a dolgok. Vagy nem, de mindenesetre jó ilyesmikről fantáziálni.

Bicepsz Elek77 · október 21, 2015 - 12:57 du.

@gmihaly: Na ez az!!!
Europanak koszonhetjuk Trianont is. Nem tudom miert is nem alkudtunk meg veluk kesobb(1526 utan), ahogy a szerbek vagy romanok(es vegul ok jartak jol). Ma egy ekkora orszag nem tudna ilyen ereju hadsereget felallitani sajnos.

BiG74 Bodri · október 21, 2015 - 12:59 du.

Nem mintha azt gondolnám, hogy nekünk kell otthont adni több tízezer menekülőnek, de azt azért gondolom, hogy néhányan akik ebből a cikkből is kivíziónálnak egy kis radikális menekült ellenességet, azok már megint képtelenek kihúzni a fejüket a kormányzat seggéből.

Kinizsiből később nagy embör lett, oszt kissé megváltozott a hozzá állása a központosított, törököt megállító hatalomhoz.

Bicepsz Elek77 · október 21, 2015 - 1:00 du.

@Zombi elvtárs: Sajnos kesobb Kinizsi is benne volt a Fekete Sereg szetvereseben. Persze Matyas utan nem volt megfelelo uralkodo.

kamasoft50 · október 21, 2015 - 1:36 du.

@Bicepsz Elek77: A Kiegyezés utáni Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezért tört ki az I.VH., amit elvesztettünk, Trianon pedig feldarabolta – a vesztesek bánatára – a Monarchiát, persze ha mi győzünk….!?

kamasoft50 · október 21, 2015 - 1:36 du.

Ha a felcsúfi akkor élt volna, bizonyára kerítéssel oldotta volna meg a problémát, mert a szemtől-szembe küzdelem nem az erőssége! A törököket meg ráterelte volna a szomszédjaira – oldják meg azok!

ZX · október 21, 2015 - 3:01 du.

@maxval bircaman főszerkesztőhelyettes: Kár, hogy röszkénél a rendőrök provokálták ki a támadást, hogy aztán a TV-ben lehessen mutogatni a vandál muszlim csürhét. a tények ne tévesszenek meg a világért sem.

maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · október 21, 2015 - 3:47 du.

@ZX:

Ez hol történt? Mármint leszámítva a ballib nedves álmokat.

maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · október 21, 2015 - 3:49 du.

@kamasoft50:

Ha győz a Monarchia, ismét lett volna Trianon, csak talán kedvezőbb feltételekkel. Tarthatatlan volt mindenképpen a magyar uralom egy olyan országban, ahol csak a lakosság fele magyar. Ráadásul a háborús győzelemmel még csökkent is volna a magyar arány, mert esetleg Szerbia is a Monarchiához lett volna csatolva.

Voznyák Pista · október 21, 2015 - 3:49 du.

Dehogy kellett volna kenyérmezőn harcolni, szólni kellett volna nekik, hogy a németeknél meg az osztrákoknál támogatást is kapnak, szekereket biztosítunk a határig, egy szelfi valamelyik törökkel, vagy havasalföldi izé “római”-val oszt jónapot.

maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · október 21, 2015 - 3:52 du.

@Bicepsz Elek77:

A szerbek sehogy se jártak jól. Mára elvesztették történelmi országterületük jelentős részét. S kompakt szerb népesség külföldre került: Montegróba, Boszniába, Horvátországba, Koszovóba.

Igen, nyertek területet Mo. és Bulgária rovására, de ez aligha kompenzálja a fenti veszteségeket.

ZX · október 21, 2015 - 4:45 du.

@maxval bircaman főszerkesztőhelyettes: Ha az Al Jazira ballib akkor a ballib médiában mutatták. 😛

Gudzilla · október 21, 2015 - 4:59 du.

Kinizsi megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy Mátyás halála után szépen asszisztált az addig ütős államszervezet lenullázásához. Mátyás kijelölt örökösének, Corvin Jánosnak a félreállításában is részt vett, ami finoman szólva is felvet némi hiányosságokat a jellemében. Nyilván Corvinból nem tudjuk milyen király lett volna, de ha csak a megkezdett intézkedéseket/politikát folytatja, akkor…
ps. Mire Kinizsinek fel kellett számolnia a Fekete sereget, az már egy gazdátlan rablóbanda volt a délvidéken, tehát ez adott körülmények között inkább a javára szól.

gmihaly · október 22, 2015 - 7:57 de.

@Bicepsz Elek77: A drágalátos csehek, franciák és britek voltak a fő elkövetők, de azt a pozíciójukat, amelyneka kiterjesztésére szánták a háborút, sikerült elveszteniük, mert némi kitérővel a szuperhatalmi felálláshoz vezettek a dolgok. A britek a veszélyes konkurenciaként felzárkózó, majd továbbfejlődő német gazdaságot, akarták “kiiktatni”, az eszelős franciák a németeken akartak revansot venni, mert a Napkirály óta a németek ellen alkalmazott apró kibabrálások helyett megalázó vereségbe futottak bele, a csehek pedig az osztrák és a magyar konkurencia fölébe akartak kerekedni, azok lerontásával, Edvard Benes által kitalált és alkalmazott nemtelen eszközökkel. Helyette Benesék Sztálintól azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. Mert ezek nem azok a neopánszláv testvérek voltak, akikkel az 1848-as prágai első (pán)szláv kongresszus óta kokettáltak, hanem szovjet elvtársak voltak, akiknek a fején “másképp tapad a haj”, ráadásul Sztálin nem is volt szláv. Hogy egy kicsit jobban ment nekik? Apró, kicsinyes részsikerek, amelyek egykor a Kisantant, később az akkor hazánkba telepedett, és elvtárssá átidomult sunyi Kucserák propagandájának köszönhetően tévesztenek meg ma is sokakat. A lerontás, egész gyártósorok, gördülőállomány, stb. Romániába szállítása is a lerontás eszköze volt Trianon “kiegészítő” határozatai nyomán, az újabbá háború után a jóvátételek, KGST, Varsói Szerződés jött, ezek következményeit még ma is nyögjük.

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük