Középkori szuperhősök

Aki már unja a 26. Pókember vagy Batman rebootot, annak valóságos felüdülés lehet ez a bejegyzés. A középkorban igaz, hogy nem voltak képregények és mozifilmek, de a fantázia és a hősök iránti igény már akkor is működött.

A prágai gólem, József

Ha valakivel nem akarnál találkozni a zsinagóga környékén, na az ez a teremtmény. Teljesen agyagból volt, láthatatlanná tudott válni és szuper hallással is rendelkezett. A történetek szerint egy rabbi hozta létre 16. század folyamán azért, hogy megvédje a zsidó közösséget. A verekedésen kívül sokat segített még a ház körüli teendőkben is. A védelem minden napra érvényes volt, kivéve a szombatra, amikor még a gólemek is pihennek.

Lehet több szabadnapot kellett volna neki adni, mert a gólem végül megőrült. Egyre erősebbé és irányíthatatlanabbá vált, aztán már azzal szórakozott, hogy kitépett fákkal verte szét a rabbi házát. Ez már a mesterének is sok volt, nyugdíjazta a védelmezőt. Később Józsefet beépítették a zsinagógába, de elvileg bármikor újra életre kelhet, ha szükséges lenne.

Sárkányölő Szent György

Ha a napokban a barátnődet elrabolta volna egy sárkány, hozzá fordulj. Nem elég, hogy a sárkányölést egy edzés előtti bemelegítésnek tekintette, még háromszor vissza is tért a halálból.

György a karrierjét még Diocletianus császár uralkodása alatt kezdte meg. Kiváló harcos volt, ezért gyorsan lépdelt előre a ranglétrán. A bonyodalmat az okozta, hogy a császár elkezdte üldözni a keresztényeket és ezt már György nem tűrhette. A döntéséért bebörtönözték és párszor kivégezték. Háromszor tért vissza a halálból, sértetlenül, mire végül mártírhalált halt.

A középkorban (és ma is) ő az egyik legnépszerűbb szent. A lovagok, zarándokok oltalmazójaként tevékenykedett, de kinevezték a Német Lovagrend védőszentjének is.

A Magyar Királyságban Károly Róbert alapította meg a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), mindössze 50 taggal. A rendet később Luxemburgi Zsigmond fejlesztette tovább Sárkányrend néven. Az alakját később a törökök elleni küzdelemben használták előszeretettel.

Rostam

A perzsa eposzban, a Sáhnáméban szereplő Rostam mellett Vasember egy gyenge óvodásnak tűnik.

Rostam már csecsemőként akkora volt, hogy 10 szoptatós dajkára volt szüksége. A sok tej úgy hatott rá, mint a modern tömegnövelők az egyszeri gyúrósra, ezért jelentősen megnőtt az ereje. Gyerekkorában egyetlen egy buzogány csapással terített le egy megőrült elefántot, majd apja parancsára elindult a hódító körútjára. Kalandozásai során végig Perzsia érdekeit tartotta szem előtt, ezért sorra ölte a démonokat és sárkányokat, akik rendszerint valami rokont vagy hercegnőt ejtettek foglyul.

Miután 500 évig védelmezte Perzsiát, a gonosz féltestvére, Shaghad egy mérgezett lándzsákkal tűzdelt verembe hajította. Szerencsére Rostam az utolsó erejével még lőtt egyet az íjával. A nyílvessző áthatolt egy fatörzsön és halálos sebet ejtett az áruló testvéren.

Roland

Nagy Károly unokaöccseként és legkiválóbb harcosaként Roland képes volt bármilyen körülmények között felismerni a gonoszt, kiűzni az embereiből a félelmet és naponta egyszer gyógyítani. A képességein kívül még volt egy törhetetlen varázskardja, a Durendal és egy mágikus kürtje, az unikornis szarvból készült Olifant.

Nagy Károly javában hadakozott az Ibériai-félszigeten és azon belül is főleg Zaragoza uralkodójával, Marsilével. A hosszú, kimerítő harcok után abban egyeztek meg, hogy Nagy Károly visszavonja az erőit a Pireneusokon túlra, cserébe Zaragoza áttér a keresztény hitre. Természetesen Károly nem volt egy naiv ember. A kivonulás során hátvédnek rendelte a 12 legkiválóbb lovagját, Rolanddal az élen. Minden rendben is haladt, már épp Rolandék is a Roncevaux-hágón való átkeléshez készülődtek, amikor legalább százezer mindenre elszánt szaracén rontott rájuk.

20 000 frank harcossal a háta mögött Roland nem kezdett el pánikolni, sőt! Egyből belevetette magát a csata sűrűjébe. A barátja Olivér többször is kérte, hogy fújja meg a kürtöt, ezzel rendelve vissza a Nagy Károlyt, de a legendás lovag erre nem volt hajlandó, mert nem akart szégyent hozni az embereire. Hősiesen küzdöttek, de a túlerő egyszerűen túl nagy volt. Maga Roland vágta le a szaracén bajnokot, aminek hatására a támadók visszavonultak, hogy rendezzék a soraikat. A frankok ekkor már csak pár százan maradtak.

Olivér újra megkérte Rolandot, hogy fújja meg a kürtöt, de az hajthatatlan volt. Büszkén várták az újabb rohamot, ami nem is késlekedett. A harc hevében egyre csak fogytak a bátor frankok, míg végül Roland beadta a derekát, de csak azért, mert félt, hogy a halála megbosszulatlan marad. Olyan erővel fújta meg az Olifantot, hogy bevérzett a szeme és eleredt az orra vére is.

A szaracén uralkodó, Marsile, mikor már látta, hogy könnyű préda a maroknyi keresztény erő, megrohamozta a hős lovagokat, hármat megölve közülük. Ez éktelen haragra gerjesztette Rolandot, aki egy visszakezes csapással lenyeste Marsile kezét, majd a mozdulat folytatásaként lefejezte a fiát. A szaracénok újfent visszavonultak.

A végső rohamra már csak ő és Tulpin érsek maradt talpon. Ittak egyet, a lelküket Szent Mihálynak ajánlották, majd elébe mentek a támadó muszlim hordának, annyit levágva belőlük, amennyit csak tudtak.

Assisi Szent Ferenc

Assisi Szent Ferenc a kereszténység egyik szuperhőse. Jézus halála után ő volt az első keresztény, akin előjött az 5 seb, amelyet Jézus a keresztre feszítésnél szerzett. A sebeken kívül még bő 2 méteres magasságban tudott lebegni, valamint értett az állatok nyelvén is. Egyszer még egy farkast is meggyőzött arról, hogy ne terrorizálja a közeli falut.