Huszártiszt, az MTT (Magyar Tudós Társaság) levelező tagja, tudós, politikus, Magyarország első hadügyminisztere és megrendíthetetlen hazafi. Ő Mészáros Lázár. E kiváló katona megítélése manapság elég negatív vagy éppen eltúlozzák szerepét, így október 6-a alkalmából a többi szerkesztőtársammal ellentétben különcködök egy kicsit és az Aradon lejátszódó események helyett megpróbálom bemutatni röviden az ő “szerény életét” és új megvilágításba helyezni személyét, túlzások nélkül. 

Ifjú kora és pályaváltása

Mészáros Lázár 1796. február 20-án született, Bács megyében, Baján. Apja Mészáros Lázár, középbirtokos és vármegyei pénztárnok volt, anyja Piukovics Katalin, pedig nemesi családból származott. Lázár 4 éves korában elvesztette apját és mivel anyja is betegeskedett nagybátyja, Piukovics János plébános pártfogásába került. A plébános már 4 éves korában írni és olvasni tanította a kis „Lázit”. Tanulmányait Baján, Szabadkán, Pécsen és Pesten végezte el. Kezdetektől érdekelték a történelem, a tudományos írások és a latin klasszikusok. Rendszeresen járt lovagolni és fegyverforgatást is gyakorolta, emellett elmélyült a harcászati technikák tanulmányozásában. Bár 4 éves korától kezdve rokonainál volt gyámságban, rengeteg élményben volt része. 18 évesen kalandvágya a katonai pályára terelte így félbehagyta jogi tanulmányait.  

Vitézségben páratlan 

Napóleon oroszországi hadjáratának bukása után I. Ferenc 60000 újonc kiképzésére adott parancsot. Bács megye is kiállította a rá vonatkozó kvótát, 2 századból álló lovasosztályt. Lázárt felkészültsége és katonai ismeretei alapján 1813. augusztus 1-jén főhadnaggyá léptették elő. Lovasosztályát a 7. huszárezredbe osztották be, melynek parancsnoka gróf Zichy Ferdinánd ezredes volt. Az ezred augusztus 12-től vett részt a Franciaország elleni hadműveletekben. 1814. március 30-án a koalíciós erők elfoglalták Párizst, ezzel véget ért a háború. Lázárékat hazarendelték Új-Aradra, ahol 1815 márciusáig kiképzést folytatott. Napóleon száműzetéséből március 1-jén tért vissza Franciaországba, ami újabb háborút jelentett. A Napóleon mellé állt Murat nápolyi király március 17-én támadást indított az osztrákok ellen. Mészáros és százada április 1-jén érkezett meg az olasz frontra. Április 21-én a Fluse Ronco-i, május 8-án Colle di Pietra-i ütközetben vettek részt. A nápolyi hadsereg összeomlása után az osztrákok bevonultak Nápolyba. A század 1816. január 15-én érkezett meg Bácsföldvárra. Helytállásáért Lázárt a Hadseregkereszttel tüntették ki. Ekkorra elhatározta, hogy a seregben szeretne maradni hivatásos tisztként, amit az Udvari Haditanácsnál sikeresen kérelmezett. 

Szolgálat hivatásos katonaként 

Lázár 1848. március 15-ig ezredesi rangig vitte a hadseregben hivatásos tisztként. Kitartását, fegyelmezettségét és vezetői képességét mi sem bizonyítja jobban, hogy parancsnoka, Joseph Wenzel Radetzky által jóváhagyott katonai minősítésében ez állt:

“Mészáros ezredes rendkívül rátermett, kiváló ezredparancsnok, és minden tulajdonsága megvan ahhoz, hogy mind háborúban, mind békében rendkívül használható tábornokká váljon.”

1847. október 30-i katonai minősítés Mészáros Lázárról

Több helyen is állomásozott egységével a forradalmak idején, azonban saját hazájának forradalma hazaszólította. 

Hív a haza 

“… itt március 17-étől kezdve ismét kaptam leveleket, újságokat stb. A számos hirlap közül a legtisztább boritékiit választottam ki; az első, mely kezembe került, a „Pesti Hirlap” egyik, de nem tudom melyik száma volt, melyben a magyarhoni események, az első magyar minisztérium alakulása és a miniszterek nevei foglaltattak, kik közt a magam szerény nevét is szemlélni szerencsétlenségem volt. […] Kiesett kezemből a lap.”

Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai – 1. kötet (1867) 

Ez volt Mészáros reakciója hadügyminiszteri kinevezésére. Nem tartotta magát alkalmasnak a posztra (ahogy sokan mások sem), mégis elvállalta megbízatását. Ezzel csak egy probléma volt: kinevezésének idején nem tartózkodott Magyarországon. Május 23-án tért haza elfoglalni hadügyminiszteri tárcáját. Bár a magyar felelős minisztérium megalakítására volt törvény az Nemzeti Őrsereg megalakításának konkrétumaira nem volt valamint a hon védelmét is meg kellett szervezni. Ez a feladat várt az újdonsült hadügyminiszterre. 

Minisztériumi feladatai 

Mészárost az idő is sürgette mivel a Délvidéken kirobbant szerb lázadás és Horvátország ellenszegülése komoly problémákat okozott. A hadügy szervezése igen körülményesnek adatott mivel az osztrákok továbbra is próbálták volna összetartani az egységes birodalmi sereget, amire az önálló honvédsereg veszélyt jelentett. Május 23-től kezdve a magyar katonáknak fel kellett esküdniük, miszerint: 

 “a magyar koronához tartozó katonaság egyedül a magyar alkotmány fenntartására és védelmére eskethetik fel” 

Mivel Mészáros olaszul is tudott, a 23. sorgyalogezred olasz katonáihoz intézett június 1-i beszédének köszönhetően azok is letették esküjüket a magyar korona védelmére. Július 3-ára a katonai helyzet miatt új törvénytervezetet készített el, amit Kossuth Lajos terjesztett az országgyűlés elé. A törvénytervezet 200 ezer katona, ebből 40 ezer újonc azonnali kiállítását foglalta magába.  Kossuth Lajos a ház 1848. július 11-i ülésén mondta el híres beszédét a haza megmentésére szükséges 200 ezer katona kiállításáról. Mindemellett 1848. május 29-én utasítást adott ki működési a magyar katonai akadémia, a Ludovika szabályzatának kidolgozására. Szívügyének tartotta a magyar tisztképzést, azonban ennek beindítására már nem volt elég ideje.

Út a bukásig 

Mészárosnak nem csak a miniszteri feladatát kellett ellátni hanem 1848. december 13-án a felső-magyarországi hadsereg fővezérségét is el kellett vállalnia. Megjegyezte, hogy egyáltalán nem tartja magát alkalmasnak a feladatra mivel nincs tapasztalata ekkora haderő vezetésében, valamint miniszteri munkásságával is foglalkoznia kellett. Igaza is lett. Nem tudott érdemi eredményeket elérni ráadásul katonai hitelessége is odalett. Többszörös vitái Kossuthal és a tisztikar egyes tagjaival arra az elhatározásra jutott, hogy lemond. Lemondásában az is szerepet játszott, hogy a trónfosztásban nem akart részt venni.

A folyamatos csatavesztések, belső politikai csatározások, Kossuth mindenbe beleszólása és az orosz intervenció végül a szabadságharc elvesztéséhez vezetett.

Kard és Penna 

Mészáros katonai minősítéséből egyből kiderülnek tudós jellemvonásai. Mint írták róla:  

„csakhamar a sereg tudományosan művelt legjelesebb tisztjei közé sorolták”  

Mint már említettem rengeteg témában érdekelt volt, mégis művei középpontjában mindig a hadügy és a gazdaság állt. Rendszeresen olvasott tudományos, szépirodalmi, filozófiai, politikai és hadtudományi műveket. Mindezek mellett dinnyetermesztő és mezőgazdász is volt. Sok műve sajnos nem maradt fenn az utókor számára. 

Élet a száműzetésben 

Mint sokan mások, Mészáros is az Oszmán Birodalomba emigrált ahol elkezdte vezetni naplóját. 1850-ben megtudta, hogy Radetzky tábornagy már kétszer is kért amnesztiát Lázár számára. 1850. április 6-án a kis-ázsiai Kutahiába internálták őt és társait. Ahhoz, hogy megőrizze egészségét szigorú napirendet követett. 1850. január 9-én a császári királyi pesti haditörvényszék elé idézték ahol szimbolukisan halálra ítélték. 1851. május 8-án szabadon távozhatott. Elutazott Angliába ahol több előadást is tartott a magyar ügy érdekében, innen pedig az USA-ba vitte útja ahol tanítói állást vállalt majd gazdálkodni is elkezdett. 1854. március 1-jén leégett a háza így visszament Angliába. Mészáros Lázár betegeskedése után 1858. november 16-án hunyt el Eywoodban. Soha nem kért személyesen amnesztiát. Hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus-kápolnában.

Menteni a menthetetlent 

Mészáros Lázár korának áldozata. Bármennyire is próbálta legjobb tudásával menteni amit lehetett, nem volt elég ideje arra, hogy reformjaival ütőképes hadsereget állítson össze. Állíthatom, hogy karddal és tollal szolgálta hazáját. Hazafiként száműzetésében is hitt abban, hogy egy nap Magyarország szabad lesz.

Felhasznált irodalom és egyéb források: 

A múlt magyar tudósai – Mészáros Lázár 

Hadtörténelmi Közlemények, 33. évf. 4. sz. (1986.) 

„Kard és toll”: Mészáros Lázár 

A reformkor hadikultúrájáról – Ács Tibor 

Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben – 1. kötet (1871) 

1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról 

1849. évi III. törvénycikk a hadseregnek 50 ezer fővel való szaporításáról 

Pesti Hirlap 1848-03-28 / 10. szám 

Dr. Hermann Róbert: Mészáros Lázár, az első hadügyminiszter 

Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai – 1. kötet (1867)