Napóleon is csodálta a magyarok vitézségét – a győri csata – III. rész

Bonaparte Napóleon. Egy név, számtalan legenda. A történelem legnagyobb hadvezére több csatát vívott és nyert meg, mint Caesar, Hannibál és Nagy Sándor együttvéve. A leghíresebb francia császárt már életében temérdek mítosz lengte körül, amelyeket kiválóan használt ki személye népszerűsítéséhez és céljai eléréséhez. A históriák sora halála után tovább bővült, azonban a közhiedelemben több olyan tévhit is elterjedt, melyeket Tévhitek a köztudatban című cikksorozatomban szeretnék megcáfolni.
A sorozat előző részei ide kattintva olvashatóak:

Napóleon, 1809 győri csata

III. tévhit: Az 1809-es győri csata csúfos vereség volt, a magyar nemesi csapatok megfutamodtak a csatatérről

I. Napóleon császár portréja

“Isten mindig az erősebb zászlóaljak oldalán áll.”

– Bonaparte Napóleon

Az utolsó nemesi felkelés

A győri csata, mint a magyar nemesség Azincourtja él a köztudatban. Mi történt valójában? Megfutamodtak-e a magyarok? Miért írnak a történelemkönyvek csúfos vereségként a győri csatavesztésről? Tévhitek és cáfolatok.

1809 májusában, az ötödik koalíció ellen vívott harcai során Napóleon elfoglalta Bécset és az osztrák örökös tartományokat, majd kiadta schönbrunni kiáltványát. Ezt a magyar politikai elit kategorikusan elutasította, majd felkelést szervezett a Magyarország területe felé közeledő franciák ellen. Az utolsó nemesi inszurrekció egységei József nádor táborában gyülekeztek, hogy aztán a nádor bátyja, János főherceg reguláris csapataival egyesülve szálljanak szembe a XIX. század elején létező legjobb fegyveres erővel, a francia hadsereggel.

Magyar huszárok rohama (Kertai Zalán festménye)

A győri csata

Előzmények

1809. június 13-án este az osztrák haditanács a csata vállalása mellett döntött. A haditerv kidolgozása egy hibás felderítési adatra épült, ugyanis Nugent vezérőrnagy, a hadsereg táborkari főnöke azt állította, hogy a francia hadsereg létszáma a 15 000-et sem éri el. A valóság azonban mást mutatott: a 25 000-es osztrák sereg kb. 16 000 magyar nemesi felkelővel kiegészülve 50 000, napóleoni háborúk során edződött franciával nézett farkasszemet a június 14-i napfelkeltében.

Az ütközet

A Jenő főherceg által vezetett haderő Győr közelében, a csanaki domboknál foglalt védelmi állást. Az első francia támadások erőteljes tüzérségi tűz után kezdődtek a centrum ellen. Az osztrák-magyar sereg két alkalommal is visszaverte a támadást, majd ellentámadásba lendülve egészen a Pándzsa-patakig szorította vissza a franciákat.

A győri csata metszete
– Pirossal az osztrák hadtestek
– Kékkel a francia hadtestek

János főherceg azonban nem rendelte el a franciák patakon túli üldözését, hanem inkább szétzilált csapatait próbálta rendbe szedni. Ez a döntés a csata szempontjából később végzetesnek bizonyult.

A francia csapatok így időt nyertek és újra felfejlődhettek, majd délután 4 órakor ismét támadást indítottak az osztrák-magyar állások ellen. A két támadást is visszaverő, fáradt és lőszerhiánnyal küzdő centrum megsegítésére Mecséry Dániel, a magyar nemesi felkelőkből álló balszárny parancsnoka, csapatai jelentős részét indította útnak. A ,,legkeményebb fejű magyar” ekkor még nem tudhatta, hogy a franciák éppen bekerítik, ugyanis a sereg fővezére erről őt nem tájékoztatta.

A bekerített balszárny lovassága összetorlódott a patak kiszáradt medrében, majd több sikertelen kimenetelű ellentámadás után a teljes hadosztály menekülni kezdett; a vereség egyértelművé vált. János főherceg elrendelte a visszavonulást, ami többnyire rendezetten és fegyelmezetten ment végbe.

Edmund Kaiser festménye az ütközetről

Következmények

A csatában az osztrák–magyar sereg körülbelül 6000 embert vesztett (ebből a nemesi hadak vesztesége 795 fő volt), míg a franciák vesztesége 3000 főre rúgott. Napóleon (marsalljai révén) a győzelemmel mindkét fontos célját elérte:

  • Az osztrák sereg alkalmatlanná vált arra, hogy belátható időn belül újra harcba szállhasson. (wagrami csata)
  • A magyar nemesi felkelők feloszlottak mielőtt a folyamatos harcokban ütőképes sereggé kovácsolódhattak volna.

A francia hadtörténeti művek nem írnak semmiféle menekülésről, sőt többnyire dicsérően szólnak a magyar nemesi felkelők helytállásáról, azon véleményüknek hangot adva, hogy a magyarok „vitézek, de még gyakorlatlanok”.

A csata utóélete

Miért írnak a történelemkönyvek csúfos vereségként a győri csatavesztésről?

NT-1675/1 Horváth Péter-Hámori Péter: Történelem 6. az általános iskolások számára 1.sz, 144.o

A reformkorban terjedt el az a meggyőződés, hogy a napóleoni háborúk egyetlen, Magyarországon megvívott ütközetéből a magyar nemesi felkelők megfutamodtak, és csúfos vereséget szenvedtek.1 Petőfi Sándor ,,győri futásról” ír a Nép nevében című versében:

,,Majd elfeledtem győri vitézségtek.

Mikor emeltek már emlékszobort

A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?”

– Petőfi Sándor

A bécsi kormányzat és az udvar szívesen megfeledkezett az osztrák tábornokok (János főherceg, Nugent) stratégiai és taktikai hibáiról, s mindent megtett a magyar nemesi fekelők lejáratására, hogy őket okolhassa a vereségért. A nemesi kiváltságok eltörléséért harcoló magyar reformerek pedig elfogadták ezt a képet.2

Ők ugyanis az inszurrekciót a legtöbbet támadott nemesi kiváltság, az adómentesség fő ürügyének tekintették: a nemesség arra hivatkozva tagadhatta meg a közteherviselést, hogy szükség esetén fegyverrel védi a hazát. A ,,győri futás” gúnyos felemlegetésével viszont hangsúlyozni lehetett a nemesi privilégiumok elavult jellegét, ahogyan azt Petőfi is tette versében.3

1,2 ,3 Hahner Péter írása (100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod 178.o.)

Az első népképviseleti országgyűlés (1848 júliusa)

Az inszurrekció morális lejáratásával, nevetségessé tételével és elbagatellizálásával a történelem szemétdombjára lehetett vetni mindazt, ami a magyar nemességhez volt köthető. Az inszurrekcióról ily módon kialakított negatív és sematikus kép évtizedeken keresztül uralta az oktatást, a közgondolkodást és a történetírást egyaránt.

Dr. Vizi László Tamás történész (Győri Múzsa, 2009. 2. sz., 14.o.)

Végszó

Az osztrák-magyar sereg ugyan vereséget szenvedett Győrnél, azonban ezért nem a magyar nemesi felkelők, hanem a császári hadvezetés tehető felelőssé. János főherceg nem volt tehetséges hadvezér, azért pedig, hogy elmulasztotta értesíteni Mecséryt a franciák bekerítő manőveréről, akár hadbíróság elé is lehetett volna állítani. A vereséghez még hozzájárult Nugent vezérőrnagy fatális felderítési hibája is, ami azon felül, hogy borította a haditervet, egy elkerülhető csatába kényszerítette bele az osztrák hadvezetést. Pedig ha olvastak volna Napóleont…

“Csak akkor szabad vállalni a csatát, ha legalább hatvanszázaléknyi esélyük van a győzelemre.”

– Bonaparte Napóleon

,,Jóllehet a nemesi felkelők egységei nem vetekedhettek a reguláris csapatok képzettségével és harci tapasztalataival, de a győri csatában az adott körülmények között megállták a helyüket, amit az ellenfél is elismert.”

Dr. Holló József Ferenc történész (Győri Múzsa, 2009. 2. sz., 4. o.)

A magyar nemesi felkelők regimentjeiről, egyenruháiról és tisztjeiről itt olvashat bővebben (angol nyelv ismerete szükséges!): Magyar nemesi felkelés

Huszár a Liechtenstein huszárezredből (1813)

Források:
Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről – és mind rosszul tudod (Animus Kiadó, Budapest, 2010)
Wikipédia

A sorozat eddig megjelent részei:

3 Replies to “Napóleon is csodálta a magyarok vitézségét – a győri csata – III. rész”

  1. Pingback: Napóleon titkos terve a magyarokkal - II. rész - Történelem Faszagyerekei

  2. Pingback: Érettségi#21: Kossuth és Széchenyi reformpolitikája - www.tortenelemutravalo.hu %

  3. Pingback: Napóleon rohama: az arcolei csata - I. rész - www.tortenelemutravalo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

 
 
 

We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies.
CiyaShop

Join Our Newsletter

Subscribe to the CiyaShop mailing list to receive updates on new arrivals, special offers and other discount information.
Product added!
The product is already in the wishlist!
Removed from Wishlist

Shopping cart

close