Bonaparte Napóleon. Egy név, számtalan legenda. A történelem legnagyobb hadvezére több csatát vívott és nyert meg, mint Caesar, Hannibál és Nagy Sándor együttvéve. A leghíresebb francia császárt már életében temérdek mítosz lengte körül, amelyeket kiválóan használt ki személye népszerűsítéséhez és céljai eléréséhez. A históriák sora halála után tovább bővült, azonban a közhiedelemben több olyan tévhit is elterjedt, melyeket Tévhitek a köztudatban című cikksorozatomban szeretnék megcáfolni.

I. tévhit: Napóleon győzelemre vezette katonáit az arcolei hídon

,,A történelmet a győztesek írják”

– Bonaparte Napóleon

A napóleoni legendakör egyik leghíresebb epizódjára az Első Francia Köztársaság 1796-os, itáliai hadjáratán került sor. Igen elterjedt nézet, hogy az ekkor még tábornok Napóleon trikolórral a kezében vezette rohamra csapatait, akik vezérük bátorságán felbuzdulva elsöpörték az arcolei hidat védő osztrák csapatokat. A legenda rendelkezik valóságtartalommal, azonban az eseményeket jelentősen kiszínezte a propaganda hatalmas potenciálját már pályafutása korai szakaszában felismerő Bonaparte.

Az arcolei csata

A Mantova erődjét ostromló francia had felé két osztrák sereg közelített. Ezek egyesülése esetén a forradalmi gall haderő hatalmas túlerővel nézett volna szembe, ezért Bonaparte a magyar Alvinczi József tábornagy hadoszlopa elé sietett, hogy a mocsarak között ne érvényesülhessen ellenfele csapatainak számbeli fölénye.

1796. november 15-én indult meg a támadás egy Arcole nevű falunál. A franciák egy Alpone nevű patak hídján próbáltak átkelni. Először Napóleon alvezére, Augereau tábornok rohant fel zászlóval a kézben a hídra, de a követői közül oly sokat lelőttek, hogy végül mindenki visszavonult és fedezéket keresett. Ezt látva Bonaparte megismételte alvezére akcióját, hű embereivel a nyomában. Egyes források szerint ekkor az osztrákok beszüntették a tüzelést, ugyanis azt hitték tárgyalni kíván velük egy főtiszt.

Amikor újra tüzet nyitottak, úrrá lett a pánik a jelentős veszteségeket szenvedő franciákon. Sok veterán mellett Jean-Baptiste Muiron, Napóleon szárnysegédje is tábornoka oldalán esett el. A fejvesztve menekülő tömegben a jövőbeli császár lezuhant a hídról, nyakig süllyedve a mocsárba. Leglojálisabb katonái mentették csak meg a fulladástól; a második roham is kudarcba fulladt.

A csata még három napon keresztül folyt. Végül a franciák távolabb átkeltek a folyón, hogy az osztrákok hátába kerüljenek. A két tűz közé szorított Alvinczi kénytelen volt elrendelni a visszavonulást. Az ütközet így a gall sereg győzelmét hozta, igaz, nagy áldozatok árán.

A siker kiaknázása – politikai propaganda a 19. században

A csata után egy szárnysegéd Párizsba érkezett az Arcolénél megszerzett zászlókkal. Elmondta, hogy Bonaparte adta meg a jelet a mindent eldöntő támadásra, trikolórral a kezében.

,,Arról a tényről, hogy a tervezett átkelést nem tudták végrehajtani, diszkréten megfeledkezett”

– Philip Dwyer történész

Ezt követően a Napóleon által támogatott francia lapok, mint a Le Courrier de l’armée de l’Italie (Az itáliai hadsereg hírmondója) és a La France vu de l’armée d’Italie (Franciaország az itáliai hadsereg szemével), megjelentették Bonaparte megható levelét, melyet elesett szárnysegédje özvegyének írt.

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Napóleon a fent említett két újság mellett elindíttatott egy harmadikat is Journal de Bonaparte et des hommes verteux (Bonaparte és az erényes emberek újságja) címmel. Az általa finanszírozott sajtó gondoskodott arról, hogy az arcolei csata úgy vonuljon be a történelembe, mint személyes bátorságának meggyőző bizonyítéka.

Senki sem vitathatja Napóleon merészségét – de azt sem, hogy a huszadik századi diktátorokhoz hasonlóan remek érzéke volt az önreklámozáshoz, és az elsők között ismerte fel a politikai propaganda jelentőségét.

A következő rész tartalmából:
A ,,kis káplár” képes volt befolyásolni egész Európát, azonban a magyarokat mégsem tudta rávenni, hogy a franciákkal szövetségben harcoljanak az őket évszázadok óta elnyomó Habsburgok ellen. Szabadságot kínált, mi mégsem kértünk belőle. Miért fordítottunk hátat a függetlenséget ígérő Napóleonnak? A jövő pénteki folytatásból kiderül…

A sorozat eddig megjelent részei:

Források:
https://histoire-image.org/fr/etudes/bonaparte-propagande-campagne-italie
http://napoleonihaboruk.hupont.hu/8/arcolei-utkozet
https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/20-a-francia-haboruk-idoszaka-17921815-5266/c-a-francia-koztarsasag-elleni-haboruk-1796-tol-1801-ig-5372/i-az-1796-evi-olaszorszagi-haboru-5373/5-a-mantuai-hadjarat-538C/c-a-mantuai-negy-folmento-kiserlet-5395/
https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Nap%C3%B3leon_francia_cs%C3%A1sz%C3%A1r