Nyikolaj Alekszandrovics Morozov

Forradalmár, tudós, mesterlövész

Nyikolaj Morozov (1854-1946) egyike a XX. század első felének kevésbé ismert szereplőinek, pedig élete nemcsak, hogy érdekes, de sok szempontból tanulságos is. Nem sok olyan embert ismerünk, aki olyan sokrétűnek bizonyult, mint Morozov, aki forradalmárságtól elindulva jutott el a tudományokig, majd pedig 87 évesen a legöregebb és hitelesített találatokat elért mesterlövész lett a második világháborúban.

Az első lépések

Morozov 1854-ben született egy földbirtokos és egykori jobbágyparaszt családban. Alapfokú tanulmányai után a Moszkvába került egy gimnáziumba, ahol viszont minden más érdekelte csak a tanulás nem, aminek meg is lett következménye, úgy megbukott, és ki is rúgták. Nem tudni mitől jött meg végül az esze, de önerőből mégiscsak befejezte az iskolát, és leérettségizett,  és a Moszkvai Egyeteme kezdett tanulmányokba. Itt viszont, mily oly sok fiatal, abba a hiába esett, hogy majd ő meg fogja tudni váltani a világot. Az ő esetében egy forradalmár, egy bizonyos Nyikolaj Vasziljevics Csajkovszkij (nem a zeneszerző!) hozta el a változást, aki megismertette az akkoriban egyre divatosabbnak tűnő eszmével, a szocializmussal. Ennek a hatására egyre többet kezdett utazni vidékre, ahol az új eszméről tartott előadásokat a helyieknek, ami viszont egyre inkább a cári titkosrendőrség figyelmét is kezdte felkelteni. Megfordult Svájcban, csatlakozott az Első Internacionáléhoz, ahonnan hazatérve egyből a hűvösön találta magát. Három évig várt az ítéletre, ami 1878-ban született meg. Szerencséjére szinte pont annyit kapott, mint amennyit már leült, így azt beszámolva, szabadon is engedték.

A forradalmár

A szabadlábra helyezés után Morozov újult erővel folytatta a  korábbi életét, de okulva az eddigiekből, immár illegális minőségben folytatta. Belépett az ún.  „Föld és Szabadság” szervezetbe, majd annak egyik vezetője és névadó újságjának titkára lett. 1879-ben Morozov egy másik radikális szervezet tagjai is lett, ami viszont a beszéd helyett a tettekre helyezte a hangsúlyt. Számos merényletkísérletet hajtottak végre II. Sándor cár ellen, és ezeknek az akcióknak Morozov is a részese volt.

Morozov 1880-ban összekülönbözött a forradalmártársaival, és inkább külföldre ment pár hónapra. Innen a következő év elején tért vissza a feleségével, de mivel minden, még maga az utazása is illegálisan történt, újból letartóztatás lett a vége. Ezúttal viszont már nem bántak vele kesztyűs kézzel, így életfogytiglani lett a büntetése. Morozov eleinte a Péter-Pál erődben, majd 1884-től Shlisselburgban töltötte a büntetését.

A tudós

Morozov nem vesztegette az időt a börtönben. Miután hozzájutott pár könyvhöz, folytatta az önképzését. A bebörtönzött forradalmár idegen nyelveket, természet- és társadalomtudományokat tanult, sőt saját tudományos műveket is írt. A börtönévei alatt Morozov megtanult 11 nyelven (!), és 26 kötetnyi kéziratot írt különféle témákban, beleértve a különféle tudományok aktuális kérdéseit is. 1905. október 28-án amnesztiát hirdettek, és Morozovot szabadon engedték.  Szabadulása után főként tudományos munkával foglalkozott, megkísérelte publikálni tudományos munkáit, újra megnősült, és még csatlakozott egy szabadkőműves páholyhoz is.  1911-12-ben Morozovnak ismét börtönbe kellett vonulnia. 1913 elején azonban újabb amnesztiára került sor, és a tudóst szabadon engedték – ezúttal örökre.

A forradalom után

Morozov lelkesedéssel fogadta az 1917-es forradalmat, de nem osztotta teljes mértékben a bolsevikok álláspontját. Az új kormánnyal való nézeteltérések ellenére az egyre inkább prominens tudós folytatta tevékenységét, sőt új állásokat és címeket is kapott. 1918-ban a Természettudományi Intézet igazgatója lett. Az új igazgató kezdeményezésére megkezdődött a természettudományok területét érintő különböző kérdéseket érintő tudományos munkák megjelenése. Ezek a könyvek progresszív elméleteket hirdettek az anyagszerkezet, az űrhajózás stb. területén.

1932-ben a sztálini rendszer utolérte őt is. Egy vizsgálat során ellenforradalmi szervezkedésre bukkantak a hatóságok, aminek nyomán egy időre nem kimondottan önszántából, de vissza kellett költöznie a szülőfalujába. Szinte ezzel párhuzamosan viszont a Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli akadémikusává is megválasztották.

Az orvlövész

Morozov 85 éves korában kezdett érdeklődni a fegyverforgatás iránt. 1939-ben beiratkozott egy mesterlövész tanfolyamra. Tiszteletre méltó kora ellenére elsajátította a mesterlövészet tudományát, majd rendszeresen látogatta a lőteret is, hogy megőrizze a képességeit. Amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót éppen  Leningrádban dolgozott, és azonnal a helyi vezetőséghez fordult, mert önkéntesként a frontra akart menni. Életkora miatt azonban elutasították. A mesterlövész tudós azonban továbbra is leveleket írt, és még azzal is fenyegetőzött, hogy magasabb szinthez fog fordulni.

1942-ben a katonai nyilvántartási és besorozási iroda meghátrált, és Morozovot felvették. Az önkéntes mesterlövész így kimehetett a frontra, ahol az újonc igazi profinak bizonyult. A mesterlövész ahogy egy tudóshoz illik, minden lövés előtt elvégezte az összes szükséges számítást – és kihagyás nélkül talált. Egy hónapos frontszolgálat alatt Morozov körülbelül egy tucat ellenséges katonát és parancsnokot ölt meg. Ezután visszaküldték a front mögé, és felajánlották, hogy újra vegyen részt inkább a tudományos életben. Ezt követően azonban Morozov továbbra is levelekkel bombázta a hatóságokat, és követelte, hogy helyezzék vissza a frontra. Most azonban a levelezés nem hozta meg a kívánt eredményt. A Leningrádi blokád megszűnte után az idős tudós megkapta „Leningrád védelméért” kitüntetést és az első Lenin-rendet.

Tudományos örökség

Leningrádba visszatérve Morozov folytatta tudományos munkáját. A tiszteletbeli akadémikus, forradalmár és mesterlövész 1946. július 30-án hunyt el az otthonában. A tudós emlékére utcákat, vállalkozásokat, egy kis bolygót és egy krátert neveztek el a Holdon. Nyikolaj Alekszandrovics Morozov hosszú és viharos életet élt, de jelentős örökséget hagyott hátra. Munkái számos területet érintettek, és jelentősen hozzájárultak a későbbi gyakorlati eredmények megalapozásához. Morozovot joggal tekintik a 20. század egyik fő természettudósának és az orosz űrtudomány egyik megalapozójának.

https://www.youtube.com/watch?v=IT9evQsAkz0&t=3s

Felhasznált irodalom:

http://www.ras.ru/namorozovarchive/about.aspx

https://en.topwar.ru/165736-revoljucioner-uchenyj-i-snajper-nikolaj-aleksandrovich-morozov.html

https://mikeleloconte.ru/hu/nikolai-morozov-biografiya-morozov-nikolai-aleksandrovich/

https://muegn.ru/hu/pozharnye-avtomobili/uchenyi-morozov-nikolai-aleksandrovich-nikolai-aleksandrovich-morozov.html

Leave a comment

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.

AncoraThemes © | Mészáros Martin 2024. Minden jog fenntartva