Simonyi József óbester

A kuruc kor és a szabadságharc közti időszak hadtörténelmünk egyik legkevésbé ismert időszaka, annak ellenére, hogy a magyar huszárság ekkor kezdte megélni fénykorát, olyan emberek vezetésével, mint Hadik András és a sajnos kevésbé ismert vitézvári báró Simonyi József óbester, a magyar történelem, „legvitézebb huszára”.

1771. március 18-án született a Szabolcs megyei Nagykállóban, a helyi mészáros fiaként. Elemi iskoláit a szülőfalujában végezte, kisebb-nagyobb sikerrel. Tanulás helyett inkább töltötte idejét mozgással, csínytevésekkel és ezáltal szülei idegesítésével. Középiskoláját Máriapócson kezdte a bazilita szerzeteseknél, remélve, hogy ott jobban kordában fogják tartani. Nem jött össze. Egy év után elbocsátották. Második nekifutásra Debrecenbe íratták a Katolikus Gimnáziumba, annak reményében, hogy a nagyváros jobb útra téríti Jóskát. Ez se jött be. József ott folytatta, ahol Máriapócson abbahagyta. Útját betört ablakok, felzörgetett kutyák és kipirult menyecskék kísérték. Emellett bátyjával és katolikus osztálytársaival rendszeresen verték a Református Gimnázium tanulóit, és húzgálták a zsidó gyerekek pajeszát.

Tanult még Nagykárolyban és Pesten is, de ne csak az unalmas iskolaévekről essen szó. Történtek dolgok akkor is, amikor hazautazott rokonlátogatóba. Jóska 16 éves volt, amikor a Simon-udvarban egy megvadult bika éppen az Estván bácsi nevű jobbágyot akarta a túlvilágra kísérni, de szerencséjére ott termett az ifjú Simonyi egy jókora kaszával. A testi ereje, vagy a karbantartásban mutatott precizitása miatt egy csapással véget vetett a bika életének, ezzel megmentve Estván életét és megalapozva a hírnevét.

Szintén 16 éves korában történt, hogy beállt a Greffen huszárok közé. Apja persze nem katonasorsra szánta fiát, hanem a családi hagyomány tovább vivésére. El is vitte egy rokonához, hátha kitanulja a mészáros mesterséget. Jóska azonban már megízlelte a katonaéletet, így egy hazalátogatás során véletlenül jelentkezett a Hajdúböszörményben állomásozó Wurmser huszárokhoz.

Wurmser-huszár

Ekkor beindultak az események. 1788-ban Jóska átesett a tűz-, és vérkeresztségen is a délvidéki oszmán háborúk során. Ebben a háborúban indult meg emelkedése a ranglétrán. Vitézségének köszönhetően 1790-ben vicekáplárra léptették elő. Az öröm mellé egy kis bánat is vegyült. Ugyanebben az évben halt meg az édesapja is. Az örökségül kapott pénzt befektetés helyett a vigasztalódásra fordította, vagyis drága ruhákat és könnyű nőcskéket vett magának.

1792-ben kezdődött hősünk fénykora, a francia ellenes háborúk időszaka. Már a harcok elején kitűnt bátorságával, mikor egy lotaringiai portya során 16 társával nekirontottak 60 francia huszárnak, hiszen a magyar huszárnak még a négyszeres túlerőben lévő ellenség is kevés. A rövid ütésváltás eredményképp 10 foglyot, és 13 lovat zsákmányoltak. 1794-ben meg is érkezett az újabb levél. Jóska tizedesként folytatta a harcot, nagy sikerekkel. Szabadidejében francia tisztek párbajban történő legyőzésével múlatta az időt. Nem kellett sok idő, hogy nagy hírnévre tegyen szert. Katonái tisztelték, ellenségei félték. Bevett módon a következő évben megkapta a soros előléptetést. 1795-ben őrmester lett.

1796-ban a harcok az ifjú Napóleon tábornok vezetésével átkerültek Itáliába. Simonyi itt sem tűrte el, hogy ne hajtson végre egy hőstettet. A Garda-tó melletti csatában 30 ágyút zsákmányolt a francia tüzérségtől. Jutalmul tiszti kinevezést kapott; az 1. ulánusezred alhadnagya, majd a következő évben hadnagya lett.

1799 tavaszán Napóleon újra elkezdte zaklatni a környező országokat, de már nemcsak hadvezérként, hanem Franciaország első embereként. Simonyi hadnagynak ez ellen persze semmi kifogása nem volt, sőt!

1800-ban páran észrevették, hogy egy ilyen kitűnő magyar katona mit keres a lengyel ulánusoknál, mikor lehetne magyar huszár főhadnagy is.

Mi kellhet még egy 29 éves, Blankeinstein-huszár főhadnagynak? Hát a Mária Terézia rend lovagkeresztje! 1802-ben, a folyamatosan kiemelkedő helytállása miatt meg is kapta azt. A rend tagjaként egyenes út vezetett a bárói címhez. 1804-ben I. Ferenc császár oklevelével beemelte a bárók közé, és a ,,vitézvári” előnevet adományozta neki.

A Mária Terézia rend lovagkeresztje

1805-ben ismét háború tört ki. Simonyi a huszárokkal német földön portyázva ott zavarta a francia sereget, ahol csak tudta. Még hősünk képességei sem voltak elegendőek ahhoz, hogy megállítsák Napóleon előretörését, a franciák bevonultak Bécsbe, és megnyerték a Háborút. 4 évvel később Napóleon, mint császár az asperni csatában elszenvedte első súlyosabb vereségét Károly főhercegtől. A hadijelentés Simonyit a legbátrabbak közé sorolta, de legnagyobb haditettét a wagrami csatában követte el, ahol egy híd védelmére osztották be. Két huszárezred, egy zászlóalj sorgyalogos, és 6 ágyú állt rendelkezésére a 30 000 franciával szemben. A franciák lőtávolba érésekor az összes ágyú elkezdte ontani a halált. A hősies ellenállás ellenére a győzelem lehetetlennek bizonyult, ezért utolsó lehetőségként felgyújtották a hidat. Simonyi és emberei az utolsó pillanatban vonultak csak vissza az égő hídról. Hősiességért őrnaggyá nevezték ki, és Károly főherceg személyesen rázta meg a kezét.

A háború alatt sikert sikerre halmozott, de egy az igazán említésre méltó, Drezda felé portyázva az embereivel 392 foglyot ejtett és 126 szövetségest szabadítottak ki. Tovább zsákmány volt még 32 ágyú és 500 kézifegyver. Egy kisebb sereg felfegyverzéséhez elegendő hadianyag beszerezése miatt megkapta az alezredesi rendfokozatot.

A háború utolsó szakasza Lipcsei csatával, a ,,népek csatájával” kezdődött. Simonyi a csata végére érkezett meg egységével, melynek gróf Széchenyi István is tagja volt. A férfi olvasók figyelmébe ajánlom, hogy ajánlott beszerezni egy bőr tárcát, mert mindig jól jöhet az embernek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Simonyi életét is egy ilyen mentette meg.

A harcban már a császár is felfigyelt Simonyira és elrendelte óbesterré (ezredessé) való előléptetését. Ezzel saját ezrede, a Hessen-Homburg regiment parancsnoka lett.

Utolsó nagy haditette az volt, mikor a visszavonuló francia csapatok üldözése közben átúszott a fagyos Rhone folyón és rajtaütött az ellenségen, megakadályozva annak rendeződését. A császár nem győzött már mit kitalálni jutalomképpen. Utolsó ötletként az általa alapított Lipót-rend parancsnokává tette meg.

Lipót-rend parancsnoki keresztje

Meg kell még említeni, hogy nem csak saját uralkodója halmozta el kitüntetésekkel. A porosz király a Pour le Mérite-vel, a királyság legmagasabb kitüntetésével jutalmazta. Az orosz cár a Szent György-rend lovagkeresztjét adta neki, míg a hesseni uralkodó a Katonai Szolgálati Érdemrend parancsnoki keresztjével jutalmazta. Pályafutása során 72 kitüntetést kapott.

A háború után Nagyváradra vezényelték az ezredét. A lovasszázadok Nyíregyházán, Hajdúböszörményben, és Debrecenben állomásoztak. Ez idő alatt jó kapcsolatot épített ki a várossal és aktívan részt vett annak életében. A nagyerdei út megépítéséhez embereivel, és 200 forinttal is hozzájárult. Debrecenben emléktábla őrzi emlékét ma is.

1822-ben nősült meg és végre birtokhoz is jutott a főnemesi rangjához, az Arad megyei Vadászon. Katonái körében szigorú fegyelmet tartott, nem tűrte az engedetlenséget. Statáriumot hirdetett békeidőben, ami nem volt túl szabályos, és miután 4 emberét is kivégezte, felettesei már nem tűrtek. 1825-ben eljárást indítottak ellene, aminek következtében várbörtönre ítélték, és kitüntetéseitől is megfosztotta maga a császár, akitől kapta őket. Simonyit és kortársait is megrázta a büntetés, hiszen ezzel becsületétől fosztották meg. Az udvari haditanács még kérvényt is nyújtott be a büntetés eltörléséről, de a császár hajthatatlan volt. 1832. augusztus 23-án halt meg fogolyként az aradi várban.

Simonyi József óbester korának egyik legvitézebb katonája volt, aki mindenféle előképzettség nélkül, közkatonából vált a Habsburg Birodalom ezredesévé, amely szinte példátlan teljesítmény.

Forrás:
http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/425-430.pdf
http://www.magyarszablyasimonyi.hu/menu/nevadonksimonyiobester/alegvitezebbhuszarelete/
http://www.hir24.hu/idogep/2011/03/18/a-legvitezebb-huszar–simonyi-obester-1771/

8 Comments

Leave a comment

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.

AncoraThemes © | Mészáros Martin 2024. Minden jog fenntartva