Skultéty László
A huszárok mindig is kemény arcok voltak, de közülük is kiemelkedik Skultéty László alakja, aki igaz, hogy nem volt parancsnok, csak zászlótartó, mégis 22 hadjáratban vitte az ezred lobogóját Európa véráztatta csataterein, 80 éven át.
A méltatlanul elfeledett huszár 1738. június 27-én született Trencsén vármegyében, Hegyesmajtényban. Már az édesapja is huszárként őrizte a Habsburg Birodalom népeinek az álmát. A fiút 1750-ben, 12 éves korában, a felesége halála után adta be a Ghillányi-huszárezredbe (’52-től Hadik-ezred) , ahol ő maga is szolgált.
A 18 éves fiatalember pont a híres 1756-57-i poroszok elleni hadjáratban esett át a tűzkeresztségen, ahol sor került Berlin megsarcolására is. Az ifjú Skultéty derekasan kivette a részét a harcból. A berlini csatában még egy elég komoly sebesülést is beszerzett; szuronyt döftek az arcába. A küzdelemben mutatott bátorsága miatt több kitüntetést is kapott az extra zsold mellé.
A sok örömhöz azonban egy elég szomorú dolog is társult. 1760-ban a poroszok foglyul ejtették az apját, aki soha nem került vissza.
1764-től beköszöntött a béke, ami miatt ’68-ban a Hadik-ezredet feloszlatták, így László átkerült a 8. huszárezredhez, ahol pályafutása végéig maradt. Tíz évre rá tizedessé léptették elő és hogy kipróbálhassa az új rendfokozatát, egyből beledobták a nemrég kirobbant osztrák-török háború mélyébe. Újfent kiválóan megállta a helyét. A sok vagdalkozás során persze óhatatlanul becsúszott egy-egy sérülés. Így is lett; egy vágást kapott az állára. A harcban mutatott bátorsága miatt megkapta az Ezüst Vitézségi Érmét, amit II. József nyújtott át neki, valamint ha már ott volt, gyorsan előléptette strázsamesterré és az ezred zászlótartójává.
1792-ben a törökök után a franciák nem fértek a bőrükbe. Hősünk bőszen aprította az ellenséget a Rajna környékén, Észak-Olaszországban, de még Galíciában is. A napóleoni háborúk minden hadjáratát végigharcolta, és ezért a teljesítményért megkapta a Fém Hadseregkeresztet, ismertebb nevén Ágyúkeresztet. A név onnan jött, hogy a lipcsei csatában zsákmányolt francia ágyúkból öntötték ki a kitüntetéseket.
Az ismertséget az 1825-ös Bécsbe vezénylés hozta meg, ahol az ezred 2 évig a császár mellett szolgált. I. Ferencnek (teljesen érthető módon) hamar feltűnt a délceg legények között szolgáló, 87 éves öreg, így hát odament hozzá, és elbeszélgetett vele. Annyira lenyűgözte Skultéty élettörténete és hűsége, hogy tisztté akarta tenni és ezzel kivonni minden munka alól. Skultéty erre csak azt felelte, hogy ő már megmarad zászlótartónak, hiszen a zászlót nem lehet csak úgy elhagyni.
Az uralkodóval történt beszélgetés után igazi híresség lett. Alakos lovas portréja több kávéház, kaszinó, de még családi ház díszeként is szolgált.
1830. szeptemberében került sor az utolsó hadgyakorlatára, ahol még 92 évesen is ő tartotta az ezredzászlót díszszemlén! A következő évben szerelték csak le, amikor már nem tudott lóra ülni, 81 év szolgálat után. A leszerelését követően nem tudta élvezni a polgári életet, de valószínűleg nem is akarta. 1831. augusztus 19-én, Aradon hunyt el.
Skultéty élete során 22 hadjáratban vett részt, 4 uralkodót szolgálva. Mélyen vallásos volt és ízig-vérig katona. Soha nem nősült meg, csak a hadseregre és a hazája szolgálatára koncentrált. A magyar mellett anyanyelvi szinten beszélt szlovákul, németül és egy kicsit franciául.
Emlékét csak a rokonság és a birodalom polgárai őrizték, aztán váratlanul a XX. század elején kitörlődött a köztudatból, annak ellenére, hogy Háry János karakterét is róla mintázták.
11 Comments
„A magyar mellett anyanyelvi szinten beszélt szlovákul, németül és egy kicsit franciául.”
A mai napig nincs tisztázva, hogy melyik is volt az anyanyelve ezek közül. Mondjuk neve alapján én hajlok arra, hogy szlovák eredetű volt, meg az is igaz, hogy Trencsén vármegyében az Újkortól kezdve mindenképpen nagyon alacsony volt a magyar lakosság aránya, jobbára szlovákok lakták. Ettől persze még simán lehetett magyar identitása az öregnek, szóval nehéz ügy ez.
namármost.
1738ban született, írod.
1825ben pacsizott ferenc császárral, 75 évesen, írod.
időutazott közben 12 évet előre? nem írod…
@paráznabillegető: Írom, hogy nem tudok számolni. Javítva.
Az életéről van egy jó könyv, asszem a címe: 83 év nyeregben.
A szlovákok lenyúlták maguknak:
kitekinto.hu/karpat-medence/2013/06/13/az_orok_huszar_hamvain_vesztek_ossze_a_magyarok_es_a_szlovakok/
Igy van, a szlovákok és románok lenyulták. A szlovákok gyártottak egy hőst maguknak a románok meg megszabadultak egy helyi zarándokhelytől. Mi meg szinte szó nélkül aszisztáltunk.
Rohadékok
http://www.nyugatijelen.com/kronika/szlovak_es_roman_hivatalossagok_vettek_reszt_skultety_laszlo_kihantolasan.php
Az általam egyébként nagyra becsült blogger egy kicsit tovább is kutakodhatott volna legalább az interneten. Az aradi magyarság egészen addig őrizte emlékét, ápolta, rendszeresen koszorúzta sírját, amíg a szlovák és román illetékesek neki álltak átírni a történelmet:
http://www.nyugatijelen.com/kronika/ujratemettek_skultety_laszlo_foldi_maradvanyait_hegyesmajtenyban.php
Előzmények:
http://www.nyugatijelen.com/kronika/kulfold/magyar_felirat_is_lesz_skultety_laszlo_uj_sirjan.php
http://www.nyugatijelen.com/allaspont/puskel_peter/elvittek_a_legoregebb_huszart.php
@akist: Olvastam az újratemetéséről, de szándékosan nem akartam politikai vitát generálni (annak ellenére, hogy nekem is megvan a véleményem a témáról) a blogon.
Arról tényleg nem tudtam, hogy az aradi magyarság megőrizte az emlékét (ami dícséretes), de sajnos ez az „összképen” nem változtat, hogy bizony a magyarok jelentős része még csak nem is hallott róla.
@Gregoory: Igen, sajnos az összkép elég sivár, különösen történelmi Magyarország emlékhelyei merülnek feledésbe…
Kár, hogy így feledésbe merült a neve… Megérdemelné, hogy gyakrabban emlegessék, legalább hagyományőrző körökben, rendezvényeken.
Ezennel Bukarestet átneveztettem Skultétyvárosra. Hogy a bocskoros olájok ne érezzék, hogy diktálva vagyon nékik, opcióként választhatnak a Lacibáfalva között is. Az olájok amúgy is könnyen vannak, a tányért csak kitörlik a tenyerükkel osztán fölrakják a polcra.
Amennyiben a tótok akár drótos, akár üveges szakmai háttérrel csak elröhintik magukat, hanyatt lökésük mellett Pozsony főutcáját Skultéty László névre azonnal átnevezni rendelem el.
A Rogán meg kezdjen el azon gondolkodni, hogy az öreg a zászló helyett milyen újságot lobogtasson a kezében. Úgy értve, hogy a következő köztéri karakterszobor ötlete keretén belül. A Rogán amúgy is nagy gondolkodó, – mondjuk arra utasítom, hogy miattam ne gondolkodjon ennyit, mert még kisodródik a végén.
Csak ennyit akartam utasításba adni és a továbbiakban több tiszteletet a valódi huszároknak. A gyászhuszárok pedig nem kaptak lapot, a kibiceknek kuss a neve.