Tegyen egy próbát, biztos talál az érdeklődésének megfelelőt

Korábban egy talált, töredékes újságdarabból egy korabeli beszámolót mutattam be, ami az 1944-es belgrádi bombázásról szólt. Igen ám, de a szakadozott újságnak van egy másik oldala, amit most kívánok közölni. A sporthír 1944. április 29-én felhívja a figyelmet a 30-án megrendezésre kerülő két eseményre: a magyar labdarúgó bajnokság meccseire, ami csak töredékesen maradt meg a papíron, és egy bajnoki kardvívó tornára Nagyváradon. Először is röviden bemutatásra kerülnek a beszámolóban is felsorolt olimpikon vívóink, a nagyváradi bajnokság eredménye és végül a labdarúgó mérkőzések eredményei.

A korabeli beszámoló

„Négy kardbajnok,

Maszlay, Beczelly, Gerevich és Rajcsányi

ellen öt bajnokjelölt

Nagyvárad, Szent László városa lesz a szính[elye] … […]szikusabb (talán legklasszikusabb? – a szerk.) magyar sportág, a kardvívás bajnoki versenyének. A Magyar Vívó Szövetség eléggé nem dicsérhető sportpolitikát folytat, amikor hazafias, történelmi magyar szempontok szem előtt tartásával jelölte ki a bajnoki döntők színhelyét. A magyar vívás ezzel a kegyeletes aktussal hódol az Árpádházi (sic!) nagy és szent király emlékének, a Szent László esztendejében.

Már közöltük, mily óriási küzdelmet vívtak csütörtökön a döntőbe jutásért. Így Nagyváradon négy bajnok:

Maszlay, Berczelly, Gerevich és Rajcsányi.

            ellen az öt fiatal bajnokjelölt száll elszántan harcba. Ez az öt fiatal:

Nedeczky dr., Palócz, Német, Csiszár és Papp.

Nagyváradon vasárnap a sportszerető váradi közönségnek irigylésre méltó sportcsemegében lesz része. Hisszük, hogy a kis Olimpiával felérő magyar kardbajnokság a nagyváradi vívósportra is termékenyítő hatással lesz.

Berczelly Tibor,

a honvédtisztek háromsz[oros] kardbajnoka, a biztos szemű tőrbajnok, a kötélidegzetű céllövő pisztoly-bajnok, az egyik legküzdőképesebb magyar versenyző, a kardbajnokság védője és nagy esélyese.

Budapesten

Csak az Üllői-úton kezdenek 3 órakor

Másutt mindenütt korábban kezdik az NB I mérkőzéseket az esetleges légitámadások miatt.

A hét folyamán ismertettük már a szövetség álláspontját és szabályrendeletét azokkal a vasárnapi labdarúgó mérkőzésekkel kapcsolatban, amelyeket netán megzavar a légiriadó. A szö[…] …

Vidéken fél 12: Kolozsvár-Nagyvárad vezeti: K. Nagy P. 2 ó: Sz[ol]nok-Kinizsi, vezeti: Harangozó … 3 ó: Salgótarján-Gamma, vezeti: Németh L. 3 ó: Tisza-Új[v]idék …”

A többi része nincs meg, a pontozott részek már korábban megsérültek. Vegyük sorba az írottakat.

A négy kardbajnok: Maszlay, Berczelly, Gerevich és Rajcsányi

Maszlay Lajos (Bp., 1903. okt. 2. – Bp., 1979. dec. 1.): világbajnok, olimpiai bronzérmes vívó, katonatiszt. Tőr-, párbajtőr-, és kardvívó. Három olimpián is részt vett (1936, 1948, 1952). „1948-ban a londoni olimpián tőr egyéniben a 3. helyen végzett. 1952-ben a helsinki olimpián a 3. helyezett tőrcsapat tagja. 1937-ben a világbajnok kardcsapat tagja. 1953-ban a VB. 3. helyezett tőrcsapat tagja. 1933-ban és 1935-ben az Európa-bajnok kardcsapat tagja. 1933-ban a tőrcsapattal EB 2., 1935-ben a tőrcsapattal EB 3. helyezett. 1934-ben az EB 4. helyezett tőrcsapat tagja. 1938-ban kard egyéniben m. bajnok. 1931-től 1951-ig 24-szeres csapatbajnok. Mindhárom fegyvernemben m. válogatott: kardban 1933-tól 1952-ig 28-szor, párbajtőrben 1931-től 1935-ig 2-szer, tőrben 1931-től 1953-ig 40-szer.” – olvasható az Arcanum oldalán.

Berczelly (Berczeller) Tibor (Rákospalota, 1912. jan. 3. – Bp., 1990. okt. 15.) háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, 1990 október 15-én, 78 éves korában hunyt el.

„Ludovikát végzett, csapattiszt volt, tanított a Sporttiszti Iskolán, a világháború után pedig a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelőjeként dolgozott. Megalapította az Olimpiai Bajnokok Sportiskoláját, majd edzősködött. A magyar kardvívás rekordere, aki nyolc egyéni bajnoksággal vezeti az örökranglistát és további húsz bajnoki címet is szerzett. Három olimpián igazi csapatemberként segítette győzelemre a magyar kardvívást. Már Berlinben is ott volt, Londonban mind a négy csörtéjét megnyerte az olaszok elleni döntőben. Helsinkiben pedig az akkori örök riválisok 7:5-ös vezetésénél a Nostini elleni 5:0-ás győzelemmel adta vissza a reményt, s a csapat folytatta sorozatát. A csapatverseny hőse Kovács Pál és Gerevich Aladár mellett, az egyéni versenyben is a dobogón állt. Sokoldalúságának bizonyitékaként a bronzérmes tőrcsapatban is vívott. Nagy erejű “fenyítő” vágásaitól rettegtek az ellenfelek. De egyben nagyszerűn képzett vívóként tisztelték. Barátai „Suta” néven szólították, a balkezes, heves vérmérsékletű, de meleg szívű sportembert, aki sokoldalúságának bizonyítékaként pisztolylövésben is bajnok, válogatott volt.” – olvasható a Magyar Olimpiai Bizottság archívumában.

Gerevich (Gerei) Aladár (Jászberény, 1910. márc. 16. – Bp., 1991. máj. 14.) hétszeres olimpiai bajnok kardvívó, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja. A kard mellett tőrben is kiemelkedő eredményeket ért el. „1932 és 1960 között a Nyári Olimpiai Játékokon a kard csapatversenyeken hat alkalommal volt tagja a győztes magyar csapatnak.”

„Italo Santelli tanítványaként emelkedett a magyar kardvívás virtuózaként az utolérhetetlen világklasszisok sorába. Ellenfelei, vetélytársai véleménye szerint vívásában egyszerűen lehetetlen volt gyengeséget találni. Három évtizeden át tartozott a legjobbak közé. Első olimpiai bajnokságát 1932-ben Los Angelesben – még huszonkét éves újoncként -, a hetediket magyar rekorderként 1960-ban, Rómában, ötvenesztendős korában szerezte. A világháború idején még két olimpia ki is maradt az életéből. Európa- és világbajnokságokon még huszonkét érmet (tizennégy aranyat kardban és tőrben), valamint harmincnégy magyar bajnokságot nyert. Szerénysége vetekedett a tudásával.” – olvasható a gerevichaladar.hu oldalán.

„Ellenfele a kitűnő olasz vívó, Nedo Nadi írta rólamég 1931-ben: „… mindene megvan ahhoz, hogy világklasszis legyen: fiatalság, pompás fizikum, ragyogótechnika. Különösen a fizikuma olyan, amilyet még nem láttam. Egy mókus nem lehetne fürgébb, gyorsabb, mint ez az alig tizennyolc évesnek látszó ifjú.” Egy híres magyar vívó, Ozoray(Schenker) Zoltán az 1948-as egyéni olimpia győzelme után mondta róla: „Mindent tud, amit a vívásban tudni érdemes. Maga a megtestesült technika.” – olvasható a Nemzeti évfordulóink 2010-es kiadásában.

Rajcsányi László (Bp., 1907. febr. 16. – 1992. szept. 05.) háromszoros olimpiai bajnok kardvívó.„A magyar kardvívás egyik nagy egyénisége. Az 1933-ban Budapesten rendezett Európa-bajnokságon jutott a legjobbak közé. Ezt követve két évtizeden át a nemzetközi élvonalhoz tartozott. Három olimpián (1936, 1948, 1952) és három világbajnokságon (1937, 1951, 1953) vívott az aranyérmes magyar csapatban. A rendkívül technikás vívó elsôsorban a csapatversenyeken jeleskedett. Közel négy évtizeden át különbözô, vezető beosztásokban szolgálta a fôváros közigazgatását. Fômérnökként vonult nyugalomba. A hazai sportéletben sokáig mellôzték, mert 1956-ban, a forradalom idején a vívó szövetség elnökévé választották. Egykori egyesülete, a Magyar Atlétikai Club 1990-beli újjáalakulása során a patinás egyesület elnökévé kérték fel.” – olvasható a Magyar Olimpiai Bizottság archívumában.

A bajnokjelöltek: Nedeczky dr., Palócz, Német, Csiszár és Papp

Dr. Nedeczky László (Bp., 1913. szept. 19. – 2008. máj. 25.) részt vett a BVSC vívószakosztály megalakításában 1949-ben. Az 1972-es müncheni olimpián saját nevelésű vívóival egyedülálló sikereket értek el. Versenyzőink két arany-, négy ezüst- és két bronzérmet nyertek dr. Bay Béla irányításával. A Magyar Vívó Szövetség elnöke, Tömpe István az alábbi levelet írta Nedeczkynek az olimpián elért eredmények értékelése után: „A Nemzetközi Vívó Szövetség által kiírt Nemzetek Nagydíját ezzel a teljesítménnyel – tíz év után ismét – a magyar vívó válogatott nyerte, melyre joggal lehet büszke minden sporttársunk és minden sportszerető magyar. Engedje meg, hogy Önnek, mint a Bp. Vasutas S.C. Szakosztály vezetőjének és Önön keresztül a szakosztály valamennyi dolgozójának, akik elősegítették olimpiai versenyzőink sikeres felkészülését az MVSz Elnökségének elismerését és köszönetét tolmácsoljam, további munkájukhoz jó egészséget és sok sikert kívánjak. Budapest, 1972. október 20. Tömpe István elnök”

Palócz Endre (Bp., 1911. márc. 23. – 1988. jan. 11.) olimpiai bronzérmes.

„1937-től 1956-ig mindhárom fegyvernemben szerepelt a magyar válogatottban. Nemzetközi versenyeken elért valamennyi jelentős eredményét és összesen tizenegy magyar bajnoki címét is csapattagként érte el. Részt vett az 1948. évi és az 1952. évi olimpia tőr egyéni és csapatversenyein, csapatban ötödik, illetve harmadik helyezést ért el. Kétszer volt a világbajnok kardcsapat és kétszer a világbajnoki harmadik helyezett tőrcsapat tagja. Az 1956. évi olimpián már nem vett részt. Az aktív sportolást 1957-ben fejezte be.” – írja róla a wikipédia.

Némethről nem találtam érdemben sok információt, mindössze annyit, hogy ő is HTVK tagja volt, éppen úgy, mint Berczelly vagy Maszlay. Egy 1943-as sporteseményről feljegyzik, hogy „a HTVK-ban a szívósan küzdő Maszlay és Berczelly vívott legjobban. Kovács sokat bizonytalankodott, a kis Németh pedig négy vereség ellenére is hozzájárult a HTVK győzelméhez, mert valamennyi asszóját 5:4 arányban vesztette el.”

Csiszár Lajosról annyit sikerült kinyomoznom, hogy egykoron Santelli tanítványa volt – éppúgy, mint Gerevich -, és egy kis vívó klubot vezetett a Pennsylvaniai Egyetemen.

Papp Bertalan (Tiszaföldvár, 1913. szept. 7. – Bp., 1992. aug. 8.) kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, sportvezető, kaszkadőr.

„1947 és 1954 között tizennyolcszor szerepelt a magyar kardválogatottban. Kiemelkedő eredményeket a magyar kardcsapat tagjaként ért el. Legjobb egyéni eredményét 1947-ben „vívta” ki, amikor magyar bajnok lett. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon, Londonban, majd az 1952. évi nyári olimpiai játékokon, Helsinkiben is tagja volt az olimpiai bajnokságot nyert csapatnak. 1953-ban világbajnok volt csapatban.” – derül ki a wikipédiáról.

A nagyváradi kardvívó bajnokság

Az 1944-es magyar vívóbajnokság volt a negyedik magyar bajnokság. Budapesten tartották a férfi és a női tőrbajnokságot, illetve a férfi párbajtőrbajnokságot, viszont Nagyváradon került megrendezésre a férfi kardbajnokság, amit április 30-án, vasárnap tartottak meg. Ez azért külön említésre méltó, mert vidéken csak három alkalommal rendeztek vívóbajnokságot – 2006 és 2007-ben Gödöllőn.

„Kik jutottak be a nagyváradi kardvívó bajnokság döntőjébe?

Csütörtökön délután 6 órai kezdettel a HTVK Váci-utcai termében rendezte a Magyar Vívó Szövetség Magyarország 1944. évi egyéni kardvívó bajnoki versenyének előmérkőzéseit. Az előmérkőzések után az I. csoportból Maszlay HTVK 6 győzelemmel, Rajcsányí MAC 4 gy. és Papp HTVK 3 győzelemmel, a II. csoportból Pálócz MAC 5 győzelemmel, dr. Nedeczky BEAC 4 győzelemmel és Berczelly HTVK 4 győzelemmel, a III. csoportból pedig Gerevich MAC s győzelemmel, Csiszár HTVK 4 győzelemmel és Németh HTVK 4 győzelemmel jutott a kilences döntőbe, melyet vasárnap vívnak meg” – olvasható az Ellenzék, 1944. április 28.-i számában.

Az előmérkőzések eredményei után vetődik fel a kérdés: mi történt a bajnokságon, és ki lett a bajnok? Ezekre a kérdésekre a Keleti Újság 1944.05.02.-i keltezésű keddi számában kapunk választ, aminek már a címe is beszédes:

„Berczelly a kardbvívóbajnok

Nagyvárad, máj. 1. Vasárnap [1944.04.30. vasárnap volt, 05.01 pedig hétfő, a rendezvényt vasárnap tartották meg. – a szerk.] délután rendezte a Nagyváradi SE a református kultúrpalota gyönyörűen feldíszített termében Magyarország egyéni kardbajnoki versenyének döntőjét a Szent László Kupáért. […] Eredmények a következők:

Magyarország 1944. évi egyéni kardvívó- bajnoka Berczelly (HTVK) 7 győzelemmel. 2. Gerevich (MAC) 6 gy. 3. Maszlay (HTVK) 5 gy. 4. Rajcsányi (MAC) 5 gy. 5. Németh (HTVK) 4 győzelemmel.”

Az alábbi linken látható egy archív felvétel Kardvívás bajnokság Nagyváradon címmel Berczelly Tibor győzelmével: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5705#

Az 1943-1944-es magyar labdarúgó-bajnokság

„A Nagyváradi AC történelmet írt a magyar bajnokságban [1943. augusztus 22. és 1944. június 4. között rendezték – a szerk.], ugyanis 1944-ben első vidéki csapatként szerzett bajnoki címet. A II. világháború és a front közeledése miatt több meccset is el kellett halasztani Kolozsváron és az ország más részein.” – olvasható a wikipédián.

Jöjjön végül az 1944.04.30-án megtartott és az újság által felsorolt meccsek eredményei:

• Kolozsvár – Nagyvárad 2-1
• Szolnok – Kinizsi (Vasas) 2-1
• Salgótarján – Gamma Fc 2-3
• Tisza (Szeged) – Újvidék 4-2

Az alábbi link a Kolozsvár – Nagyvárad meccsről tudósít: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5702

Bár a töredéken nem szerepelnek, de minden bizonnyal feljegyzésre kerültek, csak megsemmisült a papír többi része. Éppen emiatt felsorolom azon a napon történt többi meccs eredményét is:

• Újpest – Kispest 1-2
• BSZKRT – Debrecen 0-4
• Elektromos – Diósgyőr 2-5
• Ferencváros – Csepel 1-2

Felhasznált források:

Keleti Újság. 1944. május (27. évf. 98. szám) 5. oldal

Ellenzék. 1944. április (65. évf. 95. szám) 5. oldal

Magyar Olimpiai Bizottság archívuma

Nemzeti évfordulóink 2010

Arcanum adatbázisa

gerevichaladar.hu

wikipedia.org