Szigetvár ostroma I. rész

„Szemem fénye, szívem vére kedves fiam! Amit írtál tudomásul vettem, és megértettem. Te tudod azonban, hogy a mi családunk a bátorság szilárd talaján áll, s nekünk nem illik senkinek beszélni gyengeségről, és tehetetlenségről, mert ez gyávaság lenne tőlünk. Ilyen élet nekem nem kell. Amíg élek a pasa a várat nem kaphatja meg tőlem.” Zrínyi Miklós levele fiának, Györgynek. 1566 szeptember 5.

barabas-zrinyi_1.jpg

Magyarország a XVI. század második felére állandó hadiesemények színterévé vált. Tényleges ütköző állam lettünk két világbirodalom között, ahol a vérünk hullása senkinek sem számított. Következő két részes írásomban szeretném bemutatni a Mohács után kialakult helyzetet, a zavaros időket, két nagyhatalom összecsapását, amely, majd egy mintegy 2300 fős sereg hősies ellenállásán törik meg 1566 szeptemberének első napjaiban.

Sziget a viharban. 1566. I. rész

Rengeteg veszett Mohácsnál. De a súlyos vereség ellenére, (amely csak később fedte fel valódi arcát) a király eltűnése, majd a halála volt az egyik legnagyobb csapás. Az ifjú II. Lajos halála csak hetekkel az ütközet után vált bizonyossá, addig egymásnak ellentmondó hírek kaptak szárnyra. A török haderő kivonult az országból, átadva a terepet a martalóc, gyülevész fosztogató rácoknak, akik még kegyetlenebbül bántak a magyarokkal, mint a törökök. De az országnak király kellett. A Habsburgok rögtön be is jelentették trónigényüket, Mátyás, és III. Frigyes megállapodására hivatkozva. (1463-ban a Szent Korona „megőrzéséért és visszaszolgáltatásáért” cserébe Frigyes feltétele többek között az is volt, hogy ha Mátyás törvényes fiú utód nélkül hal meg, a Habsburgokra száll a magyar korona. Ny.Gy) Ami most, Jagelló Ulászlónak a fiának a halálával ismét aktuálissá vált.

Ugyanakkor a magyar párti rendek magyar királyt akartak. Így lett előbb Szapolyai János megválasztva János király néven, a német párti urak pedig Habsburg I. Ferdinándot ismerték el választott uralkodójuknak. Az ország három részre szakad. A török pedig sorra vezette a hadjáratait hol Bécs, hol a magyar végvárrendszer ellen. Évtizedek teltek így el belháborúkkal, vérzivatarokkal, Buda elestével, amikor az idős 71 éves Szulejmán 1565-ben a máltai török fiaskó után utoljára fordította a lovát Magyarország felé.

Szulejmán szultán.

20120828-mohacsi-csata-i-nagy-szulejman-szultan1.jpg

Az 1520-ban trónra lépett 26 éves ifjú Szulejmán 46 éves uralkodása alatt érte el az Oszmán-Török Birodalom a hatalma csúcspontját. Atyjával, I Szelimmel ellentétben ő a nyugati hadjáratokra helyezte a fő hangsúlyt. (13 hadjáratot vezetett személyesen, ebből hetet Magyarország ellen, de a hazánkat teljesen soha nem tudta elfoglalni.) Az ő vezetésével veszítjük el 1521-ben Nándorfehérvárt, ő győz Mohácsnál, Budáig vonul, kifosztja, és felgyújtatja. 1529-ben Bécset ostromolja. 1541-ben Budát ragadja ki a kezünkből. Tehetséges, sokoldalú hatalmas uralkodó, akinek a birodalma Észak-Afrikától a Perzsa-öbölig terjed. Hódoltatja a Krími Tatár Kánságot, a Balkán népeit, Havasalföldet, Moldvát, és sajnos Erdélyt is.

II.Miksa

230px-nicolas_neufch_tel_002.jpg

Az akkori világ ellenpólusaként Szulejmánnal szemben II. Miksa állt. Az 1564-ben apját, Ferdinándot követő uralkodó már az életének a közepén állt. 38 évesen került a trónra. A dinasztia, aminek a tagja volt, szintén kiterjed hatalommal rendelkezett. Német-Római Császár, Cseh és Magyar király. A rokoni szálak révén a Habsburg ház uralja Dél és Közép Amerikát, és a nyugat-indiai szigetvilágot. Ez a két erő készül összecsapni Szigetvárnál.

1565-ben a Török Birodalom helyzete megingott. Nagy a birodalom, de nagy a határa, és sok az ellensége is. Perzsiában felkelés tört ki, Máltát 4 hónapig sikertelenül ostromolták a muzulmánok a Johannita lovagrend óriási vereséget mért rájuk, és a birodalom több pontján is forrongások vannak.

„Arany és drágakő nem uralkodik. Engedelmességet csak a szablya szerez, és biztosít.” Ibrahim nagyvezír

A szultáni had 10 éve nem járt Magyarországon, az egri kudarc még mindig érzékenyen érintette Szulejmánt. Ő maga pedig már 22 éve nem vezetett hadat. Az eredeti célpont Bécs volt. A török hadvezetés, csak a végső célban értett egyet, a támadási irány bizonytalan volt, de a szándék nem.

„Felséges urunk kész a hadjáratra. Az Oszmán dinasztia padisahjának gyertyája az ellenség zsírjától szokott világítani. Íme, felséges urunk az iszlám hadseregével indulóban van, lába már a kengyelben. Szokollu Mehmed pasa szavai Hosszútóti György magyar követhez.

szigetvar_1566_002.jpg

1566 májusának elején gyülekezett a török haderő, kiegészülve a havasalföldi, moldvai és a krími tatár segédcsapatokkal. A sereg gerincét a muzulmán elit egységek alkották; a szpáhik és a janicsárok. Létszámuk körülbelül 30 ezer fő lehetett. A komplett sereg a korabeli források szerint 120-155 000 fős volt. A mai szakértők ezt nem teszik többre, mint 100 000. A roppant sereg a szokásos Konstantinápoly- Szófia-Nis hadiutat rekordidő – 49 nap –  alatt tette meg, és ért a történelmi Magyarország déli határához, Nándorfehérvárhoz. De a Duna és a Száva áradása miatt egy 150 kilométeres kerülőre kényszerültek. Úttalan utakon vonultak, miközben 2 ezer málhahordó teve pusztult el. A nagy siettség ellenére így is két napig tartott, míg a szultáni sereg átvonult a vert hídon. Itt Szulejmán kettéosztotta a seregét. Egy kisebb mintegy 15 000 fős had Gyula ellen vonult, hogy megsegítse a temesvári pasa már ostromra készülő csapatait, míg a fősereg Eger felé tört volna előre. Ám a szultán ekkor rossz híreket kapott. Siklósnál egy vonuló török menetoszlopot megtámadtak a magyarok, és az ő egyik kedvenc emberét, Mohmmed tirhalai pasát fiával együtt levágták. Két zászlót, hat szekér ezüstneműt, 17 ezer aranyat zsákmányoltak, és számos foglyot ejtettek. Szulejmán mérhetetlen haragra gerjedt. Seregét a támadó Zrínyi Miklós volt horvát bán, szigetvári kapitány ellen fordította…

Forrás:
Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Szulejmán 1566. évi hadjárata Magyarország ellen.
Zsolnai Gábor: Zrínyi Mikós korának a haditettei.
Horváth Gábor: Sziget a viharban.
Következik:
„Azért fontos hogy igaz magyarok legyünk, hogy jó horvátokká tudjunk válni.”
Nyitray György

Leave a comment

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.

AncoraThemes © | Mészáros Martin 2024. Minden jog fenntartva