Szondi György

146 fő vs. 12 000. Több bevezetést nem is szeretnék írni. Szondinak acélból voltak a golyói.

gyorgy_szondy_plaque_bp06_szondi2.jpg

Szondi György származásáról nincs pontos információ. Valószínűleg jobbágy vagy mezővárosi polgár szülőktől származott, majd saját erejéből küzdötte fel magát a várkapitányi tisztségig. A Szondi név is felvett név, amit valószínűleg Szond mezővárosából kreált. Eredetileg Suhó volt a neve.

A kis Szondit Révay Ferenc nádor helyettes karolta fel. Ő tanította az írásra-olvasásra és a harc alapvető fortélyaira is. Az 1526-os mohácsi csatában is részt vett, majd a vereséget követően folyvást azon munkálkodott, hogy visszafizesse a törököknek a kedvességet.

A harcokban mutatott vitézségéért 1540-ben nevezték ki Drégely élére, ami a következő évtől, Buda, Visegrád és Esztergom elestétől kezdve kiemelt fontosságú lett. A fontossága ellenére a vár rosszabb állapotban nem is lehetett volna.

Gyönyörű középkori erődítmény volt, tehát magas, vékony falú, ami a 16. században már konkrétan használhatatlannak számított. Ráadásul a század első felétől kezdve már csak vadászkastélynak használták az érsekek. A vár állapota a folyamatos pénzhiány és a más rendeltetés miatt tovább romlott. Ha ez nem lett volna elég, még egyszer egy villám is belecsapott a lőszerraktárba, felrobbantva azt. A friss kapitány ennek ellenére próbálta a lehetőségeihez képest a legtöbbet kihozni a helyzetből.

Az 1541-es nagy hadjárat után 1547-ben indult meg az újabb török roham. A fényességes padisah csapatai sorra vették be Nógrád várait és már csak Drégely magányos falai álltak közte és a gazdag bányavárosok között. Szondi is felismerte ezt, ezért folyamatosan jelezte a főnökeinek, hogy ebből baj lesz, de csak süket fülekre talált.

1552-ben jött is a következő menetrendszerű támadás. A törökök több irányból is támadták az ország megmaradt részét. Drégely felé Hádim Ali budai pasa vonult a 12 000 fős seregével. Szondi kicsiny várát ekkor mindössze 80 fő védte. 16 lovas, 60 gyalogos, 1 tüzér és 3 várőr. Kétségbeesett levélváltás kezdődött. A környékbeli városok csak néhány katonát tudták küldeni. Selmecbánya adta a legnagyobb segítséget, 26 zsoldost. A felvidék maradékát védő győri főkapitány, Erasmus von Teuffel (akit a magyarok csak Ördög Rézmánnak neveztek) a segítségkérésre még csak meg sem moccant. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem fognak jelentős támogatást kapni.

Az még hagyján, hogy nincs felmentő sereg, de még le is léptek páran. Köztük volt az alkapitánya, Bekefalvy Gergely is, aki arra hivatkozva szívódott fel, hogy sok hónapnyi zsoldot nem kapott meg. Igen ám, csakhogy a többiek is elvoltak már maradva rendesen a fizetésükkel. Csak Szondinak 322 forinttal tartozott a kincstár.

A védők az ostrom kezdete előtt még gyorsan felgyújtották a kinti szénakészletet, majd behúzódtak a várba és készültek az ostromra. 146 fő. Ennyinek kellett ellenállnia a 12 000-nek.

Július 6-án megkezdődött az ostrom. A török tüzérek, a topcsik minden tudásukat bevetették, hogy szétlőjék az ódivatú várat. Egy rövid előkészítést követően Ali rohamot vezényelt. Szerencsére a magyarok vissza tudták verni az első támadást, de visszaszorultak a fellegvárba, a törökök meg felgyújtották a lentebb elhelyezkedő palánkvárat.

A következő két nap megállás nélkül ágyúzták a várat. Szinte semmi nem maradt belőle, mire 8-án rohamra került sor. A védők ezt is visszaverték. Ali alig hitt a szemének, hogy ez a maroknyi, mindenre elszánt magyar képes dacolni az ő világverő seregével. Újra ágyúzást kellett elrendelnie.

Július 9-én este, a pasa a szomszédos Oroszi papját küldte, hogy győzze meg ezt a csökönyös magyart, adja fel a várat és mentse az életét. Szondi azonban nem adta fel, még a biztos halál árnyékában sem. Az megadás ajánlatára csak ezt a választ tudta a pap vinni: „A basa uraság ahhoz későn kelt már, és tőle kegyelmet nem vár soha, mert azt ő Krisztustól fog kérni.”

Szondi, miután megmondta a véleményét a papnak, előhozatott két török foglyot, majd magához hívatta az apródjait. Mind a foglyokat, mind a két apródot drága ruhába öltöztette, teletömte a zsebeiket pénzzel és elküldte a pasához, azt kérve, hogy bánjon velük tisztességgel, neveljen belőlük vitézeket. Szondi saját magára nézve, csak tisztességes temetést kért.

A pap távozása után máglyát rakatott és tűzre vetett minden értéket, leölte a lovait, majd ezt követően gyors meggyónt, felcsatolta szablyáját és várta a rohamot. Nem kellett sokat várnia. A törökök vérgőztől megvadulva rontottak rá a megfáradt védőkre. Maga a kapitány az első sorban osztogatta a csapásokat. Oroszlánként küzdött, noha több sebet is kapott. Az egyik sérüléstől már lábra sem bírt állni, így fél térdre ereszkedve harcolt tovább, egészen addig, amíg egy-egy szerencsés lövés mellen és fejen nem találta. A védők az utolsó emberig harcoltak.

A törökök Szondi fejét levágták, majd díszszemlére vitték, de ezt követően a pasa állta a szavát; rendes temetést biztosított neki, sírjára lobogós lándzsát tűzetett.

Drégely eleste után a szomszéd Ság és Gyarmat védői megfutottak, üresen hagyva a várakat. A gyáva Teuffelt is utolérte a végzete. Egy hónap múlva ütközött meg Ali seregével, ahol ott is maradt a csatatéren.

Szondi György és katonáinak hősies helytállását a két apródja, majd Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg az utókor számára. Később Arany János egy balladában tette halhatatlanná.

 Szondi szarkofágja Drégelypalánkon

Forrás:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1552_julius_9_szondi_gyorgy_hosi_halala/
http://www.szondi-bgy.sulinet.hu/iskolankrol/szondi-gyoergy.html
http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/461-%C3%A9ve-halt-meg-szondi-gy%C3%B6rgy
http://magyarokforrasa.hu/szondy-gyorgy-a-dregelyi-hos.html

22 Comments

  • Posted július 8, 2015 4:09 du. 0Likes
    by sablik

    Azt mondd meg nekem, hogy miért küzdött napokig a várért a pasa. Miért nem vette körül 200 emberrel, aztán ment tovább?

  • Posted július 9, 2015 2:00 de. 0Likes
    by kalbász

    200 ember nem elég, a seregét pedig nem akarta felaprózni.

    Fel sem merült, hogy a hátában hagy egy el nem foglalt várat.

    Ezen kívül lehetett nagyzolni a szultán felé, hogy micsoda haditettet hajtott végre. Az erősséget túldimenzionálva és természetesen azt sem vallotta be,h ogy csak 146-an védték a várat.

  • Posted július 9, 2015 2:01 de. 0Likes
    by kalbász

    Mint ahogy előre nem is tudhatta.

  • Posted július 9, 2015 10:09 de. 0Likes
    by Dr. Trejo

    Jobbágypolgár származású? XD

    Becsülendő Szondi és embereinek önfeláldozása, de semmi értelme sem volt. 3 napig táboroztatták a törököket, oszt jónapot!

  • Posted július 10, 2015 9:13 de. 0Likes
    by vilagpolgar

    @Dr. Trejo: nem 3 nap, kb. egy hétig késleltette a sereg egyik felét. Valószínűleg ez az egy hét késés mentette meg Eger várát, ahova később vonultak ugyanabban az évben, és néhány napon múlt az eleste. Valójában az ilyen hadjáratoknál az idővel is harcoltak, mert télen járhatatlanná váltak az utak, a seregnek pedig haza kellett érnie előtte.
    Szóval nagyon is fontos volt az önfeláldozás.

  • Posted július 10, 2015 9:29 de. 0Likes
    by FF

    Azt gondolom, hogy egy deklaráltan „faszagyerekekről” szóló blogon nem szükséges racionalizálni az önfeláldozást. 🙂 Kömény volt oszt kész. 😀

  • Posted július 10, 2015 10:04 de. 0Likes
    by Gazz

    Teuffel egyébként éppen Eger várát indult felmenteni amikor szétverték a seregét Vácnál. Valószínűleg taktikai okokból nem foglalkozott Drégellyel, nem gyávaságból.
    Ostromló sereget egyébként lovasokkal lehet igazán jól zaklatni, ezt Eger példája is jól mutatta, amelynek a védelmét a kitörések nagyon nagy mértékben elősegítették.

  • Posted július 10, 2015 11:37 de. 0Likes
    by doggfather

    tényleg kemény volt a csávó.

  • Posted július 10, 2015 12:19 du. 0Likes
    by lécci

    @Gazz: Palástra gondolsz (ma Plastovice). Lásd az előbb linkelt posztot.

  • Posted július 10, 2015 12:32 du. 0Likes
    by lécci

    @lécci: szóval, a kissé epikusra sikeredett poszt mellé a téma iránt érdeklődőknek a Töriblog egy korábbi posztját ajánlom:
    toriblog.blog.hu/2008/08/05/ra_visszasut_a_nap_adaz_tusa_napja

  • Posted július 10, 2015 12:57 du. 0Likes
    by savanyujóska

    Ha már korabeli tökös gyerekekről van szó, érdemes lehetne megemlíteni a szolnoki várkapitányt, Nyáry Lőrincet, aki mikor a várőrség megszökött, a megmaradt ötven emberével várta be Khádim Ali seregét, jól tudva, hogy mi lesz a meccs eredménye. Végül 17 sebet kapva fogságba esett -a törökök már a temetésére készültek, amikor észrevették, hogy még él-, és Isztambulba szállították, ahonnan később sikerült megszöknie.

    Egyébként a cikkekben muszáj ez az erőltetett jópofáskodás?

  • Posted július 10, 2015 3:41 du. 0Likes
    by Kéne egy nick... (törölt)

    @Dr. Trejo: hülyeség, a török csak nyáron tudott hadakozni. Napra ki volt számolva a menetrend, egy ilyen pár napos intermezzo az egész évi tervet borította
    Vissza kellett térniük Musztafáéknak a Balkán déli részére még az őszi esők előtt.

  • Posted július 10, 2015 6:55 du. 0Likes
    by Ancilla

    Érdekes és tanulságos írás, de jó lenne legalább a durva helyesírási hibákat kijavítani. Pl. „vissza fizesse” – egybe kell írni, „…visszatudták verni” – három szó!!

  • Posted július 10, 2015 7:49 du. 0Likes
    by Krisz11

    Tisztelet a hősöknek!
    Szondi, Árpád Vezér, Hunyadi, vagy az Egri várvédők nem azért haltak meg, hogy most önként átadjuk az országot a betolakodóknak!

  • Posted július 10, 2015 7:51 du. 0Likes
    by Krisz11

    A legújabb kori betolakodók miatt is igaz, hogy Szondi hőstette még ma is hat, újabb és újabb generációkat tanít hazaszeretetre és mutat mindenkinek példát.

  • Posted július 10, 2015 8:07 du. 0Likes
    by Magna cum laudeTigeri másztesz digrii

    Aaaaziggeeenn!

  • Posted július 10, 2015 9:26 du. 0Likes
    by fefe79

    @Kéne egy nick…: Drégelyt a már Magyarországon állomásozó erőkkel foglalták el, azoknak nem kellett a Balkánra visszatérniük.

  • Posted július 10, 2015 9:37 du. 0Likes
    by paráznabillegető

    egyszer: „…sok hónapnyi zsoldot nem kapott meg. Igen ám, csakhogy a többiek is elvoltak már maradva rendesen a fizetésükkel. Csak Szondinak 322 forinttal tartozott a kincstár…”
    és kicsivel később: „…előhozatott két török foglyot, majd magához hívatta az apródjait. Mind a foglyokat, mind a két apródot drága ruhába öltöztette, teletömte a zsebeiket PÉNZZEL…”

    szóval ezt most hogy? volt ott lé, csak amolyan okos, drogbárós dollárhalom?

  • Posted július 11, 2015 3:27 de. 0Likes
    by Kéne egy nick... (törölt)

    @paráznabillegető: szerintem egyszerű a válasz, nem nyúlta le a rábízott pénzt, várta a fizut, de közben a rá bízott kasszát (közpénzt) nem fosztotta ki az öreg. Mai szemmel hihetetlen önmérséklet… Amikor meg már minden veszve volt, akkor inkább megsemmisített mindent, minthogy az ellenség kezére kerüljön illetve megmentett két gyereket.

  • Posted július 11, 2015 7:37 de. 0Likes
    by paráznabillegető

    @Kéne egy nick…: aha. szóval inkább megsemmisítette… értem.
    de miért nem ásta el inkább???

    szvsz nem volt ott guba, csak költői túlzások.
    ettől függetlenül szondi jól csinálta, amit csinált, még ha nem is biztos, hogy azt kellett volna csinálnia persze, de hát most már úgyis mindegy, ennyi idő után.
    ha meg európa muszlimmá lesz, pláne mindegy lesz, mert kitörlik még az emlékét is… 😀

  • Posted július 11, 2015 8:39 du. 0Likes
    by GERI87

    @Dr. Trejo:

    „de semmi értelme sem volt.”

    Akkor még nem mindenkinek az volt a módi, mint ma, hogy „szarjunk bele mindenbe” !
    Volt gerinc, hit is ugye, meg tökösség…

    @martineden:

    „Hunyadi J roman ,hunyadi Matyas felroman,Zrinyi horvat,Szondi talan tot v magyar. „

    A Hunyadiak vagy vlach, vagy kun származásúak voltak, de mint magyar nemesek akkor magyarnak számítottak, nyelvileg is asszimilálódtak, a Zrínyiek horvát és magyar nemesek is voltak, magyar tudattal is bírtak, Szondi meg ha tényleg Szondból származott akkor tót nem volt, de szerb se, akkor az magyar terület volt etnikailag is…
    Szóval hagyjuk már ezt a multikulti történelmi visszavetítést meg hogy „senki nem volt magyar” fasságot…
    A származással meg az identitás amúgy sem feltétlenül azonos!

  • Posted július 12, 2015 7:07 du. 0Likes
    by GERI87

    „miert is lett vajda?”

    hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C3%A9lyi_vajda

    „A vajda cím (princeps) formában (amely azonos a későbbi erdélyi fejedelem címével) először 1111-ben, Könyves Kálmán egyik oklevelében tűnik fel, Mercurius princeps Ultrasilvanus alakban. „

    Az Erdélyi vajda egy méltóság volt, semmi köze a román uralkodói címhez, ami valóban szerepel ‘vajda’ és ‘fejedelem’ megnevezéssel is, de ez lényegtelen.
    Külföldön például a fejedelemet és a herceget ugyanazzal a névalakkal iletik (prince -> principality, duchy).

    Amúgy meg:
    „…A kun származás hívei szerint ellentmond román származásának, hogy a román nemesség akkoriban döntően a még megmaradt kun, besenyő, úz és tatár elemek közül került ki, továbbá a Vajk név egyáltalán nem román hangzású..”

    „„Hunyadi János magyar volt, ízig-vérig magyar, Péternek, a verebélyi vajdának, Erdély egykori alvajdájának fia, – ezt mondják az oklevelek és ezt hitelesíti a címer.”

    „Masreszt kesobb Zsigmond kiraly egy kolcsonugyletben mert azt irja ,h roman?”

    Én erről nem tudok.

Leave a comment

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.

AncoraThemes © | Mészáros Martin 2024. Minden jog fenntartva