hadúr Archívum - Történelemi útravaló

Az utolsó római „hadurak”

Minden nagy birodalom egyszer véget ér, semmi sem tart örökké. Mindegyiknek valamilyen módon vége szakad. Ez igaz volt a Római Birodalomra is, ami évszázadokon át a Földközi-tenger medencéjének abszolút ura volt. A negyedik század végén két részre osztott császárság közül a keleti bizonyult szerencsésebbnek, mert ennek az államalakulatnak jutottak a leggazdagabb és fejlettebb provinciák, arról nem is beszélve, hogy a főváros egy jól védhető helyen épült fel, egy olyan védelmi rendszerrel ellátva, ami majdnem ezer éven át védte Konstantin császár városát, Konstantinápolyt. Ezzel szemben a nyugati részek alig pár évtizeddel a felosztás után olyan komoly válságot éltek át, amiből már nem sikerült kikecmeregni, így az elkerülhetetlen vég felé kezdett sodródni a Nyugatrómai Birodalom.

„A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső”

Aki nem ismerné, az jegyezze meg, hogy a normann szó „északi embert” jelent, és eredetileg a mai Dánia, Norvégia és Svédország lakóit jelölte, más néven a vikingeket, akiket azért nem kell annyira bemutatni senkinek se. Ezek az úriemberek jelentős szerepet játszottak Európa 10–13. századi történelmének alakulásában, rövid, felívelő korszakuk folyamán elfoglalták Angliát, Dél-Itáliát és Szicíliát, de Észak-Afrikába és a Közel-Keletre is eljutottak, és ha már ott jártak, akkor foglaltak, raboltak, uralkodtak is egy kicsit. „Jöttek, láttak, hódítottak, uralkodtak”

Hódító Vilmos

Az 1066. évi normann hódítás a brit történelem minden bizonnyal leghíresebb és egyik legvéresebb eseménye is. Ugyanakkor egyetlen esemény sem kavart ennél nagyobb vitát – tekintették Anglia leggyászosabb vereségének, de a későbbi nagyság alapjának is már egyesek. E nagy horderejű események középpontjában az egész időszak talán legfigyelemreméltóbb, legellentmondásosabb alakja, Hódító Vilmos állt.

Roman Federovich von Ungern-Sternberg

Egy német nemesi családba született férfi, aki orosz nacionalistává és a cár leghűbb követőjévé vált. A dalai láma támogatásával, alig pár ezer emberrel elfoglalta Mongóliát,majd nekiugrott szovjetek kezére került Orosz Birodalomnak.

Kenyérmezei csata

Mátyás 1478-ban békét kötött II. Mohamed török szultánnal. Ez a béke nem volt komolyabb, és tartós ezért a török portyázó csapatok folyamatosan kipróbálták a magyar déli végek védelmét. A fosztogatás és rablás kölcsönös volt mindkét oldalról. A felek így próbálták meg lekötni az ellenség katonai erejét. 1479 elején Mohamed szultán békét kötött a Velencei Köztársasággal, amivel jelentős katonai erőforráshoz jutott.

Belisarius

A Bizánci Birodalom egyik legnagyobb hadvezéreként Belisarius egy maroknyi erővel legyőzte a perzsákat, a vandálokat és visszahódította a hajdani Nyugatrómai Birodalom jelentős részét. Ha elolvassátok a cikket, ti is megbizonyosodhattok róla, hogy ő volt a Bizánc leghűségesebb alattvalója.

I. Balduin

I. Balduin, a Jeruzsálemi Királyság második uralkodója tetőtől talpig keresztes vitéz volt, akit már éltében is a kereszténység fáradhatatlan lovagjának tartottak. Politikai érzéke mellett a harcban is jeleskedett. A nehézlovas rohamok élére állva még a legreménytelenebb helyzetekből is győztesen került ki.

Zhèng Síh

Ki volt a legtökösebb kalóz? Erre a kérdésre mindenki elkezdi sorolni,a keményebbnél keményebb haramiákat, de arra senki nem gondol, hogy a legsikeresebb közöttük éppen egy nő volt! Hogy miért volt sikeres? 1800 hajó és 80 000 ember elég indok rá?

I. Bajbarsz és a mamelukok

I. Bajbarsz élete a meredeken felfele ívelő karrier iskolapéldája. Az egyszerű, szegény, nélkülöző parasztgyerekből kitartásának és tehetségének hála először testőrparancsnok, majd a Közel-Kelet egyik legnagyobb államának szultánja lett. Igazi tündérmese. A Hódítás Atyján kívül szó esik még ugyanennek az államnak a legmenőbb katonáiról, a mamelukokról is.

Oda Nobunaga

Oda Nobunaga méltán érdemelte ki Japán egyik legtökösebb arcának címét. Már azzal is bekerült volna az élbolyba, hogy egy 3 000 fős sereggel legyőzött egy 25 000 harcost számlálót, de itt nem állt meg. Megállította a buddhista harcos szerzetesek kicsivel kevesebb, mint 1 000 évig tartó ámokfutását. Élete végére fél Japánt sikerült egyesítenie, ezzel lezárva a pár száz éve tartó véres belháborúkat.

h	K	s	c	p	s	v
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30	31

Rólunk

Tegyen egy próbát, biztos talál az érdeklődésének megfelelőt

Válogatás az instagram oldalunk képeiből

Képgaléria

Elérhetőség

Közösségi oldalakon is jelen vagyunk

Az utolsó római „hadurak”

„A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső”

Hódító Vilmos

Roman Federovich von Ungern-Sternberg

Kenyérmezei csata

Belisarius

I. Balduin

Zhèng Síh

I. Bajbarsz és a mamelukok

Oda Nobunaga