Jean de Carrouges – az utolsó párbaj

A mai Franciaország északi részén áll egy magányos kastély, ami már egészen a 14. század óta dacol mind az elemekkel, mind a rá rontó ellenfelekkel. Külsőre egészen érdekesen néz ki, olybá tűnik, mintha egy vár és egy kastély szerelemgyermeke lenne. Château de Carrouges a Normann hercegség déli határán épült fel, elsősorban védelmi céllal, ami mellett idővel a kényelem is megjelent, ezért is néz ki úgy a kastély. A több száz évet felölelő múlt egyik kis mozaikja egy bizonyos francia lovag, nevezetesen Jean de Carrouges élete, aki egykoron a vidék ura volt a 14. században.  Eric Jager  angol professzor, az Utolsó párbaj: A harc igazi története a középkori Franciaországban című könyvében 2004-ben írt az lovag életéről, amiből Ridley Scott 2021-ben filmet is készített Matt Damon főszereplésével, de az októberben a mozikba kerülő alkotás igen sok tekintetben eltér az eredeti történettől. Így mielőtt a moziba sietünk, érdemes megismerkedni a történelmi valósággal is.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Pierre Terrail de Bayard

Pierre Terrail de Bayard avagy a „félelem nélküli lovag” egy francia nemesi család leszármazottja volt, egy olyan ház tagja, aminek férfitagjai évszázadokon át a vérüket adták az éppen aktuális királyért. Hősünk 1473 körül született valahol Dél Franciaországban ahol már igen fiatalon apród lett a Savoyai hercegi udvarban Károly herceg oldalán, és Bővebben……

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Boucicaut marsall

Európa középkori történelmének legnagyobb és leghosszabb ideig tartó konfliktusa volt a 100 éves háború, amelyben a franciák és az angolok több emberöltőn keresztül harcban álltak egymással. Mindkét oldalon emblematikus figurák, híres lovagok, hadvezérek álltak ekkor csatasorba. Ezek közé tartozott Jean II Le Meingre, ismertebb nevén Boucicaut, aki a Francia Királyság Bővebben……

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Johannita lovagrend Rodoszon III

1521.szeptember 10. – Nándorfehérvár. „Én, Szulejmán szultán, Allah kegyelméből a királyok királya, a fejedelmek fejedelme, Bizánc és Trapezunt dicsőséges császára, Perzsia, Arábia, Szíria és Egyiptom nagy hatalmú királya, Európa és Ázsia legfőbb ura, Mekka és Aleppó fejedelme, Jeruzsálem ura, a nagy tenger bírája üdvözletemet küldöm Rodosz nagymesterének, Philippe de L’Isle-Adamnak.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Johannita lovagrend Rodoszon II

A mameluk veszély elmúltával a johannita lovagrend számára már a fő problémát a terjeszkedő Oszmán Birodalom jelentette, ami a mamelukokhoz képest sokkal veszélyesebb ellenfélnek bizonyult. Miután 1453-ban a törökök elfoglalták Bizáncot, kézenfekvő volt, hogy előbb-utóbb Rodoszt is támadás éri, hiszen a sziget lényegében elzárta az utat a déli és keleti tengeri terjeszkedés előtt.

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

„A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső”

Aki nem ismerné, az jegyezze meg, hogy a normann szó „északi embert” jelent, és eredetileg a mai Dánia, Norvégia és Svédország lakóit jelölte, más néven a vikingeket, akiket azért nem kell annyira bemutatni senkinek se. Ezek az úriemberek jelentős szerepet játszottak Európa 10–13. századi történelmének alakulásában, rövid, felívelő korszakuk folyamán elfoglalták Angliát, Dél-Itáliát és Szicíliát, de Észak-Afrikába és a Közel-Keletre is eljutottak, és ha már ott jártak, akkor foglaltak, raboltak, uralkodtak is egy kicsit. „Jöttek, láttak, hódítottak, uralkodtak”

Szerző: Beatj | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Tarantói Bohemund, Antiochia fejedelme

A keresztes vitézek között rengeteg kemény arcot találhatunk, de az első – és messze legsikeresebb – keresztes hadjárat egyik legfőbb katonai vezetőjének és legvakmerőbb harcosának lenni még e dicsőséges társaságban is kiemelt helyet jelent.

I. Bohemund tarantói herceg és Antiochia fejedelme az első keresztes hadjárat egyik kiemelkedő alakja volt.

Szerző: Gregoory | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Nagy Lajos első nápolyi hadjárata 1347-1348. I.rész.

„Visszanéz a magyar, sóhajtva néz vissza,
Te dicső hajdankor! fényes napjaidra;
Szomorú tallóján ösi hírnevének,
Hej! csak úgy böngész már valamit – mesének.
   Engem is a bánat megviselvén zordul,
Vígaszért hő lelkem a multakba fordul;
Azokkal időzöm, akik másszor voltak:
Mit az élet megvon, megadják a holtak.” 

Arany János: Toldi szerelme első ének

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Az 1345-ös moldovai ütközet

“Nem a székely, nem is Laczfi,
Kit Isten soká megtartson;
Hanem az a: László! László!
A győzött le minket harcon:
A hívásra ő jelent meg,
Vállal magasb mindeneknél
Sem azelőtt, sem azóta
Nem láttuk azt a seregnél.”

Arany János: Szent László

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: telt el a közzététel óta