Érettségi#21: Mária Terézia és II. József felvilágosult abszolutizmusa

„Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” Ez a mondat volt Mária Terézia uralkodásának, s ezáltal a felvilágosult abszolutizmus alappillére. Ahogy a címből már kitalálhattátok jelen cikkben a XVIII. (18.) századi Magyarországgal fogunk foglalkozni, azon belül is különösképp a felvilágosult abszolutizmussal. Sokak számára nehéz, unalmas téma, de be szeretném bizonyítani, Bővebben……

Szerző: Nagy Botond | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Érettségi#21: Szent László és Könyves Kálmán (emelt)

…avagy az új rend megszilárdítása. Igen, megint magyar középkor, mert ez a középiskolások mumusa. Mielőtt viszont nekiállnál a mostani témának, kérlek olvasd el az előző részt, hiszen a történet szempontjából igencsak fontos. Jelen témánk a 2020-as emelt történelem érettségi egyik esszékérdése is volt. Mivel az esszéírás kulcsfontosságú része a forrásbeépítés, Bővebben……

Szerző: Nagy Botond | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Érettségi#21: Szent István államszervező tevékenysége

Talán a legtöbb középiskolás rémálma a magyar középkor, azonban a történelem érettségi kihagyhatatlan témaköre. Az egyik esszékérdés biztosan ezzel kapcsolatos, Szent István is szinte mindig előjön az érettségin, szóval érdemes jártasnak lenni a témában. Amennyiben lemaradtál volna az előző heti részről: földrajzi felfedezések A cikk végén a szokásos módon található Bővebben……

Szerző: Nagy Botond | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Érettségi#21: Kossuth és Széchenyi reformpolitikája

Aki érdekességekre, netán sorozatgyilkosok tetteire kíváncsi, azt el kell keserítenem, ez most nem nekik szól. Bocsi! 🙁 Jelen cikksorozatommal segíteni szeretnék a most érettségizőknek, illetve a középiskolás tanulóknak, hogy jobban megértsenek, átlássanak történelmi korszakokat, eseményeket. Ez a cikk oktatás jelleggel íródott, azon belül is főképp inkább azoknak, akik rendelkeznek némi Bővebben……

Szerző: Nagy Botond | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Elfeledett hírességeink, a „brazíliai magyarok” története

176 éve, 1844. november 13-án tették államnyelvé a magyart, ezért 2011 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar nyelvet. Az ünnep a magyar kultúra és nemzeti identitás létezésének megkérdőjelezhetetlen alapjára, a magyar nyelv fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Történelmünk sajnos sokszor késztette vagy kényszerítette honfitársainkat hazánk elhagyására, emiatt tudósaink szétszóródtak Bővebben……

Szerző: Nagy Botond | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Szent László és az asylum esete

A legutóbbi Árpád-kori törvények olvasottságán felbuzdulva azt gondoltam, ma valami olyasmit hozok nektek, amit a mindennapokban is használunk, de egyáltalán nem ismerjük az eredetét.Ha azt mondom, hogy asylum, talán sokatoknak a bőrszerkós igazságosztó, Batman jut eszébe, akiről ismét egy új filmet forgatnak Robert Pattisonnal a főszerepben.

Szerző: Danka Balazs | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Napóleon is csodálta a magyarok vitézségét – a győri csata – III. rész

Bonaparte Napóleon. Egy név, számtalan legenda. A történelem legnagyobb hadvezére több csatát vívott és nyert meg, mint Caesar, Hannibál és Nagy Sándor együttvéve. A leghíresebb francia császárt már életében temérdek mítosz lengte körül, amelyeket kiválóan használt ki személye népszerűsítéséhez és céljai eléréséhez. A históriák sora halála után tovább bővült, azonban Bővebben……

Szerző: Bárány Péter András | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Tokaj – A borok és a harcok földje

A magyar harcos, katona vagy baka az idők folyamán rengeteg harctéren megfordult már. Hosszú időn keresztül katonanemzet voltunk. Hagyományainkhoz, hősiességünkhöz tartozik valami, amire a következő néhány írásomban szeretnék kitérni. Most nem egy személyt, vagy eseményt vizsgálunk, hanem azt, hogy mi tette még bátrabbá a harcost. A magyar „harci drogról”, a borról esik szó a továbbiakban.

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Szigetvár ostroma II. rész

Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, hogy mikor született, így marad a feltételezés -1508 körül. Édesapja Zrínyi III. Miklós, édesanyja Karlovics Ilona volt. A Subic nemzetség jeles tagja, akik már IV. Béla királyunknak is segítséget nyújtottak a tatárjárás alatt. 1347-től a zrini kastély után Zrínyinek kezdték hívni őket.

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Szigetvár ostroma I. rész

„Szemem fénye, szívem vére kedves fiam! Amit írtál tudomásul vettem, és megértettem. Te tudod azonban, hogy a mi családunk a bátorság szilárd talaján áll, s nekünk nem illik senkinek beszélni gyengeségről, és tehetetlenségről, mert ez gyávaság lenne tőlünk. Ilyen élet nekem nem kell. Amíg élek a pasa a várat nem kaphatja meg tőlem.” Zrínyi Miklós levele fiának, Györgynek. 1566 szeptember 5.

Szerző: Nyitray552 | Közzétéve: telt el a közzététel óta