„Maguk mind vadászpilóták! Mindig is azok lesznek! Ha meglátom, hogy bárki is lelő egy ejtőernyőst, és magam fogom lelőni! – Gustav Rödel 1943. december 20-a, 5 nappal Karácsony előtt, egy szokásos nap volt a történelemben,…
A második világháború története tele van számos emberi sorssal, felemelő és tragikus eseményekkel, amelyek bepillantást engednek a „függöny” mögé. Rengeteg névtelen hős volt szerte a világban, de a nevekkel rendelkezők közül is nagyon sok olyan…
Arra tudunk példát mondani, hogy valaki három hadseregbe is megfordult, ilyen esetről nem már volt olvasnivaló. De mi van akkor, ha valaki ezt nem tervezte egyáltalán, és mindegyik esetben csak a muszáj volt az, ami egy-egy hadsereg kötelékébe taszította. A muszáj pedig nagy úr, ha az életben maradásról van szó.
Gondolom, sokaknak nem sokat jelent eme cím, vagy esetleg nagyon keveseknek van tudomása róla, hogy mit is jelenthet. Pedig a történelem egyik legvéresebb szakaszából való a történet, ami sokakat kételybe ejtheti, nem is csoda, hogy sokan nem is hiszik el. Én, a magam részéről érdekesnek találom, ezért is írok róla. Gondolom a lelkes olvasók között akad nem egy-két „gamer”,vagy sokat látott ember akik nagyon jól tudják, hogy mennyire kicsi az esély arra, hogy egy mozgó gépjárműből kilőjék a kezelőjét, mindezt úgy, hogy a járművet komolyabb károsodás nem éri. Pedig ez a cikk egy ilyen esetet ír le, és mint a címbe is utaltam rá, az esett főszereplői egy, a Japán légierő Mitsubishi A6M „Zero” vadászgépe, és egy M1911 .45-kaliberű colt, valamint gazdája, Owen J. Baggett hadnagy.