A hüpaszpisztész, mint fogalom kevesek számára mond bármit is, de ha jó pár éve a mozikban futó Alexander című filmre kérdezünk rá, akkor más sokkal többen bólogatnak. Tulajdonképpen abban a filmben is találkoztunk velük, ott voltak Alexandrosz a makedón király hadseregében, a makedón gyalogság nagyon fontos részét képezték, akik nélkül nem lehetett volna olyan hatékony a falanx, és nem nyert volna annyi csatát sem „Nagy” Sándor. Ez a létfontosságú egység a világhódító édesapjának, II. Philipposnak (i.e. 359-336) az uralkodása idején jelent meg makedón haderőben, és nagyon gyorsan a szerves része is lett annak. A hüpaszpisztészek ott voltak Hellász meghódításánál, a III. Dareiosz perzsa király (i.e. 336-330) ellen indított hadjárat minden fontos csatájában, a Hellészpontoszon átkelve Kis-Ázsia partvidékétől egészen Indiáig és vissza meneteltek.
TomA Kínai-nagy faltól a Kárpátok láncáig húzódik az ún. sztyeppe övezet, amely a világtörténelemben a „népek országútjaként” is üzemelt. Egy sor népet tudunk felsorolni, amelyek ezen a képzeletbeli úton nyugat felé haladva elérte Európát is.…
Egy időre Spárta lett a görögök vezetője, és úgy tűnt, hogy a felesleges energiákat nem egymáson fogják levezetni, de ez az időszak nem tartott túl sokáig, Spárta nem tudta uralmát tartósan biztosítani. Ezen röpke időszak egyik jeles személyisége Xenophón, aki egy személyben volt katona, és történetíró is. Az ő tollából született meg az a mű, ami a görögök első olyan tettéről szól, amikor Kis-Ázsia messzi belsejébe vezette őket a sors. Ez volt a tízezrek hadjárata.
II. Philipposz olyan időben lett a makedónok királya amikor egy aranyat se adtak volna az ország jövőjéért egy ókori fogadóirodában. Külső-belső ellenségek tömkelege ácsingózott a hatalomra, de mind kudarcot vallott, mert a trónt elfoglaló úriembert elég kemény fából faragták.