Tegyen egy próbát, biztos talál az érdeklődésének megfelelőt

„Ki tudná elsorolni az ágyúknak, puskáknak, hadigépeknek és egyéb hajítógépeknek mérhetetlen tömegét, amelyet a király úr ellenséges erődítmények és várak rontására hadjárataiban magával szokott vinni?”Thuróczy János- A Magyarok Krónikája

„ Ha nem kínálnak békét méltányos feltételek mellett, akkor erős lélekkel kell elviselnünk a ránk nehezedő külső és belső bajokat, és ezerszer inkább vállalni kell a külső veszélyt, minthogy az ország méltatlan békefeltételekkel megcsonkíttassék, kisebbíttessék. Sem örökre, sem átmenetileg a haza testéből elszakítani egy darabot sem engedünk. Nem tűrjük, hogy az az ország, amelyet meglehetős hatalomban vettünk  át dicső őseinktől, méltánytalan békefeltételek miatt csonkíttatást szenvedjék. Nem létezik nagyobb gyalázat számunkra, mintha azt az országot, amelyet elődeink példája szerint gyarapítanunk kellene, nemtörődömségből és kishitűségből napról napra gyengítünk. A háború folytatása tehát a békének több reményével biztat, mint az olyan béke melyet ilyen drágán, az ország részeinek elszakítása árán kellene megvásárolnunk. Ilyen béke nekünk nem kell! Erőnk, fegyvereink, és minden tudásunk révén igazságosabb, méltányosabb békét fogunk kiharcolni magunknak. „ Hunyadi János leve Ulászló magyar királynak 1442 Kisasszony (augusztus) havában

Az elkövetkező néhány cikkemben a magyar határvédelem egyik legdrámaibb, és egyben egyik legdicsőségesebb fejezetét szeretném bemutatni a kedves olvasóknak. Az 1439-1443-as időszak a magyar történelem páratlan fejezete, amikor a holló felemelkedett, kitárta a szárnyát, és megállította az Oszmán áradatot.