„A király testét palástban, karddal, kormánypálcával, koronával, országalmával, aranysarkantyúval, takaratlan arccal a székesegyház előcsarnokában magas bíbor ravatalra helyezték. […] Mivel az első boltozat alatt jóval korábban megkezdett mauzóleum a váratlan halálra nem készült el, a testet a bazilika közepén ideiglenes sírban helyezték el.”

Székesfehérvár. A királyok koronázóvárosa és temetkezési helye is egyben. Az idei év elején bejelentették a nagy nyilvánosság felé, miszerint Hunyadi Mátyás király csontjait elkezdték vizsgálni a szakemberek. A legismertebb, s egyben legnépszerűbb uralkodónk temetkezésével kapcsolatban problémák vetődnek fel. A fentebbi idézet is a király jegyzőjétől, aki egyben szemtanúja is volt a temetésnek, Antonio Bonfinitől származik. Jelenlegi írásomban kikérdeztem szerkesztőtársam, Danka Balázs véleményét, aki amellett, hogy történész doktorandusz a Szegedi Tudományegyetemen, pont a szakterületének számít a téma, ugyanis királyi temetkezésekről írt szakdolgozatot is. Még mielőtt átadnánk a szót, előtte röviden ismertetem Mátyás halálát.

A köztudatban befészkelte magát, miszerint mérgezett füge végzett a legendás királlyal. Sőt, hogy tovább menjünk, egy rémtörténet szerint Szapolyai János ölte meg egy tőrrel. A mondák világában megállnák a helyüket. Az igazság az, hogy súlyos köszvény kínozta Mátyást, annyira, hogy 1489-ben előfordult, hogy járni sem tudott és hordszékben kellett vitetnie magát. Bécsben egy egyházi szertartás közepette lett rosszul, agyvérzés vitte el, segíteni már nem lehetett rajta. 1490. április 6-án hagyta el az árnyékvilágot a középkori Magyarország legsikeresebb uralkodója. a XIX. században Korányi Frigyes orvosprofesszor és Fraknói Vilmos történész is megerősítette a köszvény következtében kialakult betegség eredményezte a halálos kimenetelű agyvérzést. Részletesebben az Archeológia linkjén olvasható. Innentől kezdve kérdeztem meg kollégámat a temetkezéssel kapcsolatban.

Miért kezdtél el a királytemetkezésekkel foglalkozni?

Részint azért kezdtem el ezzel foglalkozni, mivel fehérvári kötődésűként úgy gondoltam, ez egy „olyan labda”, amit le kell ütni, révén, hogy nap mint nap elmegyek a Romkert mellett, de alig tudok arról, hogyan is leltek királyaink és királynéink nyugalomra. A témáról még nem készült összefoglaló jó írás, illetve ami el is készült, nem volt teljesen pontos, így hiánypótlónak éreztem, hogy ezzel foglalkozzak.

Mióta foglalkozol a királysírok kutatásával?

A témám már alapszakos szakdolgozatomkor kifejtésre került, szóval, ha jól számolom 6- vagy 7 éve.

A szakdolgozatod is erről szólt, ha emlékeim nem csalnak.

Az első, alapszakos szakdolgozatom csak a magyarországi uralkodók sírhelyeiről szól, illetve boncolgat pár problémát, amit már a mesterszakos szakdolgozatban bővebben kifejtek. Az abban másabb, hogy egyrészt európai párhuzamokat is előveszek. Jelenleg a kutatás 12 dinasztia uralkodóit táblázta be, temetkezőhelyekkel együtt. Ehhez hozzá jönnek az egyéb kutatások. Például, hogy miért temettek uralkodókat újra, vagy hogy hogyan kerül két kiátkozott király Szent István templomába, ehhez pedig hozzájönnek a királyi temetkezéssel kapcsolatos kérdések. Természetesen igény esetén a repozitóriumból mindkét munka letölthető.

Mit vélsz problémásnak a Mátyás-problematika körül?

Mátyással igaziból három problémát emelnék ki. Elsősorban sehol egy betűt sem írnak arról, hogy a „nagy fejedelemnek kettős temetése volt, egy szimbolikus Bécsben, és egy tényleges Fehérvárott”. Ezzel a bekezdéssel azt gondolom lehetne mit kezdeni, mivel Antonio Bonfini, – a király történetírója – lejegyzi, hogy Mátyás belsőségeit kiveszik (elnézést a megfogalmazásért) testéből, mivel elkezdett bűzleni. Ezután ravatalon, bíbor kerevetre teszik, majd kezdődik a szimbolikus temetés a Stephansdomban. Én eljátszok azzal a gondolattal, hogy mi van, ha Mátyás belsőségei ott vannak mai napig? Ugyanis a NR uralkodók körében kifejezetten tudjuk, hogy a belsőségeket egy másik egyházi intézményben temették el. Ilyen pl I. Ottó, Cornwalli Richárd, Raspe Henrik, de akár a mi magyar uralkodónk, Habsburg Albert is!

A második problematika, hogy fogalmam sincs hogy kerül Mátyás sírja a templomon belülre, ahol Henszlmann meghatározta. Ez akkor lehetne lehetséges, ha a törökök nem oda temették vissza, ahol eredetileg is megpihent, az pedig pontosan a Mátyásnak emelt halotti kápolna volt! És nem mellesleg állt majdhogynem a 19. századig…

A harmadik problémám az alapadatokkal van. Egy agyon”újságpapírozott”, vizes, romlott állapotú, törött csontból nagyon nehéz manapság jó mintát venni, bár úgy értesültem „elvileg” sikerült.
Ugye Mátyás származásával kapcsolatban a kérdés azon megy, hogy nemesi elődökkel bírt e: értsd Morzsinai Erzsébeten keresztül bekapcsolható a dinasztia Luxemburgi Zsigmondhoz.
Én maradnék annál a geneológiai táblánál, amit Bonfini adott meg nekünk, persze nem elrugaszkodva, hogy a Corvinusok a római császári dinasztiából nyerték volna el nevüket.

Mi az, ami a legjobban felkeltette az érdeklődésed?

Jó kérdés. Nem tudnék úgy kiemelni. Azt viszont sajnálom, hogy tudjuk, hogy Szapolyai Jánost újratemették, és őt meg lehetne találni….

De válaszolva a kérdésedre, akiről a legkevesebbet tudunk: véleményem szerint ez amiatt van így, mivel egészen I. Károly uralmáig nem igazán maradt ránk nekrológ arról, hogy hogyan is zajlhatott egy király végtisztessége. Egy-két kusza adatunk van. Pl IV. Béláról megjegyzik, hogy újratemetik, mivel az esztergomi érsek a jog ellenére kihantoltatja. De se több. Nem tudjuk meg hány napig tartott a gyász időszak, vagy hogy hogyan temették. Az érme, Károly uralmától fordul meg, onnantól jóval adatgazdagabbak vagyunk források tekintetében.

Nekem a személyes kedvencem nem tudom miért, de IV. István. Kiátkozott uralkodóként („1162. Lucas Bánffy AEpiscopus Strigon. Stephanum IV. R. ob usurpatam coronam excommunicat. Nr. 91. p. 117.”), Zimony várában úgy hal meg, hogy megmérgezik, majd pedig eret vágnak rajta, orvosi utasításra, mely friss sebbe is mérget kevernek, és így varrják össze a húst. Hát elég szörnyű kínjai lehettek az uralkodónak, akit elég rendesen utálhattak, mivel kihajították a holttestét a kapuk elé- mondanám kutyák martalékaként. Erre írták azt a görög kútfőink, hogy „ a természet figyelmeztetésére István  első vértanú templomába vitték” (ld: Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Akadémiai kiadó. 1988, Budapest. 276- 277. oldal.)

A székesfehérvári bazilika építéséről mit kell tudnunk?

Először már István korában építik. Ugye amikor őt temetik, akkor a templom még nincs felszentelve. Amikor szentté avatják van az a furcsa mondat, hogy a föld alatt lenne a holtteste, és itt jön be a történet a Szent Jobbal, ami megérne egy alaposabb mustrát… Szóval feltehetőleg a földszint alatt volt eltemetve, pont a pogányok miatt. Ezt követően átépítve I. László alatt lehet, elvileg. Gyakorlatilag Károly uralma alatt tudjuk, hogy bizony elég sűrűn leég, és azért nem temetik Luxemburgi Beatrixet a fehérvári templomba, mert felújítják. Az Anjouk saját halotti kápolnát építenek, hasonlóan Mátyás is (hozzátenném, ez igaz a 12. századi uralkodókra is, akik nem Fehérvárra temetkeztek). Akárhogy is számolunk, de ez három újításnak felel meg. De én kiemelném, hogy mivel sűrűn leégett, lehetett több is.

Esetünkben Mátyás az utolsó, aki még életében épített. Megjegyzi a krónika, hogy oda is temetik. Én a bécsi temetést azért emelném ki, mert azt gondolom, ott lehetnek esetleg a belsőségei a Stephansdomban.

Melyik a legkevésbé, illetve a leginkább feltárt uralkodói sír Magyarországon?

Legkevésbé egyértelmű, hogy a fehérvári. Az sose volt igazán befejezve. A leginkább ez jó kérdés.. Nem tudjuk még miket találunk. Jelenleg adatban a leggazdagabb az III. Béla, akivel meg az a probléma, hogy szintén exhumálták, és még mindig nem tiszta, hogy aki a Mátyás templomban el van temetve az III. Béla, vagy Könyves Kálmán, vagy II. Géza (arab feliratú gyűrű és a körmeneti kereszt problémája – lásd Tóth Endre tanulmánya).

Van olyan szokás, amit átvettek a magyar uralkodók, illetve létezik olyan, amit tőlünk vettek át?

Az itineralitas, az alterego, és a német temetkezési módot egyértelműen hozzuk. Amit adunk az az alterego, a lengyelek felé. A közérthetőség kedvéért, elmagyarázom, hogy mik is ezek a latin kifejezések.

Az itineralitas az, amikor egy adott uralkodó bejárja a birtokát, és ott feléli a vagyont. De sok uralkodó – értsd nem csak magyar – ezeken a helyszíneken templomot épített, mint dinasztikus temetkezőhely. Ez feltehetőleg német szokás, bár remek kérdés teljesen német e az itineralitas, mivel feléjük eléggé bevett gyakorlat. Sokszor összefügg az osztott temetkezési helyszínekkel. Például Cornwall Richard szíve a ferences rendi oxfordiaknál van, míg teste Hailesben. de Ott van Goslar, III. Henrik német királlyal. Ott van a szíve, de a teste a Speyer-i dómban találta meg a végső nyugalmat.

Az alterego, amikor egy uralkodót megszemélyesítenek a temetkezésen, például felöltik az elhunyt uralkodó színeit a király temetésén, és úgy vesznek részt a gyászmenetben. Erre a legszebb példánk I. Károly, de ide tartozik Mátyás is. Ez a szokás annyira „menő”, hogy a lengyel kútfőink megjegyzik, hogy III. Kázmér lengyel király temetésekor a lengyel uralkodó színeit felöltötték lovagjai, hasonlóan mint Károly temetésén! Sőt! A „leendő” lengyel király (Lajos) még egy vörös márvány sírkövet is adományozott a templomnak, Kázmér számára (amit amúgy úgy említenek mint a „magyar vörös márványt” – ld bővebben, Katharina Chrubasik Hofkultur).

A mos teutonicus… Az jobban fejtendő. A német temetkezési mód. Eredetileg azt értik alatta, hogy a testet német módon tartósították. Vagy balzsamozták, amely egy másik tartósítási metódusnak számított, vagy kifőzték a csontot, a német szokás szerint. Ez utóbbit tartják a német szokásnak, holott nem az. A Német szokásra a legszebb példa Barbarossa Frigyes német-római császár esete, akinek három helyen temetik el a belsőségeit, illetve a testét: Antiochia, Tyrus, Tarsusban. Lesz egy konferencia, ahol meg fogom említeni a fentebb elmondottakat.

Szóba került, hogy részt veszel egy konferencián. Mit kell tudni róla? Hol és mikor hallgatható meg?

A szegedi történészhallgatók harmadik konferenciájáról van szó. Meeten lesz hallható, legjobb tudásom szerint április nyolcadikán, de ki lesz téve az Útravaló Történelem oldalán a műsor füzet, illetve a regisztrációs felület.

Részt vettél már hasonló feltárásokon?

Részt venni nem vettem, de mivel írtam már a Mátyás Király múzeum régészeinek, Buzás Gergelynek és Kovács Olivérnek, akik egy hiánypótló munkát jelentettek meg az Árpádkori-dinasztiák temetkezőhelyeivel kapcsolatban, így az ő munkásságuk mondhatni napi szinten követem.

Tudsz arról, melyik királysírral kívánnak foglalkozni a közeljövőben?

Tudomásom szerint a szakértő urak „következő célpontja” Szent László, vagy II. István lenne, mivel Luxemburgi Zsigmond temetkezőhelyét is már véljük sejteni, egykoron hol állhatott, illetve előkerültek temetkezési leletek – de nem lövöm le a poént, akit érdekel, az Archeológia oldalát ajánlom meleg szívvel!

Az Olvasók nevében is nagyon szépen köszönöm válaszaid. Értékes információkat osztottál meg velünk. További sikeres kutatómunkát kívánok a jövőben.

2021.04.08-án a Szegedi történészhallgatók harmadik konferenciáján az Útravaló Történelem csapatából Béres Attila János és Danka Balázs is képvisel bennünket.

Az alábbi linken olvasható, a kikérdezett korábbi írása a témával kapcsolatban.