Bernard Cornwell angol író már több mint négy évtizede ontja magából a történelmi tárgyú regényeit, amelyek mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek világszerte. A napjainkban is érvényes közkedveltségét jól mutatja, hogy az általa írt könyvek eladott példányszáma már jóval meghaladta a 30 milliót is. Az első, és egyben a szerzőt ismertté tevő híres regényalakja Richard Sharpe, akinek a történetei két tucat könyvben jelentek meg napjainkig. Sharpe a napóleoni háborúk híres figurája volt, akinek a kalandjai megihlették a filmrendezőket is, mert 14 egész estés film is készült a regénysorozat alapján. A 2004-ben megjelent Az utolsó királyság a középkori Angliába repíti az olvasókat, ahol a főszereplő Bebbanburgi Uhtred kalandjain keresztül ismerhető meg Nagy Alfréd király időszaka. A regény népszerűsége is fontos szerepet játszott abban, hogy 2014-ben egy sorozat forgatását kezdődött el hasonló címmel. A több évadot is megélt sorozat ebben az évben került lezárásra egy egész estés filmváltozattal. Bernard Cornwell az egyik interjújában arra a kérdésre, hogy melyik könyve vagy könyvei tartoznak a kedvencei közé, a Hadúr-trilógiát nevezte meg. Ez a sorozat három regényből áll, amelyek Artúr-király Britanniájában játszódnak. Az 1990-es években megjelent regények számos nyelvre kerültek lefordításra és már csak a témájuk miatt is szinte adott volt, hogy előbb-utóbb ezekre is felfigyeljenek. A trilógia első kötete a The Winter King címet viseli, amiből sorozat is készült, ami idén került, kerül bemutatásra a világ számos országában.
A The Winter King főszereplője érdekes módon nem maga Artúr, hanem Derfel Cadarn egy szerzetes, aki harcos volt élete nagy részében, és már csak idős korában lépett egyházi pályára. Fiatal korában hosszú éveket töltött Artúr szolgálatában, aki hadúrként Dumnonia királyságában szolgált. A dinnewraci kolostorban a fiatal Igraine királynő könyörög Derfelnek, hogy írja le, hogy miként találkozott az Arthur legenda számos hősével. Tudván, hogy a kolostor vezetője Sansum püspök nem tud olvasni, Derfel úgy tesz, mintha egy keresztény evangéliumot írna, valójában pedig egy sor visszaemlékezést jegyez le a fiatalkori életéről, és Artúrról.
Bernard Cornwell regényének, hasonlóan, mint a többi általa írt műnek is, eltérő mértékben, de van némi valóságalapja. Artúr egyike azoknak a középkori hősöknek, akik a képzelet, és a valóság határvonalán mozogva váltak egyfajta mitikus alakká. Az emberek évszázadok óta mesélnek egy bizonyos Artúr királyról, de a történészek még abban sem biztosak, hogy létezett-e valaha valaki ilyen néven. Még a legkorábbi történeteket is évszázadokkal az esetleges halála után mesélték el.
Az Artúrral kapcsolatos történetek általában a mai Anglia és Wales területén játszódnak, valamikor az i. sz. V. században. A britton kelták a modern walesi, cornwalli és breton népek ősei, akik távoli rokonságban álltak a Brit-szigetek más kelta lakosaival, a skótokkal, a piktekkel az ír keltákkal, valamint a francia gallokkal. Artúr a britek királya, a Brit-szigetek bennszülött kelta népeinek és a területet 400 éven át megszálló rómaiak leszármazottja lehetett. A rómaiak kivonulása után a politikai helyzet gyakorlatilag maga volt a káosz a terület nagy részén. Egymással harcoló törzsek, kis királyságok, akiknek a területeit a szász hódítók kezdik el támadni. A római-brit és brit keltákat a keletről érkező szász hódítók egyre inkább nyugat felé kezdték szorítani, akik az V. század végén az ún. Badon-hegyi csatában győzelmet arattak, és meg nem állították a hódítókat egy időre.
A hatodik századi Gildas szerzetes szerint a britek vezetője egy bizonyos Ambrosius Aurelianus volt, akit egy későbbi történész, Malmesbury Vilmos az utolsó rómainak nevez, és azt mondja, hogy ő volt a britek királya, és Artúr az ő oldalán harcolt. A The Winter King nagy része Dumnonia királyságában játszódik, ami az egyik legnagyobb királyságnak számított a mai Cornwall területén. A Dumnonii a kelta brit törzs neve volt, amely már a római inváziók előtt ott élt. A királyság kisebb alkirályságokból vagy klienskirályságokból állhatott, egyetlen királlyal. Az „Artúr” név származhat a római Artorius névből, de akár a walesi „arth gwyr”, a „medveember” szóból is.
A 830 körül íródott History of the Britons című krónikában Nennius arról értekezik, hogy Artúr egy keresztény hadúr volt, aki a brit uralkodók egy csoportját vezette a szászok elleni küzdelem során. A betörő szászok, angolok és jütök a mai Németország és Dánia északi részeiből érkeztek, amelyeket a rómaiak soha nem hódítottak meg. Így többnyire a skandináv isteneket imádták, nem pedig az keresztény vallást. A korai brit történészek, mint például a már említett Gildas is, úgy beszéltek a britek és az angolszászok közötti harcokról, mint a pogányok és a keresztények közötti háborúról. Mindezek szellemében Artúr egy kivételes képességű harcos, a britek védelmezője volt a történelemben, ugyanakkor pedig az alakja a kelta szájhagyományhoz is nagy mértékben kötődik.
2023 nyarán mutatták be elsőként az Amerikai Egyesült Államokban, majd pedig az Egyesült Királyságban a Bernard Cornwell Hadúr-trilógia első könyvét feldolgozó The Winter King címet viselő sorozat első évadát. A sorozat Artúr mítoszát járja körbe, de a korábbi hasonló tárgyú művekhez képest azt sokkal földhözragadtabb módon teszi meg, sokkal kevesebb mese vagy fantáziaelem található benne. Ez az Artúr nem ránt ki kardot kőből, és nem találkozik sárkányokkal sem. Ehelyett sokkal pragmatikusabb szempontokkal foglalkozik: a természeti erőforrásokkal, a nemzeti szuverenitással és az ezek eléréséhez szükséges politikai szövetségekkel. Vannak utalások a természetfelettire az olyan figurákban, mint Merlin, bár képességeiket nem objektív valóságként, hanem szubjektív meggyőződésként mutatják be, amely csendes versenyben áll a feltörekvő kereszténységgel.
A sorozat Artúr száműzetésével kezdődik Dumnonia Királyságából, amely nagyjából átfedi a mai Devon és Cornwall területét a mai Anglia délnyugati részén. Artúr bűne az, hogy nem sikerül megvédenie a féltestvérét egy csatában. Artúr egyébként pedig Uther király fattyú fia, akiből nem lehet soha elméletben király. Uther a gyászból a düh irányába mozdul el, és ezért küldi el Artúrt a királyságból. Ám mielőtt Arthur elmegy, megmenti Derfelt, a megsebesült szász árvát, és elviszi Merlin Avalonjába, ami itt inkább egy szentély, mint egy misztikus sziget. Derfel ezután a sorozat egyik főszereplőjévé válik, és az ő szemszögéből éljük meg Arthur visszatérését évekkel később, Uther halála után, és értjük meg, hogy milyen hatalmi vákuum jött létre a király halálával. Az eltelt évek során Arthur olyan haladó gondolatokra tett szert, mint például az emberáldozat elítélése, vagy az egyesült ország terve, amelyet az újszülött féltestvére, Mordred régenseként kíván megvalósítani.
Kívülről nézve Arthur egy megvilágosodott, már-már egy messianisztikus figurának tűnik, aki a mezőkön munkálkodik az emberei mellett, és esküszik rá, hogy utálja a háborút, pedig még soha nem veszített csatát. Sokak számára lehet érdekes, hogy egy színes bőrű színész alakítja Merlint, de még ez sem tekinthető annyira meredek dolognak, mert történelmileg helytálló, akármennyire is meredeknek tűnik elsőre. Az ókori kelták sok szempontból a vikingek előfutárának tekinthetőek a hajózás terén. A kelták a kis hajóikkal behajózták nemcsak a mai Brit-szigetek területét, hanem eljutottak a Földközi-tengerre, Észak-Afrikába is, ahol nemcsak árukat, eszméket cseréltek, hanem a történelmi bizonyítékok szerint időnként még „fekete” emberek is csatlakoztak hozzájuk. Tették mindezt szabad emberként, nem szolgaként, és ily módon kerültek a kelták közé, ahol a társadalom vagy akár a helyi vallási élet megbecsült tagjai lettek. Mindezek alapján nyugodtan létezhetett akár egy „fekete” Merlin is, amivel kapcsolatban olyan vélemények is ismertek, miszerint nem egy személynevet takar a kifejezés, hanem valójában egy címet. És a cím pedig „tiszteletre méltó látnokot” jelentett. Merlin a sorozatban nem varázsló, nem egy tejhatalmú lény, hanem csak egy olyan személy, aki intuitív előrelátással rendelkezik a jövővel kapcsolatban.
A „Télkirály” egy olyan történelmi „mese”, amiben egy nagy harcosnak kell a bizonytalan időkben megvédenie a „hazáját”, Dumnonia Királyságát a belső és a külső fenyegetésektől egyaránt. A The Winter King sok szempontból hasonlít a Trónok harcára, mert itt is a hatalmi cselszövések, a politikai intrikák, a gátlástalan hadurak, királyok világa elevenedik meg. Arra a célra pedig teljes mértékben megfelel, hogy a Sárkányok háza második évadjára várva kitöltsük a meglévő űrt.
A The Winter King első részeibe mi is betekintést nyerhetünk, mert október 6-tól elérhető az HBO Maxon.
A cikk támogatója a Sony Pictures Television.