Site icon www.tortenelemutravalo.hu

Trieu Thi Trinh, a vietnámi Jeanne d’Arc

Vietnám kapcsán a legtöbbek emlékezetében az amerikaiak háborúja él élénken, köszönhetően pár hollywoodi alkotásnak. Mióta csak az ország létezik folyamatos harcban áll a természettel, ami hol egy száraz időszakkal, hol pusztító viharok képében érkező esős évszak képében teszi próbára az itt élőket. És mintha ez nem lenne elég, évszázadokon keresztül idegen betolakodók egész garmadája is bepróbálkozott. Az amerikaiak előtt franciák, azok előtt pedig több évszázadon át a szomszédos Kína próbálta a befolyása alá vonni az ország területét. Mindezek csak arra voltak jók, hogy még jobban összekovácsolta az ország lakóit, akik a nemzeti identitásuk megőrzése érdekében fegyvert is fogtak a betolakodók ellen. Érdekes módon az idegenek elleni első felkeléseket nők vezették, így először a Trung nővérek, majd őket követte Trieu Thi Trinh, akit a nyugati történészek egyenesen a vietnámi Jeanne d’Arc kifejezéssel illetnek. Trieu Thi Trinh egy nemzeti hős lett Vietnámban, egy erős és bátor nő képe van jelen még napjainkban is vele kapcsolatban.

A legendás múlt

Vietnam eredetét egy legendás királyságra vezetik vissza, amelyben mitikus uralkodók uralkodtak. A legenda szerint az egyik uralkodó feleségül vett egy hercegnőt, és annyira működött a kapcsolat, és jöttek bele a családalapításba, hogy száz fiúk született. A derék apa ezek után jött rá arra, hogy ő tulajdonképpen sárkány, míg a felesége egy tündér, és e miatt ők nem is lehetnek együtt. El is váltak az útjaik, és mint a válások esetén történi szokott, megfelezték a „gyermekeket” is, 50-50 jutott mindenkinek. Az apa, Lac Long Quan fia lettek a Hung-dinasztia és egyben Vietnám alapítói, és ilyen minőségben 18 uralkodót adtak az országnak.

A valóság

A vietnami történelem szerint az első állam neve Van Lang volt, ami egy 15 törzsből álló szövetséget jelentett a mai Vietnam északi részén. Az i.e. 3. század vége felé An Duong Vuong megszerezte Van Lang-ot és Au Lac-nak nevezte el. Fővárosát Co Loa-ban alapította, nem mesze északra a mai Hanoi-tól. 111-ben viszont a kínaiak jelentek meg a térségben és egyszerűen elfoglalták Vietnámot, amiből egy kínai tartományt csináltak. A megszállás egyben a politikai és kulturális asszimilációs politika kezdetét is jelentette. A kínai telepesek elkezdtek beköltözni a területre, konfuciánus ideológiát, kínai szokásokat és írást hozva magukkal, amelyeket egészen a 17. századig használtak. A Kínai Császárság szigorúan megadóztatta a vietnami alattvalóit, de még a termőföldek sem voltak biztonságban, azok jelentős részét is elkobozták, amihez társult a só és a fémkereskedelem monopolizálása is. Bár sok kísérlet történt a kínai uralom felszámolásárára az első komoly felkelést mégis nők, a Trung nővérek nevéhez kötődik. Annyira sikeresnek bizonyultak, hogy gyakorlatilag átvették a hatalmat, és két éven át ők uralkodtak Vietnamban. A kínai hadseregek ellencsapása viszont eldöntötte a lázadás sorsát. A vereség után a nővérek inkább öngyilkosok lettek, és a legenda szerint egy közel folyóba ölték magukat.

Trieu Thi Trinh

Körülbelül 225 körül egy magas rangú nemesi családban a mai Észak-Vietnámban született egy kislány, akit a történelem Trieu Thi Trinth néven ismert meg. Fiatalkoráról annyit lehet tudni, hogy igen korán árvaságra jutott, és az egyik testvére nevelte fel. Ebben az időben a kínaiak éppen azon mesterkedtek, hogy a helyi nemesi réteg mennyiségét erősen csökkentsék le, amiben igen jól is álltak, mert az egyes becslések szerint legalább 10 ezer vietnámit öltek meg. Trieu 19 éves korában úgy döntött, hogy hadba indul a kínaiak ellen, és felállít egy sereget, amit vezetni fog a megszállók ellen. A legenda szerint a bátyja megpróbálta lebeszélni erről az egész kalandról, de nem járt sikerrel, a fiatal Trieu közülte vele, ő bizony nem akar férjhez menni, és egyszerű háziasszony lenni, annál bizony több izgalomra vágyik. Egy másik legenda szerint megölte a saját sógornőjét, ami miatt menekülni kellett, és így csapódott a lázadókhoz, de olyan verzió is ismert, amiben a testvére volt a lázadás kirobbantója, és a bátorsága, példamutatása következtében lett később a lázadók vezére. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a lázadást kb. alig ezer ember kezdte el, akik között ott volt az alig 19 éves leány is.

Csaták és dicsőség

A Trieu vezette sereg az elkövetkező két évben több mint harminc csatában legyőzte a kínai erőket, ami igazán figyelemreméltó teljesítmény. A kínai források igen szűkszavúak ezekről az évekről, mindössze azt a tényt rögzítették, hogy egy lázadás tört ki Vietnámban. Arról bezzeg hallgatnak, hogy azt egy nő vezette, az egész kínai hagyományok, tradíciók szemszögéből nézve igen megalázó tény volt, hogy egy női harcos alázta porrá a kínai katonákat. A legenda szerint minden félelem nélkül irányította az embereit, és egy páncélozott elefánt tetején ülve vezette a csatákat. Gyakorlatilag sikerült levadászni a helyi kínai kormányzót, megtisztítani Vietnámot a megszálló kínai erőktől, és 248 környékére megszerezni szinte a teljes hatalmat. Ez már kiverte a biztosítékot a kínai császárnál, aki az egyik legjobb tábornokát Luc Dan-t küldte 8 ezer fős erősítéssel Vietnámba.

Közel féléves kemény harcok következtek, amiben Trieu csapatai fokozatosan megtörtek, és egyszerűen elfogytak. Látva a vereség jelét, Trieu 23 éves korában a Tung-hegyen önkezével vetett véget az életének, míg más források szerint meghalt az utolsó csatában. A kínai források csak úgy mellékesen megemlítik, hogy a győzelmük oka nem kifejezetten a katonai erő nyugodott. Egyszerűen csak igen komoly pénzügyi vonalat és élesítettek, és annyi kenőpénzt osztották szét a vietnámiak között, ami elegendőnek bizonyult a legtöbb lázadó leszerelésére. Annak ellenére, hogy Trieu kísérlete a kínaiak megdöntésére kudarcot vallott, a vietnami ellenállásnak nem lett teljesen vége. A vietnámiak végül csak elnyerték szabadságukat, és a következő 1.000 évben önállóak maradtak. A kínai erőszakos asszimilációs kísérlete ellenére a vietnami nyelv, kultúra és szokások is megmaradtak mind a mai napig.

A legenda

Trieu legendává vált Vietnámban, és a halhatatlanok közé emelkedett. A népmesék világába is bekerült, amiben egy gyönyörű és három méter magas nő alakja bontakozik ki előttünk. A mesék szerint még a melle is akkora volt, hogy állítólag a válla fölé vetette, amikor elefántjával harcba indult. A legendája segített abban, hogy gyengébbnek tartott nők mítosza halványulni kezdjen, és ezt igen keményen meg is tapasztalták az amerikaiak amikor évszázadokkal később a vietnámi háború idején Ho Si Minh hadseregében igen sok harcoló nővel kerültek szembe, akik tovább folytatták a Trung nővérek és Trieu újtát.

Felhasznált irodalom:

https://www.encyclopedia.com/women/encyclopedias-almanacs-transcripts-and-maps/ba-trieu-225-248-ce

https://www.thoughtco.com/trieu-thi-trinh-vietnams-warrior-lady-195779

https://www.warhistoryonline.com/instant-articles/women-warriors-of-the-ancient.html

Exit mobile version