„Vissza se megy többé
Deli szűzek közzé:
Inkább menne temetőbe
A halottak közzé.”   – Arany János: Zách Klára

Egy király elleni merénylet mindig megtorlandó, szigorú elrettentést kiváltó cselekedet volt a történelemben. De az a kegyetlenség, amivel a királyi családra támadó nemes, Felicián nemzetségével megtorlásként tettek, szinte példa nélküli a magyar történelemben.

orlai_zach_felician.jpg

Zách Felicián merénylete a királyi család ellen. Visegrád 1330. április 17.

A Zách, illetve a forrásokban szereplő Záh nemesi családról, meglehetősen sokat tudunk. Főként Nógrádban voltak birtokaik. A család feje Felicián, Csák Máténak, a Felvidék urának volt jeles katonája, aki mellett nagy vagyonra tett szert. 1318-ban mégis átpártolt első Anjou királyunk, Károly Róbert oldalára. Vagyonát megtarthatta és három év elteltével a király semptei várnagynak nevezte ki. A lánya is hatalmas kegyben részesült, hiszen bekerült Erzsébet királyné udvarhölgyei közé. Ennyit az előzményekről, most pedig lássuk, mi is történt azon a szerdai napon a visegrádi ebédlőben.

Április 17.

Húsvétot követő szerdán a királyi család éppen ebédhez készülődött a Duna parti palotában. Zách Feliciánnak, mint a király hű emberének szabad bejárása volt szinte mindenhova. Nem állt senki az útjába, és a testőrség is bizton gondolhatta azt, hogy meghívást kapott, vagy fontos híreket hozott. Azon a bizonyos gyönyörű tavaszi napon belépett az ebédlőbe, és minden szó, vagy számonkérés nélkül a koros úr kardot húzott, és a királyi családra rontott! (Ha lett volna bármi politikai indíttatása, fennhangon elkiálthatta volna, de nem tette. Ny.Gy.) A királyt a jobb vállán sebesítette meg, Erzsébet királynőnek pedig a jobb karjáról négy ujját vágta le. Zách a gyerekekre is rátámadt; a négyesztendős Lajosra, ( a későbbi királyunkra) és a kétéves öccsére, a tragikus sorsú Andrásra. Csak a szolgálók közbelépésének köszönhető, hogy nem történt nagyobb tragédia. A Képes Krónikából megtudjuk, hogy Kenezics Gyula fia Miklós, és János nádor fia, szintén Miklós a testükkel védték a hercegeket, így kapván halálos sebeket addig, amíg a gyermekek elmenekültek. Ekkor a királyné alétekfogója a Patak vármegyei Sándor fia, János rohant,- mint vérengző fenevadra- Feliciánra- és a csákányával hátulról a lapockája és a nyaka közé vágott. A zajra ekkor rontottak be a királyi testőrök és Záchot a felismerhetetlenségig összekaszabolták. Képzeljük csak el a vérfagyasztó jelenetet ezen a tavaszi napon! Vendég érkezett a királyi ebédre, egy perccel később pedig öt ember vére folyt, és támadó is összeaprítva fekszik a padlón. Óriási volt a rémület és a döbbenet a királyi udvarban, de az ezt követő események után az egész országban is.

zach_felician_merenylete.jpg

„ Mit kívánsz most királyi nőm fájdalom díjába?”

Jött is a parancs! A Záchok egész nemzetségét ki kell irtani! Az utasítást végre is hajtották. Aki nem menekült el időben külföldre annak rettenetes vége lett. Felicián lányával, a gyönyörű Klárával, a királynő udvarhölgyével kezdték. A kezén nyolc ujját levágták (utalva ezzel a királynő négy elvesztettjére) lemetszették az orrát és az ajkait is, hogy a foga kilátszódjon. Egy külön csapat járta vele az országot és lóháton ülve minden faluban vagy városban kiáltoznia kellett: „így jár az, aki hűtlen lesz a királyhoz”. Klára nővérét Léván fejezték le, a férje pedig börtönben halt meg. Elfogták Felicián fiait, testvéreit, és házastársaikat. Mind halállal lakolt. Károly Róbert adott a formaságokra is. Ítélőszéket hívott össze, amelyik döntött, hogy Zách Felicián rokonait harmadíziglen halállal sújtja, nemzetségét, távoli rokonait, pedig jószágvesztéssel. Ártatlanok tucatjai fizettek az életükkel csak azért, mert Zách meghazudtolva a király megbecsülését, galád módon a családra támadt. Az merénylet okára nincs bizonyosság. Elképzelhető, hogy összeesküvésbe keveredett a nagyúr, és neki kellett végrehajtani a gyilkosságot. Na de az egész királyi család ellen? Nem kímélve asszonyt és gyermeket? A másik lehetséges indok pedig a szerelmi szál, ami mellett Arany János is állást foglalt a Zách Klára című költeményében. Az elmélet szerint Erzsébet királyné öccse III. Kázmér (akit, a lengyelek Nagyként tisztelnek, és akitől majd sok évtizeddel később Lajos király megörökli a lengyel trónt) elcsábította a szépséges Klárát, és a királyné egyfajta kerítőként segített testvérének. Elképzelhető e, hogy a mélyen vallásos, több gyermekes anya ilyenre vetemedik? Felicián haragjának elsődleges célpontja egyértelműen a királyné és a gyerekek voltak. Biztosat már semmiféle képen nem tudhatunk meg. A szerencse, vagy a gondviselés viszont támogatta a magyar Anjou családot, hiszen négy éves gyermekként Nagy Lajos királyunk is szemtanúja volt ennek a szörnyű támadásnak, de komolyabb baja senkinek sem esett.

Forrás:
 Képes Krónika
Arany János: Zách Klára
Kiss-Béry Miklós: Magyar Királyok és Uralkodók 10.rész Károly Róbert és Nagy Lajos
Ny.Gy.

17 hozzászólás

bloglegelő · március 5, 2016 - 9:04 du.

A téma jó, a poszt egy izzadva megírt házi feladat.

kispotzak · március 5, 2016 - 9:04 du.

Korrekt, de ez közismert, az infók nagy része már az Arany versbol kiderul. Azt hittem, vmi kevesbe ismert dolog is lesz a posztban.

bloglegelő · március 5, 2016 - 9:07 du.

@kispotzak: hát ja … a blog neve és a kisstílű minőség meglehetősen összefügg. Ha nincs tartalom, marad a “faszáskodás”.

micsoda? · március 6, 2016 - 9:16 de.

Érdekes, hogy az elmebaj mint olyan, indítékként fel sem merült.

kilenctizenegy · március 6, 2016 - 9:40 de.

A szerelmi szál egy romantikus ostobaság, Arany csak leszállította a kor olvasójának, amit az meg akart venni. Zách nyilvánvalóan összeesküvőként ölt, ahogy annak idején mindenki. A megtorlás oka pedig az, hogy a testőrök nem fogták el élve, hogy ki lehessen belőle kínozni a többiek nevét, így a király kénytelen volt a rokonokon keresztül megfogalmazni az általános üzenetet.

Krumpli Bogart · március 7, 2016 - 9:34 du.

A fekete alapon fekete betű alternatívájaként ajánlhatom még esetleg a fehér alapon fehér betűt is.

Krumpli Bogart · március 7, 2016 - 9:44 du.

Tény, hogy ha kijelölöm a szöveget, akkor el tudom olvasni.

Egyébként jó hülye volt Felicián, hogy legalább a lányára nem gondolt, ha már azt nem mérte fel, hogy a családon is számon kérhetik a tettét.
A pancser kivitelezésről és a merénylet helyének, idejének megválasztásáról már nem is beszélve…. Bennem is felmerült az elmebaj lehetősége.

Terézágyú · március 8, 2016 - 9:39 de.

Mit várunk egy idegen (migráns!) királytul????

Persze lehet, hogy Záh Felicián meg szlovák vót – akkor meg mindegy.

Hefe · március 8, 2016 - 1:22 du.

@micsoda?: hat igen, eloszor nyilvan a kirallyal kellett volna kezdeni. Sot, az sem art ilyen esetben, ha visz magaval par buntarsat, kiralyi csaladot apritani. Tobben elobb vegeztek volna.

Hefe · március 8, 2016 - 1:29 du.

@kilenctizenegy: Aranynak igen jo erzeke volt a veres temakhoz, amit perverz modon “balladak” cimen sutott el. Odahaza biztos myomta az asszonnyal a szado-mazot.

Intimitás Gourmet · március 8, 2016 - 1:42 du.

Most azt nem értem, ő miért volt “faszagyerek”. Hiszen most sem tudtuk meg az indítatást, sőt nagyon konetokba sem bocsájtkozol. Maga a sztorit ismertük, a verset ismertük.

Szóval nem értem, hogy ő mist miért itt, és miért nincs fejtegetés?

Terézágyú · március 8, 2016 - 3:32 du.

@Hefe:
“Aranynak igen jo erzeke volt a veres temakhoz, amit perverz modon “balladak” cimen sutott el. Odahaza biztos myomta az asszonnyal a szado-mazot. “

Ezt azért kétlem, de az irodalomtörténeti tény, hogy valóban tele volt gátlásokkal, elfojtásokkal, mifenével… és tényleg nem véletlenül írta ezeket a balladákat…

Hefe · március 9, 2016 - 9:30 de.

@Terézágyú: hat en is azt irtam, hogy nem veletlenul irta.

juan88 · március 9, 2016 - 1:03 du.

Mi ez a poszt? Semmi információ, vagy történelmiség nincs benne. De még faszagyerekség se. Nem igazán illeszkedik a blog eddigi posztjai közé.

Terézágyú · március 10, 2016 - 9:40 de.

@Hefe:
Igen, én meg helyeseltem, és közöltem, hogy az irodalomtörténészek ezzel általában tisztában vannak – még ha az átlagember úgy is gondolja, hogy “józanéletű, megfontolt Arany” (vs forradalmár Petőfi 🙂

Hefe · március 10, 2016 - 8:03 du.

@Terézágyú: OK, Meg nem ebredtem fel rendesen.

indapicsa · március 14, 2016 - 8:31 du.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy megbosszulták-e a megmaradt rokonok a leszármazottaikon, mint holokauszt túlélők 70 év távlatában a nyamvadt pereikkel…

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.