A 16. századi magyar történelem szinte a legsötétebb korszaka népünk történetének, mert az ekkor elszenvedett csapások több évszázadra meghatározták a nemzetünk sorsát. Ezen korszak elejének volt egyik emblematikus figurája Török Bálint magyar főúr. Semmivel sem…
A fríz nép a kevésbé ismertek közé tartozik. Nem voltak nagy hódítók, sem nagy felfedezők, nem alkottak semmi igazán maradandót, ami miatt emlékeznének rájuk. De a szabadságukra, a pogány-germán vallásukra büszkék voltak, és ennek védelmében…
Több, mint 300 év is eltelt már a Rákóczi-szabadságharc eseményei óta, de azok a magyar nemzet emlékezetében a mai napig nagyon élénken élnek. Rengeteg vers, nóta, irodalmi alkotás, utcák, terek, iskolák, intézmények viselik valamely fontos…
A második világháború története tele van számos emberi sorssal, felemelő és tragikus eseményekkel, amelyek bepillantást engednek a „függöny” mögé. Rengeteg névtelen hős volt szerte a világban, de a nevekkel rendelkezők közül is nagyon sok olyan…
A második világháború után a világot a hidegháború játszmái kötötték le hosszú évtizedekig. Ezen időszak a „forró pontokról” szólt, amely olyan területeket jelölt, ahol a két szemben álló világ, az Amerikai Egyesült Államok és a…
Magyarország 12. századi történelme nem tartozik az unalmas kategóriába. Minél mélyebbre ásunk az események sűrűjébe, annál érdekfeszítőbb események tárulnak fel a szemünk előtt. Ezen időszak egyik alakítója volt Belus vagy más néven Belos bán, aki szerb származása ellenére magyarabb lett a magyarnál, aki bán, nádor, hadvezér, politikus volt egy személyben, a Magyar Királyság politikájának egyik meghatározó alakja. Az ő élete egyben a középkori magyar állam egy kevésbé ismert fejezetének a története.
Marcus Aurelius fia Commodus (180-192) képében egy Néróra hajazó zsarnoki elme került a császári trónra. Ahelyett, hogy a határok védelmével foglalkozott volna önmagát „földre szállt Herculesnek” nevezte, és személyesen is részt vett gladiátorviadalokon, ahol élvezettel harcolt mindenféle állattal meg emberekkel is. Mindezek csak a jéghegy csúcsát jelentették, így a mélyben ott izzott a parázs, aminek csak egy szikra kellett, hogy lángra boruljon. Ez a szikra pedig megváltoztatta a császár, a dinasztia és a birodalom sorsát is, de ugyanakkor felemelt egy ember a császári trónra. Ő volt Septimius Severus, az első „katonacsászár”.
Egy időre Spárta lett a görögök vezetője, és úgy tűnt, hogy a felesleges energiákat nem egymáson fogják levezetni, de ez az időszak nem tartott túl sokáig, Spárta nem tudta uralmát tartósan biztosítani. Ezen röpke időszak egyik jeles személyisége Xenophón, aki egy személyben volt katona, és történetíró is. Az ő tollából született meg az a mű, ami a görögök első olyan tettéről szól, amikor Kis-Ázsia messzi belsejébe vezette őket a sors. Ez volt a tízezrek hadjárata.
Arról nem szól a fáma, hogy ezzel a ténnyel mennyire volt tisztában Hunyadi Mátyás, amikor megpróbálta ez a „történelmi sorsot” elkerülve halála utánra utódot hagyni az utókorra. Mindent megtett a családja érdekében, de végül elbukott. Lehet, hogy még egy vér szerinti örökös esetén is ez lett volna a végkifejlet, nem tudhatjuk. A sors nem akart esélyt adni egy fiatalember, Corvin János számára, így egy történelmi esély szállt el. És azóta, már hány hasonlót átéltünk! De ezúttal csak az ezzel az eggyel, Corvin János sorsával ismerkedünk meg.
Már javában dúlt a második világháború amikor az amerikai filmstúdiók is megkezdték a saját harcukat a mozivásznon, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy pozitív háború hősök tucatjait kezdték szerepeltetni a filmekben. Ennek szellemében született meg 1941-ben a York őrmester című alkotás, amelyet 11 Oscar-díjra is jelöltek, amiből 2-t meg is kapott. A film nagy sikert aratott, ami annak is volt köszönhető, hogy nem kitaláció volt, hanem egy nagyon is valóságos story, Alvin C. York őrmester története.